Az Egyesült Arab Emírségek megaprojektje, a Világ-szigetek építése 2003-ban kezdődött, de nem teljesen úgy alakult, ahogy az előzetes nagyratörő tervek alapján elképzelték a befektetők és kivitelezők. Az építésért felelős Nakheel Projects sok-sok év munkájával létrehozta ugyan a Föld kontinenseit és országait mintázó 300 mesterséges szigetet, de időközben a munkálatokat pénzügyi okokból átmenetileg meg kellett szakítani és többször is szárnyakaptak a híresztelések arról, hogy a sok millió tonna homok és kő odaszállításával készített szigeteket lassan elnyeli a tenger.

A rengeteg kis sziget jelenleg nagyrészt üresen áll, de az építés folyamata és a turizmus megszervezése egyes helyszíneken most is zajlik, a Libanon-szigetek például már látogatható és készül az Európa-szíve komplexum is, ahol öt európai stílusban tervezett egység várja majd a turistákat. Az Európa-szívében 133 lebegő házat is vízre bocsátanak, amelyek már korábban eladásra kerültek, vagyis nem szállodaként, hanem akár állandó lakóhelyként is funkcionálhatnak.

A Floating Seahorse Villas (Lebegő Tengeri Csikó Villák) egyenként 20 millió euróba (7 milliárd forint) kerülnek, de ezért a pénzért, amelyet nagy részben helyi (46%), kisebb részben szaúdi (18%), kuvaiti (12%), Saint kitts és Nevis-i (12%) és francia (11%) érdeklődők foglaltak le, a tulajdonosok nem csak házat vásárolnak, hanem igazán extra életstílust és különleges szomszédságot is. A három szintes házak alagsorában, vagyis a vízszint alatti részen faltól falig érő ablakokon keresztül tudnak a lakók kitekinteni a tenger élővilágára (és fordítva), de, ami még fontosabb, a komplexum építői gondoskodnak róla, hogy ez az élmény ne merüljön ki a halak nézegetésében, hanem olyan élőlények is láthatóak legyenek, amelyekből évről évre egyre kevesebb található egészséges formájában a világon.

A korallokat ugyanis az elsavasodó vizek súlyosan károsítják, a korallzátonyok kifehéredése a világ számos pontján megfigyelhető. Ez nem csak a tengeri lakótelepeket építő milliméteres méretű korallpolipok túlélése szempontjából kedvezőtlen, hanem rosszat tesz a helyi ökoszisztémának is, mivel a korallzátonyok köré rengeteg tengeri faj élete épül, a turizmusból élő emberekről nem is beszélve. Az Európa-szíve tervezői ezért így döntöttek, saját korallzátonyt hoznak létre, és, a Dubajban megszokott rendkívül ambiciózus projektek szellemiségéhez híven, nem kis méretekben gondolkodnak:

500 000 négyzetméteres területen tervezik felépíteni a zátonyt.

Ez ugyan eltörpül a Nagy-Korallzátony méreteihez képest (ami 349 000 négyzetkilométer kiterjedésű), és az Emírségek korallzátonyainak sem ér a nyomába (1190 négyzetkilométer), de így is látványosnak ígérkezik a maga fél-margitszigetnyi méretével. A CNN videójában betekintést nyerhetünk annak a laboratóriumnak a működésébe, ahol az Európa-szíve fejlesztői a korallok regenerálását végzik, hogy még több szülessen belőlük.

Ehhez a korallokat kis darabokra fűrészelik (a korallpolipok, melyek a kemény mészkővázat építik csak néhány milliméteresek, így nem sérülnek meg), majd tartályokba helyezik, ahol minden egyes részből százszor annyi új korall képződik. Ezt a technikát máshol is alkalmazzák a kutatók, sőt, a természetben automatikusan is megtörténik egy-egy erősebb vihar és hullámzás hatására. Az ilyenkor keletkező új részek idővel integrálódnak a nagyobb zátonyba, így növekszik a kolónia mérete. Az Egyesült Arab Emírségekben az elmúlt időszakban a zátonyok több mint 70%-át károsította a vizek elsavasodása és egyéb káros környezeti változások, valamint az emberi tevékenységek, de már folyamatban van a mentőakció: nem a luxuskörnyezetben élő lakók lesznek az egyedüliek, akik újonnan termesztett zátonnyal büszkélkedhetnek.

Többek között a Fujairah Adventure Centre búvárai is építik a 300 000 négyzetméteresre tervezett korallzátonyt az Emírségek egy szegényebb környékén, az ország keleti, Ománi-öböl felőli partján, ahol, a Reuters beszámolója szerint, előreláthatólag két év múlva már másfélmillió korall telepedik majd meg a víz alatti kertben.

(Fotó: Pxfuel, Wikimedia Commons)

További cikkek a témában:

A korallfehéredés sejtszintű oka voltaképp élet-halál harc a korallpolipocskák és a szimbionta algák között „A korallokban élő szimbionta algák jóindulatú lények, amelyek táplálják a korallt. A kapcsolatuk azonban távolról sem ennyire egyszerű.”
Mesterséges fényvisszaverő felhővel segíthetnek a Nagy Korallzátonyon „Mesterséges felhőkkel a teljes Nagy Korallzátony térségét megvédhetnénk a kifehéredéstől, ráadásul költséghatékony módon. Ezzel időt nyerhetnénk, míg a klímavédelmi intézkedések által globálisan is normalizálódik a helyzet."  
A NASA a gamereket is bevonja a korallzátonyok kutatásába A NeMO-Net letöltésével többet kapunk egy szimpla játéknál, ugyanis egy globális koralltérkép létrehozásában segítjük a kutatókat: egyszerűen csak ki kell választanunk, hogy milyen tengeri élőlényt látunk a képen, a NASA szuperszámítógépe pedig teszi a dolgát.