Korábban mi is írtunk a törvénytervezetről, amely az azonosítatlan repülőtárgyak beazonosítására létrehozott UAPTF (Unidentified Aerial Phenomena Task Force) hatáskörét bővítené ki. A 2022-es pénzügyi évre vonatkozó Intelligence Authorization Act for Fiscal Year 2022 nevű törvénytervezet 345. szekciója egyik legjelentősebb rendelkezése az azonosítatlan légi jelenségek (UAP) tanulmányozása szempontjából, hogy előírja az összes hírszerzési szervnek, valamint a Védelmi Minisztériumnak, hogy az UAP-okkal kapcsolatos minden adatot tegyenek elérhetővé az UAPTF számára méghozzá azonnali hatállyal.
A H.R. 4350, a 2022-es pénzügyi évet érintő, az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza felé beterjesztett National Defense Authorization Act 1652-es szekciója azonban ennél is tovább megy, és lényegében megszüntetné az UAPTF-t, hogy egy teljesen új szervet hozzon helyette létre. Látszólag csak arról van szó, hogy melyik hivatal alá tartozzon az azonosítatlan repülőtárgyak utáni kutatás, de valójában ennél több szempontból is jelentősebb lépésről van szó. Hogy ezt megérthessük, következzék egy kis történelmi áttekintés!
Az USA védelmi szervei már az UAPTF előtt is vizsgálták a „megmagyarázhatatlan légi jelenségeket, illetve tárgyakat”, és az ezzel foglalkozó szerv volt az AATIP (Advanced Aerospace Threat Identification Program). A 2007-ben indult, és a nyilvánosság által 2017-ben megismert AATIP a Védelmi Hírszerző Ügynökség (Defense Intelligence Agency) alá tartozott, amely az „Amerikai Egyesült Államok legfontosabb katonai hírszerző szervezete, az Egyesült Államok Hírszerző Közösségének az egyik legnagyobb költségvetésű és létszámú tagja”, valamint önálló nemzetbiztonsági szolgálat. Korábban egyébként elég ellentmondásosan nyilatkoztak ezzel a szervezettel kapcsolatban, elhangzottak állítások, mely szerint az AATIP nem is foglalkozott az UAP-kérdéssel, illetve meg is szüntették még 2012-ben. Később azonban kiderült, hogy mindez nem fedi teljesen az igazságot, a szervezet tovább működött, és UAP-ok után is nyomozott, igaz eléggé koordinálatlan módon. A nyáron a kérdésről nyilvános jelentést is közlő, már említett UAPTF tehát nagyjából az AATIP folytatásának tekinthető.
Ma tehát az UAPTF vizsgálja az UAP jelenségeket, és a szervezet elsősorban egy vizsgálati protokoll kidolgozásán ügyködik, mely segítségével releváns, könnyen átlátható és elemezhető adatmennyiség halmozható fel. Az az elképzelés tehát, hogy az UAPTF hozzáférhessen a többi szövetségi szerv megfelelően lejelentett, témába vágó adataihoz, épp ezt a törekvést segítené. Az UAPTF legnagyobb újdonsága az AATIP-hoz képest azonban talán mégsem ez, hanem hogy egy relatíve transzparens szervről beszélünk, amely tehát nyilvános jelentést tett közzé (habár ennek akad egy titkosított változata is), illetve a működése körül sincsen az AATIP-re jellemző kavarás a védelmi szervezet részéről.
Azonban az UAPTF szervezetileg kicsit mostohagyerek. A szervezetet lényegében a haditengerészet legmagasabb hivatala (The Department of the Navy) vezeti az Office of the Under Secretary of Defense for Intelligence and Security jóváhagyásával. Ennek köszönhető az is, hogy a nyáron publikált jelentésben a haditengerészet észlelései kerültek elő, míg a légierő például teljesen kimaradt. Azonban a szóban forgó adatbank felépítése ennél is ambiciózusabb, és kiterjedne a katonai és védelmi szerveken kívül a rendészeti szervek, sőt a civilek (például a légügyi hatóság, az FAA radaradatai) megfigyeléseire is.
A mostani tervezet ennek megfelelően már bebetonozná az UAP-ok után történő kutatást egy állandó, az UAPTF-t váltó szervezet formájában, miközben ennek a hatásköre is nagyot tágulna. Amennyiben ugyanis a tervezet törvényi erőre emelkedne, úgy azt követően legfeljebb 180 napon belül a védelmi miniszter és nemzeti hírszerzés feje (Director of National Intelligence) közösen állítana fel egy új szervezet, amely közvetlen a védelmi miniszter egyébként zömében civilekből álló hivatala, az Office of the Secretary of Defense alá tartozna. Az UAPTF utódja egyébként a megkezdett munkát vinné tovább, tehát kidolgozná a megfelelő protokollt, és adatot igényelne az összes érintett szervtől, valamint testülettől, sőt az USA-val szövetséges országoktól is. Ezen kívül legkésőbb 2022. december 31-dikéig jelentést kell letenniük a kongresszus megfelelő bizottságainak az asztalára, és ezt követően 2026. december 31-ig évente kell ilyen jelentést készíteniük. Ezen szervezet felállítását követően pedig a miniszter megszünteti az UAPTF-t.
Mint látható tehát, az új hivatal az USA védelméért felelős csúcsszervezet, a védelmi minisztérium alatt működne, ami nyilván könnyebbé tenné az adatgyűjtést, ráadásul legalább 2026-ig működne. Hangsúlyozandó az is, hogy a kérdés vizsgálata így nem csak központosítottabb formát öltött, miközben jó pár polccal feljebb is került, de ez továbbra is a nyilvánosság előtt történt. Mármint a tervezet érintett szekcióját nem kísérte fanfár, viszont ez kiderül a bárki számára nyilvánosan is hozzáférhető dokumentumokból – vagyis nem rejtegetik úgy, mint az AATIP-ot. A tervezet arról viszont semmit sem szól, hogy az említett, éves jelentéseket legalább részben a nyilvánosság számára is elérhetővé kellene tenni.
(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Flickr/Iforce)