A Budapesti Közlekedési Központ a hét elején írt arról a javaslatról, amit a Mérce szerint szerdán meg is szavazott Budapest vezetése. A BKK által "rollerkáosznak", általunk "rollerhorrornak" nevezett helyzet megoldását a főváros és a kerületi önkormányzatok abban látják, hogy szerte a városban mikromobilitási pontokat létesítenek. A belvárosban sűrűn, a külső kerületekben ritkábban. Ezeknek a feladata, hogy kijelölt parkolóhelyekként működnek, amelyeket nem csak a bérbeadással foglalkozó cégek járművei, hanem bármely kerékpár és roller használhat. A szolgáltatók ezért bérleti díjat fizetnek az önkormányzatoknak, illetve a Mérce szerint büntetésre számíthatnak azok a cégek, amelyek nem ezekre a pontokra helyezik ki járműveiket.
Az a javaslatot bemutató szöveg alapján egyértelmű, hogy Budapest a megoldást nem a mikromobilitás tiltásában vagy visszaszorításában látja. A BKK szerint az ilyen közlekedési eszközök alkalmasak arra, hogy a közösségi közlekedéssel kombinálva visszaszorítsák az indokolatlan, túl rövid távon történő autózást, különösen az utazás utolsó kilométerein. Gyorsabbnak és csendesebbnek írják le a mikromobilitási eszközöket, amibe beleértik az elektromos motorral és az anélkül működő rollereket és kerékpárokat is.
A világ nagyvárosaiban évek óta téma, hogy pontosan hogyan hozható összhangba a közlekedésnek ez a módja a megszokott keretekkel és szabályokkal. Például miközben a magyar fővárosban "jellemzően 25 km/h" alatti sebességűként írják le ezeket a járműveket, addig Párizs nemrég drasztikus lépésre szánta el magát: úgy döntöttek, hogy a városban 10 km/h lesz a maximális sebessége a bérelhető elektromos rollereknek. Franciaországban korábban több lépésben korlátozták ezeknek a használatát, azt is, hogy kik, és azt is, hogy hol közlekedhetnek így. A magyar KRESZ-szabályok tervezett változásairól még szeptemberben írtunk a Rakétán.
(Fotó: Getty Images, BKK)