Amikor bemutatták a Fortnite-ot, az még egy multiplayer zombihenteldének tűnt, amelyet a tömegből csak a színes, rajzfilmes grafikája emelt ki. Aztán érkezett a PUBG, és a multiplayer videojátékok világába ezzel úgy robbant be a Battle Royale műfaj, mint korábban a szép emlékű Blizzard útmutató üdvöskéi: a Diablo vagy később a World of Warcraft. A Fortnite mögött azonban az Epic állt, az egyik legnagyobb kiadóvállalat, és olyan irányváltást hajtott végre az akkor nem túl népszerű játékon, hogy az csuda. A zombik mentek, de maradt a Minceraft-light fabrikálgatás felfűzve a Battle Royale szabályrendszerre. Nem mellesleg a PUBG-vel ellentétben a Fortnite teljesen ingyenesen vált elérhetővé. Az eredmény? A videojátékok egyik legnagyobb kasszasikere, globálisan ismert, popkulturális jelenség, valóságos pénznyomda, amelynek árnyékában a PUBG némileg el is sorvadt mára.

Hol ebben a biznisz, ha nem is kell a játékért fizetni? – merülhet fel az olvasóban. A Fortnite erejét az extra-tartalom biztosítja: letölthető, kozmetikai csecsebecsék, eseményekkel teli, megvásárolható évadok, és egyebek, amikből senki sem akar kimaradni, és amiért hajlandó fizetni is, és ezeket a vásárlásokat a legtöbben a játékon belül intézik. A siker másik záloga, hogy a Fortnite minden lehetséges platformon elérhető (volt), így Android és iOS-rendszereken is. Habár a Fortnite-csata mindkét üzemeltetőt érinti, mivel a mostani döntés az Apple-ről szól, most maradjunk csak ennél. Az Apple fenntart egy nagyon jövedelmező üzletpolitikát, vagyis 30 százalékos jutalékot szed be a digitális termékek alkalmazáson belüli vásárlásai után. Ez már régóta vita tárgya, és ennek ment neki az Epic, amely fejlesztő/kiadó nyilvánvalóan az egyik legnagyobb hal az Apple akváriumában. A cég ugyanis egyfelől bevezetett egy állandó árengedményt a saját, digitális valutájára, amellyel a játékon belüli vásárlásokat lehet intézni, másfelől pedig az Epic egy saját, alkalmazáson belüli fizetési rendszert is kínált – amivel megkerülte egyébként mind az Apple, mind a Google irányelveit, ami a most zárult per apropóját is adta.

Korábbi cikkünkben azt is összefoglaltuk, hogy mindez csak részben szólt a pénzről, az Epic megpróbálta olyan irányba is elvinni az egész ügyet, hogy az „underdog” játékfejlesztő harcol a monopolisztikus Apple-lel.

Apple Epic fail? A Fortnite forradalma felforgatná a játékok világát Az Epic Games két napja leértékelte, és saját csatornáján keresztül árulni kezdte a Fortnite virtuális valutáját, majd ezt követően az Apple és a Google egyaránt törölték a játékot alkalmazásboltjaikból. Az Epic Games peres eljárást indított mindkét vállalat ellen, olyan háborúba kezdve, ami az egész piacról szól.

Nem véletlen buzdította arra például az Epic a felhasználóit, hogy posztoljanak a Twitteren #FreeFortnite hashtaggel, mivel a Fortnite jellemzően a fiatalabbak játéka, míg a Twitter a fiatalabbak platformja szemben a kicsikét „boomer” Facebookkal. Ez a korosztály pedig nem feltétlen érez olyan áhítatot az Apple iránt, mint azok, akik még látták élőben Steve Jobst ahogy leleplezte az iPhone-t. Az Epic pedig tudatosan próbálta egy mohó, tipikus, kiberpunk disztópiából szalajtott nagyvállatként bemutatni ennek a generációnak az Apple-t. Ezen az optikán nyilván az sem javított, hogy az Apple (némileg kényszerűségből a szerződésszegés miatt) tavaly el is távolította a játékot a boltjából. Akik korábban letöltötték, illetve vásároltak a Fortnite-ban, azok ezután is elérték a játékot, de egyrészt megszűnt a cross-play funkció, tehát hogy platformtól függetlenül játszhassunk a haverjainkkal, másrészt a játék innentől nem frissült, tehát az iOS-en a felhasználók lemaradtak a legújabb eseményekről, legújabb cuccokról, ami komoly gond egy ilyen, az „állandó frissességre” kihegyezett digitális termék esetén. Mindez súlyos anyagi érvágás volt az Epicnek: csak az iOS platformon kerestek 614 millió dollárt az első két évben. Ugyanakkor azt sem hiheti senki, hogy az egészet nem sínylette meg az Apple reputációja is méghozzá a kereskedelmi szempontból egyre fontosabbá váló korosztályok szemében.

Ha pedig a mostani ítéletet a fenti kontextusból szemléljük, azt láthatjuk, hogy igazán senki sem érte el a célját. Az már korábban is kiviláglott, hogy a bírói döntés abba az irányba húzna, hogy az Apple-nek meg kellene szüntetnie azt a politikáját, amivel tiltja, hogy a fejlesztők akár csak utaljanak is arra, hogy az előfizetéseket akár egy külső weboldalon keresztül is lehet intézni (nyilván jóval olcsóbban, mivel nincs rajta a 30 százalékos „Apple-adó”). A végső ítélet pedig valóban épp ezt tartalmazta az Apple kapcsán – számol be róla a The Verge. Az ítélet értelmében az USA-ban mostantól ezen a platformon a fejlesztők informálhatják arról a felhasználóikat, hogy egyéb fizetési lehetőség is a rendelkezésükre áll, de a fejlesztők még egy „gombot” is elhelyezhetnek, amely akár saját boltjukba is vezethet – utóbbi lehetőség azonban még némi tisztázásra szorul, mivel az ítélet nem egyértelműsítette, hogy az engedélyezett gomb (button) pontosan mit takar, így tényleg vezethet-e egy külső linkre, mondjuk a fejlesztő saját webboltjába.

A szakértők szerint ez az ítélet pedig az App Store történelmének legnagyobb változását vonná maga után, még akkor is, ha tehát a 30 százalékos adóhoz nem nyúltak hozzá. Amennyiben ugyanis ez megfelelő mód betartatásra kerül, úgy az Apple dollármilliárdokat fog bukni éves szinten – az USA-ban 6,3 milliárd dollár folyik be az applikációkból, ennek egy része tehát elpárologna. Az Apple mégis fényes győzelemről beszél, hiszen nem állt meg végül az Epic vádja, tehát hogy az Apple monopolisztikus hatalomgyakorlással uralja az App Store-t. Szintén más kérdés, hogy egy bírósági ítélet lobogtatása mennyire nyugtatja meg az intézmények iránt érzett, mértéktelen tisztelettel a legkevésbé sem vádolható korosztályokat. Összességében tehát csorba esett az Apple jó hírén, ráadásul még milliárdokat is bukhatnak a jövőben.

Az Epic sem járt azonban túl jól. Egyrészt tehát eleve bukták a bevételeiket az iOS platformról, másrészt a bíróság megállapította azt is, hogy az Epic valóban szerződésszegést követett el, és az így keresett 12,2 millió dollár után is meg kell fizetniük az Apple-nek járó 30 százalékot, tehát 3,6 milliót. Erre jönnek rá a perköltségek és egyebek. Ráadásul a cég a mostani ítéletből sem profitálhat, mert nem fog tudni külső linkre mutató gombot elhelyezni a játékban azon egyszerű oknál fogva, hogy az Epic fejlesztői fiókja a szerződésszegés miatt törlésre került, vagyis az Epic kicsit másoknak túrta ki a gesztenyét. Ráadásul a #FreeFortnite szabadságharc sem érte el a célját, a játék nem kerül vissza „szabad” formában az App Store-ba, sőt a bírói ítélet szerint az Apple-nek minden joga megvan arra ezek után, hogy örökre kitiltsa a játékot a felületéről – a Halálcsillag tehát nem robbant fel. Az Epic egyébként ennek megfelelően nem is beszél győzelemről.

(Kép: Flickr/steamXO)

További cikkek a témában:

Dél-Korea megszorongatta az Apple-t és a Google-t Az országvezetés súlyos szankciókat vetett ki a techóriásokra, miután azok tavaly feldühítették az Epic Games-t, és törölték áruházaikból a Fortnite-ot.  

Jókora csontváz esett ki az Apple szekrényéből, hat éve titkolták Az Apple vs Epic Games bírósági csatáról már mi is sokat írtunk, és most itt a legújabb botrány, miután az Apple nyilvánosságra hozott néhány e-mailt.

Videójátékok és tágabb értelemben vett kultúra: mit tartogat a jövő? Virtuális koncert a Fortnite-ban, divat az Animal Crossingban – a játékok beszivárognak mindenhova, de közben ők is befogadnak rengeteg hatást. Mit tartogat a virtuális jövő főleg a divat szempontjából?