Amíg a tőzsde összességében a világjárvány ellen küzd, a bitcoin szárnyal, vagy legalábbis annak árfolyama folyamatosan emelkedett az elmúlt időszakban. Bár ez részben azzal magyarázható, hogy a befektetők keresik a számukra lehető legjobb befektetési opciókat, a folyamatot egy viszonylag új, még fejlődő, decentralizált pénzügyi piac, más néven DeFi is befolyásolja. A decentralizált pénzügyek célja egy mindenki számára nyitott pénzügyi rendszer létrehozása, illetve a központi hatóságokra utaltságunk csökkentése. Az olyan technológiák, mint

az internet, a kriptográfia és a blokklánc, eszközöket adnak a pénzügyi rendszer kollektív felépítéséhez és irányításához, központi hatóságok nélkül.

A DeFi piacára már csak azért is érdemes odafigyelni, mivel annak értéke 14,61 milliárd dollárra nőtt - ez csaknem hétszáz százalékos növekedés 2020 eleje óta. A Bitcoin 2009-es megjelenése után hamar érkeztek a kihívók, köztük a mára meghatározó szereplővé vált Ethereum, a projekt, ami a kriptopénzeken túlmutatva szabadon használható platformot kínál. A rendszer, ami lényegében csináld magad eszközt ad a fejlesztők kezébe, amivel saját, vagy megbízóik ötleteit valósíthatják meg, de a cél minden esetben a blokklánc előnyeinek kiaknázása.

Egymilliárd dollárnyi bitcoint foglalt le az Egyesült Államok Szerdán felbolydult a kripto-világ: közel hetvenezer bitcoint, vagyis nagyjából 975 millió dollárt mozgatott meg valaki a rendszeren belül. Péntekre kiderült, hogy ki áll a rejtélyes tranzakció mögött.

Szerződéskötés emberek nélkül

Az egyre újabb kriptopénzek, esetünkben az úgynevezett tokenek létrehozásán túl egy másik lehetőséggel is előállt az orosz származású kanadai alapító, Vitalik Buterin. Ez nem más, mint az okosszerződések, más néven “ha-akkor” feltételen alapuló digitális megállapodások, amik egyszerűsíthetik az üzleti, jogi és egyéb folyamatokat.

Egy okosszerződéssel kivonható az emberi tényező az üzletmenetből,

például, ha megkaptuk járandóságunkat az ügyfelünktől, és csakis akkor, automatikusan elküldi a kért – digitális – javakat számára. Nincs se fennakadás, se vita, legalábbis csökkenthetőek a nehézségek. A blokklánc és az okosszerződések együttes használata hívta életre a decentralizált pénzügyek világát, közös jellemzőjük, hogy nem igénylik központi, irányító szereplő jelenlétét, a felek helyette közvetlen, direkt kapcsolatba kerülnek.

Nincs elszámoltathatóság

Előnyei ellenére azonban nehéz egy adott személyt vagy szervezetet elszámoltatni a DeFi piacán bekövetkező esetleges technológiai fennakadások miatt, ami bármi lehet, a rendszer feltörésétől kezdve annak összeomlásáig. A hagyományos bankokkal ellentétben, amelyek szankcionálhatók vagy leállíthatók, itt senki sem vonható felelősségre, ha valami rosszul alakul. Ennek oka, hogy a DeFi alkalmazásai decentralizált rendszerekre épülnek, amelyek a funkciókat és az energiát központi helytől vagy hatóságtól távol osztják el. Minden, a rendszerhez csatlakozó csomópont (számítógép, IP, szerver) saját döntést hoz, és a rendszer végleges viselkedése ezen különálló csomópontok döntéseinek összessége. Ezt tovább bonyolítja a tény, hogy a DeFi tranzakciók általában globálisan működnek, és mivel az országok különálló pénzügyi szabványokat alkalmaznak erre az ágazatra,

a platform elindítása nyilván ott vonzóbb, ahol kevésbé szigorú szabályok uralkodnak.

A globális koordináció szintén nagy kihívás, különösen, mivel az egyes országok a pénzügyi szabályozás fejlődésének különböző szakaszaiban vannak. Míg az olyan fejlett gazdaságok, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, erősebb szabályozási kerettel rendelkeznek, a fejlődő gazdaságokra ez kevésbé, vagy egyáltalán nem jellemző. Plusz a DeFi platformok erősen ki vannak téve a feltöréseknek és kibertámadásoknak, valamint esetükben a pénzmosás veszélye is fokozottan fennáll.

Szabályozható-e egyáltalán a DeFi?

Az említett tényezők felvetik a kérdést, hogy a decentralizált platformok szabályozhatók-e valaha, vagy, hogy a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) kormányközi szervezet szabályai elég hatékonyak-e a kriptovaluták piacának, illetve a globális pénzmosás elleni felügyelet tekintetében. A Pénzügyi Akciócsoport munkája a nemzetközi szabványok kialakítását célozza a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben. A három évtizede működő csoport tagjai között megtalálható az Egyesült Államok és Kína, illetve testületi szinten az Európai Bizottság is. A csoport tevékenysége kiterjed a hiányosságok feltárására, azok határidőn belüli kiküszöbölésének ellenőrzésére vagy a magas kockázatú és nem együttműködő országok listázására. 2019-es javaslatuk szerint az egyes államoknak regisztrálni és ellenőriznie kellene a kriptovaluta-tőzsdéket és az eszközök kezelőit, ami egyebek mellett az ügyfelek részletes átvizsgálását és a gyanús tranzakciók jelentését is magában foglalná. A FATF floridai ülésén az amerikai pénzügyminiszter mindezt elengedhetetlennek nevezte abban a tekintetben, hogy a sebesen fejlődő fintech szektor egy lépéssel a tisztességtelen rezsimek és a tiltott tevékenységek támogatói előtt maradhasson, akik folyamatosan keresik a lehetőségeket a források észrevétlen megteremtésére és áthelyezésére. A Reuters beszámolójában az Europol vezetője is megszólal, megerősítve a kriptovaluták szerepének felértékelődését a pénzmosásban. Nem véletlen, hogy a FATF ma már nemzetközi szintű kockázatokról beszél, amelynek kezelése viszont az egyes kormányzatok gyors és összehangolt fellépésén múlik. A szervezet arra figyelmeztet, hogy az érdemi cselekvést sokkal tovább már nem lehet halogatni: a

kriptovaluták nemcsak a pénzek átmozgatására alkalmasak a határokon keresztül, de a nagy összegeket úgy bontják kisebb egységekre, hogy azokat sokkal nehezebb legyen követni vagy akár csak észlelni is.

A központosított platformok és a kriptovaluta-cserék szabályozásának ötlete - ahol az emberek kriptovalutát vásárolnak a DeFi platformokon történő tranzakciókhoz, ám magát a DeFit szabályozatlanul hagyják - korlátozza az egész kriptovaluta-piac szabályozásának általános hatékonyságát. Hacsak nincs beépítve egy decentralizált alkalmazás forráskódjába, nehéz megérteni, hogyan valósítható meg a szabályozás. Ehhez együttműködésre lenne szükség a blockchain szoftverfejlesztőkkel, ami azonban túl nagy hatalmat adhat a kezükbe, mivel ezáltal bármikor manipulálhatják a kódot, hogy megkerüljék a szabályozási felügyeletet. A szabályozó szervek nem akarják ezt megtenni, ehelyett megpróbálják betiltani az ilyen tevékenységeket. Az EU-ban és az Egyesült Államokban például olyan jogszabályt javasoltak, amely potenciálisan betilthatja a DeFi működését. Ide tartozik az EU által javasolt kriptovagyon-piacokról (MiCA) szóló rendelet és egy 2020 decemberében tett amerikai törvényjavaslat. 

Noha nem lehetetlen egy hasonló decentralizált rendszer leállítása, de nagyon nehéz megvalósítani, és mindez erős együttműködést igényel a kormányok és a szabályozó hatóságok részéről. Szükség lenne továbbá az IP-címek elérésére, együttműködésre a helyi internetszolgáltatókkal, a rendszert használó személyek fizikai helyzetének azonosítására vagy felkutatására, valamint rendőrségi közbeavatkozásra az ilyen platformok vagy tevékenységek hatékony leállításához. Bár ez potenciálisan visszatartaná az embereket ezen szolgáltatások igénybevételétől, és lelassítaná azokat, akik illegális célokra használnák az eszközt, globális szinten nehéz lenne elérni, mivel a fenti intézkedések zöme veszélyeztetné a nemzetközi normákat. Ami bizonyos, hogy a szabályozóknak technológiai szakértelmet kell szerezniük, és együtt kell működniük az érdekeltek szélesebb csoportjával, beleértve a szoftverfejlesztőket is a DeFi hatékony szabályozásához.

Ez is érdekelhet:

Eredeti ez az óra? A Blockchain megmondja

Kína elkezdte az áttérést a digitális pénzre

Meddig juthat el a bitcoin árfolyama?

(Fotó: Pixabay)