Jellemzően két elmélet fordul elő a vírus eredetével kapcsolatban: vagy a természetből, állatokból több mutáció után került át az emberre (ez a jelenleg vezető, zoonózis-elmélet), vagy pedig mesterségesen, laborban fejlesztették, és onnan jutott ki valamiként. Habár ez utóbbi teória több összeesküvés-elméletnek is az alapja, azért rendre fel-fel szokott bukkanni akár komolyabb platformokon is. Legutóbb tavaly tavasszal került elő, hogy a vírus esetleg egy vuhani laborból származik, amely gyanakvásnak az ágyazott meg, hogy már 2018-ban is amerikai diplomaták aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak a vuhani laborokban. A Pentagon ekkor sajtótájékoztatót is összehívott, amikor is közölték, hogy a laborbaleset, mint lehetőség nem zárható ki teljesen, de a bizonyítékok inkább a vírus természetes eredetére utalnak. Ez utóbbit vallotta és vallja a tudósok többsége is.

A Pentagon nyilvánosságra hozta a véleményét arról, hogy a COVID-járvány kiindulhatott-e egy laboratóriumból A vírus mesterséges eredete nem kizárólag összeesküvés-elméletekben merül fel. Amerikai diplomaták már 2018-ban aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a Vuhani Virológiai Intézetben denevérekből származó koronavírusokkal kísérleteztek.

Eltelt egy újabb év, és bár elkészültek az oltások, a járvány még hétköznapjaink része, ám közben a WHO egy csapatot küldött Kínába, hogy utánajárjanak a vírus eredetének. A szakértőknek már a beutazása sem ment minden nehézség nélkül, az ázsiai országba történő beutazásukat diplomáciai és népegészségügyi félreértések is akadályozták.

Nem engedték be a koronavírus után nyomozó WHO-csapatot Kínába Pedig a csapatból ketten már úton voltak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a vízummal volt a baj, de ez nem teljesen egyezik azzal, amit Kína állít az esetről.

A szakértői vizsgálat még le sem lezárult, azaz még meg sem született az ezt összegző jelentés (ez egyébként hetek múlva várható), egy csapat, egyébként neves egyetemeken tanító/dolgozó tudós már most kifejezte az aggályait az ügyben, melyeket egy nyílt levélben foglaltak össze – számol be róla a The Wall Street Journal és a Le Monde nyomán a The New York Times. Habár a nyílt levél kapcsán a diskurzus elsősorban a vírus eredetére fókuszál, annak a lényege nem kizárólag ez. Igaz, mindenképp kihangsúlyozandó, hogy az aláírók szerint ez a vizsgálat nem alkalmas a laborbaleset, mint teória kizárására, ugyanakkor sokkal inkább arról szól, hogy az Egészségügyi Világszervezet vizsgálata politikai megfontolások és egyáltalán: limitált lehetőségek mentén zajlott. A levél kiemeli azt is, hogy nem kívánják aláásni a WHO tekintélyét, különösen nem ezekben az időkben, ám úgy látják, hogy a szervezet egyszerűen nem alkalmas egy ilyen kaliberű, független nyomozás lebonyolítására.

A levélben a fentieknek megfelelően több dolgot is kifogásolnak: egyrészt, hogy a WHO-csapat fele kínai állampolgár (17 tagot Kína delegált, 17-et a WHO), akiknek tudományos függetlensége megkérdőjelezhető az ügyben. A másik problémát abban látták, hogy a csapat több információhoz csak másodkézből, vagy egyáltalán nem fért hozzá – például laboradatokat nem kaptak, ahogy a személyzetet sem volt módjukban meghallgatni. A levél aláírói nehezményezik azt is, hogy a WHO eleve olyan összetételű csapatot küldött, amely kizárólag a zoonózis-elméletre koncentrált, nem akadt köztük például olyan szakértő, aki megfelelő képzetséggel bírt volna, hogy a laborbaleset ügyében vizsgálódjon. Emellett ismert legalább egy tag is a csoportból, aki már előzetesen lényegében teljesen kizárta a laborbalesetet, mint lehetőséget a vírus elszabadulására.

A levél aláírói – a mostanra „Paris group” néven ismert csoport – ennek megfelelően olyan vizsgálatot szeretnének, amelyben mind a két elmélet vizsgálatához szükséges szakértők vesznek részt, akik politikailag függetlenek, és hozzáférésük van minden adathoz is. Filippa Lentzos, a levél egyik aláírója, valamint a King’s College London óraadója szerint egy hasonló vizsgálat mögött inkább Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének kellene állnia, ahol minden nemzet szavazhatna arról, hogy a ENSZ főtitkára lebonyolítson-e egy, a vírus eredetét kutató vizsgálatot. Azt egyébként a Paris group tagjai is kizárják, hogy a vírus biológiai fegyver lenne, de szerintük arra, hogy a kórokozó egy baleset vagy gondatlanság nyomán került ki egy laboratóriumból épp akkora az esély, mint hogy állatokról terjedt át az emberre.

Peter Daszak, az a tudós, akit a levél a nevének említése nélkül megszólított, mint a WHO csapatának azt a tagját, aki már azzal a meggyőződéssel indult Kínába, hogy a vírus természetes közegből származik, úgy reagált minderre, hogy a labor-teória szerinte politikailag motivált. Hozzátette, hogy ő maga arra buzdítja a nemzetközi közösséget, hogy várják meg a WHO végleges beszámolóját. A New York Times ír egy új tanulmányról is (amely még nem esett a tudományos publikáláshoz szükséges szakértői véleményezésen), mely szerint a vírusnak azokat az összetevőit, melyek elsőre „szokatlannak” tűntek, megtalálták új vírusokon Japánban, Thaiföldön és Kambodzsában is, ami a SARS-CoV-2 természetes eredetét erősíti, és szinte teljesen kizárja a labor-elméletet.

(Címlapkép/nyitókép: Flickr/Governor Tom Wolf)

További cikkek a Rakétán:

Kína a végbélnyílások tesztelésével folytatja a Covid elleni küzdelmet Nem túl kellemes, de egyesek szerint így megbízhatóbb az eredmény, mint a PCR- vagy az antitest-tesztekkel.

Így készülj fel a Covid-19 elleni oltásra Magyarországon február 25-éig 508 073 fő kapta meg a koronavírus elleni vakcina első adagját, a vírus harmadik hulláma mindeközben berobbanni látszik, így a Rakéta szeretne segíteni azoknak, akik az oltás felvételén gondolkoznak. A legelső és legfontosabb tanácsunk így hangzik: Mindenki oltassa be magát, lehetőleg minél hamarabb!

Nem egyértelmű, hogy mennyire terjed a koronavírus a felületeken Mennyire érdemes fertőtleníteni? A kutatás eredményeit, ami először kimutatta, hogy a SARS-CoV-2 akár egy hétig is életképes marad különböző felületeken, azóta már megkérdőjelezték, de még mindig nincs egyértelmű válasz.