Ahogyan arról többször beszámoltunk a Rakétán, polarizált amerikai közélet ide vagy oda, a technológiai óriások a republikánus és a demokrata oldalról is kapnak folyamatosan hideget-meleget. Ha valamikor, akkor most tényleg feldarabolhatják a Google-t vagy az Amazont, de az iPhone-ok működésébe is bele szeretne szólni a januárban leköszönő Biden-kormány, ahogyan a közösségimédia-használat és a fiatalok egészsége, valamint az állítólagos politikai cenzúra is állandóan napirendben van az országban. Ennek megfelelően hatalmas érdeklődés övezi vagy övezheti ezeknél a cégeknél az elnökválasztást, amely jelen állás szerint Donald Trump és Kamala Harris, jelenlegi alelnök között fog eldőlni.

Donald Trump esetében kissé nehéz követni vagy megjósolni, hogy hogyan gondolkozik technológiai kérdésekről,

hiszen elnökként még be akarta tiltani a TikTokot, míg most kiállt mellette; a többi közösségi platform java kitiltotta hosszabb-rövidebb időre uszítás miatt; azt állította, hogy átadott egy "nagy Apple összeszerelő üzemet", ami nem felelt meg teljesen az igazságnak, és így tovább. Ezzel szemben alelnökjelöltjének, J. D. Vance-nek eggyel kiszámíthatóbb és árnyaltabb véleménye van az ilyen kérdésekről. Amint azt a The Verge kiemelte, az ohiói szenátor kockázatitőke-alapoknál dolgozott, és már Trump 2016-os megválasztása előtt is közeli kapcsolatot ápolt a Szilícium-völgy cégeivel. Az elnököt támogató és segítő Peter Thiellel, a PayPal egyik alapítójával; Marc Andreessennel, a legendás befektetővel; illetve Eric Schmidttel, a Google volt vezetőjével is dolgozott.

Így nem annyira meglepő, hogy az amerikai technológiai elit egy része felsorakozott Trump mellett, köztük Elon Musk, a Tesla és az X vezetője is. Joe Biden kormánya ugyanis amellett, hogy több antitröszt-eljárást indított, rendeletbe foglalta a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapvető elvárásokat, és a kriptovalutákkal is inkább óvatos próbált lenni. De mielőtt azt gondolnánk, hogy Trump megválasztása automatikus lazításokat jelentene a teljes szektornak, fontos megjegyezni, hogy míg a kripto-technológiákkal engedékeny lenne J. D. Vance, az antitröszt-eljárásokért felelős Szövetségi Kereskedelmi Bizottság vezetőjét, Lina Khant nyilvánosan dicsérte a politikus, aki maga is megregulázná a Google-t. Igaz, republikánus szokás szerint nem gazdasági okokból, hanem a vélt, valós vagy lehetséges politikai cenzúra miatt. Nem nehéz elképzelni, hogy ugyanilyen szigorral vizsgálná a közösségi szolgáltatásokat is.

Miután Joe Biden rendkívül gyengén szerepelt az elnökjelölti vitában, kérdésessé vált, hogy a hagyományosan inkább demokrata technológiai szektor kit támogasson - Mark Zuckerberg még "vagánynak" is nevezte Trump merénylet utáni ökölrázását. A helyzet azonban gyorsan megváltozott, amikor Kamala Harris jelenlegi alelnök lett a várható demokrata jelölt: több nagyvállalat vezetője azonnal jelezte, hogy végre megvan az ember, akire vártak. Harris ugyanis tősgyökeres kaliforniai, a szülei a Berkeley egyetemen ismerkedtek meg, ő San Francisco kerületi ügyésze, majd az állam főügyésze, végül szenátora lett. Ugyanakkor, összhangban a jelenlegi kormány intézkedéseivel, többször kritizálta a közösségi média platformokat álhírek terjesztése miatt, és ugyan nem fenyegetette meg feldarabolással az Amazont, a Google-t vagy a Facebookot, de jelezte, hogy kiemelten kezeli a magánszféra védelmét. A mesterséges intelligencia esetében is aláhúzta, hogy "erős törvényi és kormányzati felügyelet nélkül egyes technológiai vállalatok a profitot választják a vásárlóik jóléte helyett".

Vagyis hiába csap össze két homlokegyenest eltérő világnézet és politikus november ötödikén, a Szilícium-völgyben Brüsszel mellett Washingtontól is egyre jobban fognak tartani, akárki is nyeri a választásokat.

(Borítókép: Anna Moneymaker/Getty Images)