Szaúd-Arábiát 1932-ben alapította az általa korábban meghódított területek egyesítésével Ibn Szaúd, aki a királyság teljhatalmú uralkodójává vált. A terület olajkészleteinek felkutatása, amiről tulajdonképpen senki nem tudta biztosan, hogy léteznek-e, illetve milyen mennyiségben léteznek, a harmincas években kezdődött egy amerikai céggel együttműködésben, az első valódi olajforrást pedig 1938 március 3-án sikerült megtalálni, amikor az amerikai geológus, Max Steineke tanácsainak köszönhetően a hetes számú kútnál 1440 méter mélységben végül olyan mennyiségű tartalékokra bukkantak a próbafúrás során, amelyekből már kereskedelmi mennyiségben lehetett termelni az olajat.

Az események innentől kezdve villámsebességgel haladtak, a hónap végére már naponta 3810 hordó olajat hoztak a felszínre a kútnál és az uralkodó megkötötte a szerződést a Socallal (Standard Oil Company of California), amit később Chevronra neveztek át. Ahogy azt az Aramco World is írja, a Dammam No. 7 kút végül 45 évig lényegében folyamatosan működött, összességében 32 millió hordónyi olajjal járult hozzá az arab állam össztermeléséhez, amely megalapozta azt a mesés gazdaságot, és ami utolsó éveire sok fejfájást okozott a puritán vallási elveket valló királynak. Mivel Szaúd-Arábia lakói a környéken hagyományosan nomád életmódról az olaj által megalapozott gazdaságnak köszönhetően tértek át egy más típusú berendezkedésre, ezért lehet mondani, hogy az ország tulajdonképpen a folyékony aranyra épült és ettől a múlttól egyelőre nem is akar elszakadni az ország jelenlegi vezetője, Szalman király.

Bár egyre nagyobb a nyomás a tehetősebb országokon, amelyek megengedhetik maguknak a technológiai váltáshoz szükséges befektetéseket, hogy inkább zöld technológiákba fektessenek és a megújuló energiák használatára álljanak át, de Szaúd-Arábia ezt egyedi módon valósítja meg:

egy nemrég tett bejelentés szerint 2060-ra tervezik a karbonsemlegesség elérését, de úgy, hogy az olajról közben nem mondanak le.

Ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését és a szén-dioxid megkötésének növelését sikerüljön elérni 180 milliárd dollárnyi összegből indítanak projekteket, fejlesztik a szén-dioxid-megkötő technológiákat, tíz milliárd fát ültetnek, áttérnek a zöld energia előállítására, amely 2030-ra az ország áramellátásának felét adja majd, jelentősen redukálják a metánkibocsátást és a Nemzeti Hidrogén Stratégia keretében nem csak a zöld, hanem a kék hidrogén előállítását is szorgalmazzák. Egy dolog viszont a régi marad: továbbra is termelnek és exportálnak olajat, vagyis csak házon belül zöldítik ki a gazdaságot.

Ennek a kettősségre alapozott jövőnek az egyik szimbóluma lesz az az építmény is, amelyet az Állami Befektetési Alap (PIF) finanszíroz és amely a Vision 2030 projekt részét képezi. A PIF egy olajfúró tornyot alakít át 150 000 négyzetméteres vidámparkká és szórakoztatóközponttá, amelyben három hotel, tizenegy étterem, extrémsport központok és hullamvasutak is helyet kapnak. A vendégek gokartokon száguldhatják körbe a tornyot, mini-tengeralattjárókon ereszkedhetnek a mélybe, vagy éppen zipline-on juthatnak el egyik platformról a másikra, de az egyik leglátványosabb elemet a hullámvasutak és az óriáskerék jelentik. A The Rig elnevezésű komplexumot több platform összekapcsolásával hozzák létre, de a pontos helyszínről vagy az építkezés kezdetének időpontjáról egyelőre még nem árultak el további részleteket.

Szaúd-Arábia az elmúlt időszakban számtalan hasonló, extrém tervet mutatott be, amellyel a turistákat és a befektetőket igyekeznek még inkább a környékre vonzani a gazdasági átállás jegyében, ezek közé tartozik a nagyszabású Vörös-tenger projekt, vagy az 'újjövő' városa, Neom is.

(Archdaily Fotó: Public Investment Fund)

További cikkek a témában:

Milyen sors vár az elavult olaj- és gázfúró szigetekre? Az elavult olaj- és gázfúró szigeteket hamarosan szét kell szerelni és elszállítani a tengerekről, azonban egy új kutatás szerint ez a lépés árthat az élővilágnak.
Vége lehet az EU-ban az új olaj és gáz alapú projektek finanszírozásának Legalábbis a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tervei szerint ezt kell meglépnünk, ha komolyan gondoljuk a károsanyag kibocsátás beszüntetését 2050-re.
Neom, az újjövő városa Repülő autók, mesterséges holdak, holografikus tanárok, robotdinoszauruszok. A szaúdi koronaherceg az ezeregyéjszaka meséinél is érdekesebb dolgokról álmodik. Így fog kinézni a jövő?