Megcáfolták az elméletet, ami szerint az agy mérete miatt egyszerre csak százötven barátja lehet az embernek

2022 / 06 / 17 / Bobák Zsófia
Megcáfolták az elméletet, ami szerint az agy mérete miatt egyszerre csak százötven barátja lehet az embernek
Vannak láthatatlan számok, amelyek a háttérben vezérlik az életünket és magyarázatot adnak a világ történéseire, ezek közül egyik a Dunbar szám, amely kimondja, hogy a közeli kapcsolatot fenntartó csapatok 150 fő felett elkezdenek széttöredezni. De tényleg százötven a bűvös szám?

Hány barátja lehet valójában egy embernek? Egyáltalán ki számít igazán barátnak és ki az, aki csak ismerős? A hétköznapok során elég kevés időnk marad a kapcsolataink fenntartására, emiatt valószínűleg a legtöbbünknek nem esne nehezére egy-két kezén, esetleg még néhány lábujján összeszámolni azokat, akikkel szorosabb kontaktusban állunk nap mint nap, az időhiány, valamint a tény, hogy nem tudunk egyszerre két helyen lenni, pedig behatárolják a szélesebb körű ismeretségi körünket is. Robin Dunbar brit antropológus a kérdést, miszerint hány barátja lehet egy embernek, a szokásostól eltérő szemszögből vizsgálta: korrelációt vont az agy neocortex régiójának nagysága és a szociális kapcsolatok száma között. Az így kapott Dunbar szám valójában nem annyira a barátok, hanem a közelebbi ismerősök számát mutatja, azokat az embereket, akikkel viszonylag jóban vagyunk, többé-kevésbé rendszeresen találkozunk és tudjuk, hogy ők kivel találkoznak többé-kevésbé rendszeresen. Az antropológus szerint ez a szám százötven.

Az ennél több taggal rendelkező csoportok rendre szétfoszlanak, mert nincs meg köztük az a kohéziós erő, ami a hosszú távú együttműködéshez szükséges lenne. Dunbar 1992-ben publikálta először az elméletét bemutató tanulmányt (Neocortex size as a constraint on group size in primates) a Journal of Human Evolutionban, amelyhez a kutatásait nem az emberek, hanem a főemlősök megfigyelésével végezte, emiatt később sokan kétségbe is vonták a következtetések autentikusságát. A főemlősök társas szokásai ugyanis eltérhetnek az emberekétől, ezért korrelációt vonni a két faj viselkedése között nem feltétlenül vezet a helyes konklúziókhoz. A kutató azonban úgy gondolta, hogy nem a faj számít, hanem az agykéreg neocortex felülete, amely egy 2600 négyzetcentiméteres régió az agy felszíni részén és hasonlóan működik a humán és főemlős élőlények esetén is.

A társadalmi intellektus teória szerint "a neokortikus neuronok száma behatárolja az élőlények információfeldolgozó kapacitását és ez határt szab azoknak a kapcsolatoknak, amelyeket az egyén egyszerre figyelemmel tud kísérni."

- írja Dunbar a tanulmányban. A neocortex körülbelül hárommilliárd neuront tartalmaz, de ez nem elég ahhoz, hogy végtelen számú köteléket alakítsunk ki. Azt a kutató sem állítja, hogy ez az általa meghatározott, 150-es limit azt jelentené, hogy ezen a csoporton belül mindenkivel egyformán szoros a kapcsolat, ez inkább kisebb, sokszor az ötös szám által definiált alegységek rendszeréből áll össze, és a százötven az a felső határ, amely felett a fúzió kezd megszűnni, mivel egész egyszerűen nincs arra kapacitás, hogy észben tartsuk az állandóan változó és komplex szociális háló működését. Bár ez eredetileg a különböző majomfajtákra vonatkozó megfigyelés volt, de az antropológus összehasonlító elemzésnek vetette alá az emberiség történetének feljegyzéseire támaszkodva és úgy találta, hogy az elméleti szám valóban vezérelvként irányítja a humán kapcsolatokat.

A másik kritikára okot adó jellemzője a kutatásnak az volt, hogy Dunbar elsősorban a természet közelségében élő, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató népek viselkedését vette górcső alá az összehasonlításhoz és ez alapján tette kijelentéseit, de későbbi vizsgálatok során már modernebb jelenségek, a katonai egységektől kezdve a karácsonyi levelezőlapok küldésének szokásáig, sok minden megjelent, mint a teóriát alátámasztó gyakorlati jelenség. A kutató azzal magyarázza ezt a viszonylag nagy számot, ami a közelebbi kontaktusokat leírja, hogy az ember a beszéd felhasználásával képes nagy távolságokat átívelni, így a fizikai kontaktusra nincs akkora szükségünk a csoportok kialakításához. Szerinte a beszéd a főemlősöknél megfigyelt tisztogatás, ápolás (bolhaszedegetés) olcsó, humán megfelelője.

A Dunbar szám gyorsan elterjedt a köztudatban és, noha nem mindenki tartotta egy egzakt meghatározásnak, de sokan olyan jelentőségét tulajdonítottak neki, hogy még a hivatalos munkakörülményeket is ennek rendelték alá. Ennek leghíresebb példája a svéd adóhatóság, amely a Dunbar szám igazságának jegyében konstruálta meg az irodai környezetet, gondoskodva arról, hogy egy hivatali dolgozónak se kelljen százötvennél több kontakttal bajlódnia, vagy legalábbis ez volt a 2007-ben bejelentett terv. De a W. L. Gore and Associates cég is, akiknek nevéhez fűződik a Gore-tex vízálló anyag is, limitálta az egy épületben elhelyezett munkatársak számát százötven alá, miután észrevették, hogy e fölött a szám fölött szociális problémák kezdenek fellépni, erről a Tipping Point című könyvében számol be Malcolm Gladwell.

Tavaly azonban egy újabb vizsgálatnak vetették alá a híres számot és újfent megkérdőjelezték a valódiságát. A szám pedig elbukott a teszten. A Stockholm Egyetem professzorai, Patrik Linderfors, Andreas Wartel és Johan Lind más antropológiai és történelmi forrásokból dolgoztak az összehasonlító elemzésük során, mint Dunbar, mivel, ahogy publikációjukban írják, a legtöbb azóta elvégzett, a számmal kapcsolatos teszt legnagyobb problémája, hogy ugyanazt az adatbázist használták, mint a brit kutató. Más forrásból tehát, de ugyanazokat a korrelációkat analizálták, vagyis megfigyelték a főemlősök átlagos agy méretét és súlyát, a testsúlyukat és a szociális csoportjaik méretét. Később ezt összevetették az emberi agy átlagos jellemzőivel, valamint a társadalmi kapcsolataik számával. A végeredmény egyértelműen cáfolta a Dunbar szám igazságát.

A svéd kutatók arra a felfedezésre jutottak, hogy tulajdonképpen nincs Dunbar szám, mivel a meghatározott felső limit a kötelékek számában 3,8-tól 520-ig terjed a megfigyelések szerint. Ez persze, mint a brit szakember vizsgálatának konklúziója esetében is, egy átlagolt szám, amelyet számítógépes algoritmusok segítségével számoltak ki, de a kutatók szerint végérvényes bizonyítékát adja annak, hogy a teória helytelen és épp itt az ideje, hogy a világ ne használja többet.

"Abban reménykedünk, bár lehet, hogy hiábavaló módon, hogy ez a tanulmány a végét jelenti a Dunbar szám használatának a tudományban és médiában.

A Dunbar szám egy olyan koncepció, amely behatárolt elméleti alapokon nyugszik és nélkülözi a gyakorlati alátámasztást." - írják a publikáció összegzésében. Johan Lind szerint nem csak a neuronok számát, hanem a kulturális szokásokat is figyelembe kell venni a társadalmi jelenségekre vonatkozó elméletek megalkotásakor, az emberek pedig nyilvánvalóan meg tudják tanulni, hogy hogyan tartsanak fenn százötvennél több kapcsolatot is. A közösségi média korában a százötven egyébként is alacsony számnak tűnik, bár az, hogy hány Facebook ismerőse van valakinek nem feltétlenül tükrözi a hagyományos értelemben vett közeli kapcsolatainak volumenét.

Arra egyébként maga Robin Dunbar is kíváncsi volt, hogy a modern kor vívmánya, az internet hogyan befolyásolja az általa életre hívott szám jövőjét, át lehet-e lépni a bűvös határt a Facebook segítségével. A kutatásai szerint nem lehet. A 2016-ban publikált tanulmány készítésekor 3300 felnőtt ember adataira támaszkodott, akik egy harminc kérdéses kérdőív segítségével számoltak be a közösségi média használatával kapcsolatos szokásaikról, az ismerőseik számáról, és arról, hogy az ismerősök között mennyi az, akit közeli barátnak neveznének és akihez tanácsért fordulnának. A válaszok alapján levont konklúzió szerint a közösségi média kontaktok hasonlóan alakulnak, mint a való világ beli barátságok, az átlagos száma a barátok csoportjának 155.2 és 182.8 között van. A résztvevők többsége ezenkívül bevallotta, hogy az összes Facebook ismerős közül nagyjából 27.6% a valódi barát számukra.

Végső és megcáfolhatatlan következtetést tehát nem lehet levonni azzal kapcsolatban, hogy vajon akkor létezik-e a Dunbar szám vagy csak illúzió, mindenesetre valamennyire le lehet tesztelni a saját életünkben, az antropológus szerint ugyanis vannak kisebb egységek is, amelyre le lehet bontani a csoportokat: átlagosan öt azoknak az embereknek a száma, akikkel a legközelebbi kapcsolatot tartjuk fenn, tizenöt azoké, akikben igazán megbízunk, ötven a közeli barátok száma, százötven az alkalmi barátoké, ötszáz az ismerősöké és ezerötszáz azoké, akiknek még képesek vagyunk emlékezni az arcára.

Az emberek pedig szeretik, ha valami számszerűsíthető, így a Dunbar szám nem kizárt, hogy továbbra is élni fog, ahogy azt a svéd kutatócsapat is elismeri: "Úgy gondolom a teória azért ennyire elterjedt, a tudósok között is, mert olyan könnyű megérteni. Az állításunk, miszerint lehetetlen pontos számot megadni, közel sem olyan szórakoztató." - mondta Linderfors a Stockholm Egyetem közleményében.

Ez a cikk eredetileg 2021. 05. 08-án jelent meg a Rakétán.

(Fotó: GettyImages/Mait Juriado photo, Pixabay)

További cikkek a témában:

Újabb tévhit ment a levesbe: nagyon is a ruha teszi az embert A megfelelő öltözet talán nem kompenzálja képességeink hiányát, de szakmai hozzáértésünk megítélését percek alatt negatív irányba billentheti. A Princeton Egyetem kutatói azt is megmutatják, miért.
Amikor a tömeg megbolondul - a zavargások pszichológiája A USA-ban az elmúlt hetek során úgy tűnik megvalósult a “tökéletes vihar”, a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból eredő munkanélküliség, majd George Floyd brutális meggyilkolása elérte, hogy tömegek vonuljanak az utcára, kifejezendő haragukat és elkeseredettségüket a társadalmi egyenlőtlenségek, a megélhetés nehézségei, legfőképp persze a rendőri túlkapás kapcsán.
Miért pont 10 000 lépést kell megtennünk egy nap? A lépésszámlálók és a mobiltelefonok egészség appjai általában alapjáraton úgy vannak beállítva, hogy a naponta elérendő cél tízezer lépés legyen. Pedig ennek a számnak nincs tudományos alapja, eredetileg csak egy japán marketingkampány jól hangzó szlogenje volt.


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Vért könnyezett Vlad Tepes havasalföldi fejedelem, azaz Karóbahúzó Vlad
Vért könnyezett Vlad Tepes havasalföldi fejedelem, azaz Karóbahúzó Vlad
Évszázadok távlatából még mindig sok érdekes részletre derül fény a kegyetlenségéről ismert uralkodóról, akinek kedvenc kivégzési módszere a karóbahúzás volt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.