Elkelne már egy "ökokönyvelés" de senki sem tudja, milyen árcédulát aggassunk a természetre
2021 / 02 / 09 / Perei Dóra
Elkelne már egy
EF Schumacher, német közgazdász használta először a "természeti tőke" kifejezést Small Is Beautiful: A Study of Economics As If Mattered című könyvében, ezzel utalva a Föld természeti erőforrásaira és minden élőlényére. Az elmúlt években aztán ez a szleng egyre jelentősebbé vált, merthogy ökológusok és közgazdászok - többek között ez alapján - próbálják megoldani korunk környezeti válságát: céljuk a természet számszerűsítése és piaci értékének meghatározása.

De vajon mennyit ér a természet? Roppant nehéz kérdés ez, hiszen hogyan is címkézhetnénk fel azt, ami mindannyiunk számára felbecsülhetetlen jelentőségű? Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az emberiség csak elméletben van tudatában a természet sérülékenységének, legalábbis a statisztikák szerint: 1970 és 2014 között összesen ugyanis hatvan százalékkal csökkent a Földön élő emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak száma. Amíg a 1970-es, 80-as és 90-es években a természetvédelmi szervezetek az éppen aktuális veszélyeztetett fajokkal próbálták felhívni a figyelmet a környezetvédelemre, addig napjaink természetvédelmi intézkedései úgymond megpróbálják beárazni a természet nyújtotta szolgáltatásokat, például a tiszta levegőt, vagy a vizet.

A Microsoft Minecraft-térképet csinált fenntarthatósági jelentéséből Miután a Microsoft közzétette az éves fenntarthatósági jelentését, gondoltak egyet, és úgy döntöttek, hogy egy kicsit feldobják a minden bizonnyal önmagában is rendkívül érdekes és olvasmányos dokumentumot. Ehhez a Minecraft fejlesztője, a Mojang jelentkezett partnernek.

A Schumacher elméletét támogató csoport úgy véli, hogy „a természet felbecsülhetetlen, de nem értéktelen". Ezt az elgondolás egyik legerősebb szószólója, a bankárból lett környezetvédelmi közgazdász, Pavan Sukhdev fogalmazta meg egy korábbi ENSZ-jelentésben (Mainstreaming The Economics Of Nature: A Synthesis Of The Approach, Conclusions, TEEB). A TEEB 2010 októberi beszámolója szerint „Még soha egyetlen méh sem nyújtott be nekünk számlát, ami probléma, hiszen a természeti értékek többsége ingyenes, és mivel nincs áruk, nem kereskedünk velük a piacokon, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni az értékét." Ezt a nézetet legalább annyian osztják, mint amennyien ellenzik, emiatt a biológiai sokféleség felmérését célzó nemzetközi kezdeményezéseket gyakran heves viták kísérik. Ennek ellenére Sukhdev elmélete mára a világ legtöbb részén mainstream lett, amint azt az Egyesült Királyság kormányának megbízásából készült, magas rangú Economics of Biodiversity: Dasgupta Review jelentés is bizonyítja. A dokumentum lényegében kimondja, hogy amennyiben nem aggatunk árcímkét a természetre, akkor értéktelennek tekintjük.

Ha viszont anyagi értékhez kötjük, akkor ez is csak egy huszadrangú tényező lesz a kormányzati és üzleti döntéseknél.

A szakértők ezért újabb gazdasági zsargonok bevezetése helyett a "természeti tőke" meghatározást tartják továbbra is helyesnek. Az eddigi kísérleti projektek alapján ennek vannak bizonyos előnyei, mint például olyan esetben, amikor a földtulajdonosok pénzt kapnak a vízminőség javításáért vagy az áradások csökkentéséért. Időnként azonban a természet kárára születnek döntések, így volt ez egy dél-afrikai beruházásnál, amikor is a durbani vezetés engedélyezte egy repülőtér és kereskedelmi övezet megépítését, mert a környezetvédelemnél fontosabbnak találták a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. Mások szerint ugyanakkor képtelenség gazdasági szempontból a természet minden aspektusát felbecsülni, hiszen az többek között szellemi értelemben is értéket képvisel. Az ő monetáris értékbecsléssel kapcsolatos aggályaik elsősorban azzal kapcsolatosak, hogy miként áshatják alá a természetvédelem egyéb aspektusait az anyagiak. Vegyük például az EU által finanszírozott Nature Trade projektet, amelyben számítógépes algoritmusokat használnak a természetből származó előnyök számszerűsítésére (például szén-dioxid-tárolás, beporzás, rekreáció), ami egy adott gazda földjéről jön. A projekt munkatársai ezt követően segítik a földtulajdonosokat a szerződések kidolgozásában, amikért aztán árverés útján pénzhez juthatnak. A projekt mögött álló kutatók ezt hívják az "Ökoszisztéma-szolgáltatások eBay-ének". Ez jó ötletnek tűnhet, tanulmányok azonban kimutatták, hogy földbirtokosok eddig is védték a környezetet, de nem fizetség ellenében, hanem mert szimplán ezt tartották helyesnek. "Lefizetésük" azonban felülírhatja ezt az alapvető társadalmi normát.

A WWF évi százhuszonöt billió dollárra becsülte a természet nyújtotta szolgáltatások értékét

Marco Lambertini, a WWF főigazgatója szerint az emberiség fontos választás előtt áll: vagy képes összehangoltan fellépni a bolygó védelme érdekében, és változtat a környezettel való kapcsolatán, vagy minden erre vonatkozó lehetőséget elszalaszt, és ezzel hagyja kicsúszni kezei közül a dolgokat. A szervezet szerint noha kiemelkedő figyelmet fordítanak olyan projektekre, mint mondjuk a bálnák megőrzése, az esőerdőirtás mérséklése, vagy a pandapopuláció növelése irányított tenyésztési programokkal, a természetvédelmi munka fontossága azonban sokkal mélyebbre nyúlik. Ha pedig rámutatunk, milyen mértékben járul hozzá a természet a gazdasághoz, és rendszeresen hangsúlyozzuk annak pénzbeli értékét, vonzóbbá tehetjük mások számára a természetvédelmet. A WWF 2018. évi Élő Bolygó Jelentése szerint ez alapján a természet nyújtotta szolgáltatások értéke évente 125 billió amerikai dollár. A jelentés szerzői ezen kívül többször felhívják figyelmünket, hogy a természet tiszta vizet, levegőt és termőtalajt nyújt, helyet biztosít a különféle fajoknak, élelmiszerként és gyógyszerként funkcionál.

Természetesnek vesszük, hogy jelen van, és folyamatosan ad. Pedig ha nem vigyázunk rá, akkor egyszer csak elfogynak a készletei.

Bolygónk állapota és az emberi hatás

Szintén az Élő Bolygó Jelentés szerint 1970 és 2014 között a gerinces fajok populációi hatvan százalékkal csökkentek (a trópusokon nyolcvankilenc százalékkal). Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben már csak 78,6 százalék: ez idő alatt az Amazonas húsz százaléka, míg globális szinten a vízközeli élőhelyek harmincöt százaléka eltűnt. 1990 és 2015 között pedig százhuszonkilenc millió hektárnyi erdőnek inthettünk búcsút. Pedig ahogy minden életet, úgy az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn. Arról nem beszélve, hogy élelmiszer-termelésünk harmincöt százaléka a beporzástól függ, a világ lakosságának tíz-tizenkét százalékának pedig a halászat és haltenyésztés jelenti a megélhetést. (Sőt, a hal 4,3 milliárd ember elengedhetetlen fehérjeforrása.) A bolygó állapotának romló tendenciája természetesen nem a véletlen műve: 1800 óta hétszeresére nőtt a népesség – ma már több mint 7,6 milliárdan vagyunk –, a világgazdaság pedig mintegy harmincszorosára emelkedett. Földünket elsősorban olyan emberi tevékenységek vagy azok következményei veszélyeztetik, mint az élőhelyek pusztulása, a fajok kizsákmányolása, a túlhasználat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, valamint az invazív fajok és betegségek. Az emberi tevékenység hatása tehát megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy vajon visszafordítható-e ezt a tendencia, és ha igen, hogyan?

Ambiciózusabb célok, azonnali cselekvés kell

Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény, amely amellett, hogy meghatározza az ember és a természet viszonyát, konkrét alapelveket és feladatokat is megfogalmaz. Az eredeti cél szerint az egyezményben foglalt célkitűzéseknek 2020-ra teljesülniük kellett volna, így például annak, hogy a természetes élőhelyek zsugorodásának jelenlegi mértékét

megfelezzük, majd lehetőség szerint teljesen megállítsuk, valamint a veszélyeztetett fajok további pusztulását is megakadályozzuk.

Az egyezmény továbbá emlékeztet rá, hogy a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma megőrzése szervesen összekapcsolódik, és alapvető a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez; hangsúlyozza annak szükségességét, és figyelmezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsák végre a természet és a biológiai sokféleség ügyének hatékony érvényesítését, valamint a jobb fenntarthatóságra irányulóan alakítsák át a gazdasági modellt, figyelembe véve az EU szénlábnyomát, biztosítsák a környezetvédelmi politika jobb koherenciáját az EU bel- és külpolitikájában, többek között a mezőgazdaság, a halászat, a megújuló energia, a közlekedés és a kereskedelem területén, valamint a 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keretben. A szerzők úgy vélik, hogy a biológiai sokféleség védelmének, megőrzésének és helyreállításának megfelelőbb integrálásához valamennyi ágazaton átívelően fokozni kell az együttműködést; hangsúlyozzák, hogy különös figyelmet kell fordítani az áruk életciklusára a tervezéstől a fogyasztásig, védve a természeti erőforrásokat és a biológiai sokféleséget, tekintetbe véve a halmozott hatásokat, ezen belül a szállítást is. Mi vagyunk az első generáció, akik tisztán látják a természet óriási értékét, és azt, hogy milyen hatalmas nyomást gyakorlunk rá, de talán mi vagyunk az utolsó generáció is, akik még tehetnek érte, és visszafordíthatják pusztulását. Az elkövetkező időszak tehát sorsdöntő az emberiség történetében.

További cikkek a témában:

A ködöt, a felhőt és a jéghegyet is megcsapolhatjuk a tiszta víz reményében A világon körülbelül hétszázötvenmillióan nem jutnak ivóvízhez, a problémára azonban nem a hagyományos vízforrások hasznosítása jelentheti a megoldást.

A Mount Everest hivatalosan nyolcvanhat centiméterrel magasabb lett, de tele van műanyagszeméttel Csaknem tíz tonna szemetet hordtak le negyvenöt nap alatt a nepáliak egy takarítási akció keretében, de a hegymászók ruházatából származó mikroműanyag a helyszínen marad. A jó hír viszont, hogy a jég olvadása ellenére a hegyet magasabbnak mérték, mint valaha.

Amszterdam úszó városrésze nem csak látványos, de két fontos problémára is megoldást nyújthat A holland főváros északi részén egy 46 épületből álló lakóparkot építettek a csatornába.

(Fotó: Getty Images Hungary, Pixabay)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.