A jövő hiperrealisztikus gépei egyre meggyőzőbben alakítják az embert

2022 / 01 / 16 / Bobák Zsófia
A jövő hiperrealisztikus gépei egyre meggyőzőbben alakítják az embert
Ameca, Sophia, és Gemioid képességei még korlátozottak, de az arckifejezéseiknek változatossága és emberihez való hasonlósága felülmúlják a többi humanoid mimikájának minőségét. A gépek bizonyítják, a tényleg emberszerű robotok kora közeledik.

Ember(szerű)nek lenni bonyolult

A humanoidokkal, vagyis emberformájú robotokkal kapcsolatban számos kétség felmerülhet, kezdve a kérdéstől, hogy egyáltalán szükség van-e rájuk, mikor a robotok általában nem igénylik a munkavégzéshez a hozzánk hasonló külalakot, a túlságosan (de nem száz százalékig) emberi külső pedig egyébként is rejtett félelmeket, ellenszenvet szülhet, amit Masahiro Mori japán robotikai professzor rejtélyes völgynek, uncanny valley-nak nevezett el ötven évvel ezelőtt - egészen odáig, hogy lehetséges-e tényleg emberi gépeket létrehozni, amelyek formája, gesztusai és mozgása megtévesztően közel áll az emberek jellemzőihez.

A kérdésekre számtalan válasz létezik, de akár csak a kíváncsiság, akár valamilyen hasznosabb alkalmazási mód kialakításának vágya motiválja a fejlesztéseket, a kutatók és mérnökök folyamatosan dolgoznak a humanoidok képességeinek javításán. Az egyik problémás területet a két lábon való járás kialakítása jelenti, ami olyan komplex és költséges munka, hogy sok cég inkább ki is hagyja a robotok képességei közül, a másik nehézséget az élethű mimika megvalósítása jelenti. A robotok arca mögött számos pneumatikus aktuátor bújik meg, amelyek az arckifejezéseket generálják, minél több van belőlük, annál élethűbb lehet az arc mozgása, valamint a mesterséges bőr minősége is nagyban befolyásolja, hogy mennyire meggyőző a végeredmény.

Az egyik leghíresebb humanoid, Sophia feje és arca közel 30 szervomotoros aktuátort tartalmaz, Hiroshi Ishiguro saját magáról mintázott Geminoidjának feje 15 szabadságfokkal rendelkezik, vagyis különösen mobilis. Az Engineered Arts extra élethű robotja, Ameca, amely általában barátságos arckifejezésével és speciális viselkedésével hívta fel magára a világ figyelmét, azonban rajtuk is túltesz a mimika fejlettsége szempontjából, ami talán nem meglepő annak figyelembevételével, hogy a gyártócégnek jelentős tapasztalata van az emberszerű robotok fejlesztésének területén, a 22 szervoaktuátort alkalmazó Mesmer robottorzójuk például egészen realisztikus hatást kelt váratlan kacsintásával (Ameca fejét "csak" 17 motor mozgatja).

Ameca eddig csak az Engineered Arts laboratóriumában készült videókon mutatta be képességeit, de január elején a CES-en közelebbről is bemutatkozott az embereknek, és a jelenlevők közvetlen közelről ellenőrizhették, hogy mennyire hiteles a gép alakítása. A robotról többek között a CNET készített felvételt, a nekik adott interjúban Morgan Roe, a cég operatív igazgatója, elmondta, a gépet szándékosan hagyták némileg pőrén és szürkén, hogy ne essenek a rejtélyes völgy szindrómájának csapdájába. A fejlesztési folyamatok alatt egyébként sem tekintenek emberként a gépre, akármennyire valósághű a külseje, mivel gyakran szétszerelt állapotban, a fejét a testétől különválasztva dolgoznak rajta. De a végső forma még a mérnökök számára is meggyőző, néha túlságosan is:

"Távol kell tartanod magad a gondolattól, hogy ez egy ember. Másképp valóban vészjósló."

- árulta el Roe.

Korlátozott felhasználás

Ahogy arról korábban is írtunk, Ameca elsődleges felhasználási módját a gyártói a kiszolgálásban látják, repülőtereken vagy más forgalmas helyeken segítheti a személyzet munkáját, ha a megfelelő fejlettségi szintre ér és lesz rá kereslet. A cég emellett olyan platformként tekint az alkotására, amelyen a jövő robotikai technológiáit és a gép-ember interakciók vizsgálatát lehet gyakorolni és a későbbi alkalmazási területek közül a szimpla szórakoztató funkció sem maradhat ki.

Az Engineered Arts részéről nem meglepő, ha az emberszerű robotokat egyszerűen egy színes és érdekes újdonságnak szánják, amelyek nem feltétlenül komoly és a világot előre vivő feladatokat oldanak meg, hanem szórakoztatnak, elvégre az angliai cég eleve azzal a célkitűzéssel kezdte készíteni mechanikus figuráit, hogy a közönséget megbabonázó, felejthetetlen élményt teremtsenek általuk, amelyek showműsorok és kiállítások részét képezhetik. Ez felidézi az egyik legelső ember formájú robot, a Westinghouse Electric Corporation által épített Elektro esetét, aki az 1939-es New York-i Világkiállításon való megjelenésekor nem csak sétált és beszélt, hanem cigarettázott, számolt, énekelt és lufit is fújt. A csak kis túlzással emberinek nevezhető robot a maga két méteres magasságával és alumínium testével nem könnyen ébreszthetett uncanny valley típusú érzéseket a látogatókban, de kétségkívül arra tervezték, hogy lenyűgöző, akár félelmetes hatást keltsen.

"Az agyam nagyobb, mint a tiéd"

- mondogatta az IEEE Spectrum leírása szerint.

Noha Elektro és robotkutya barátja, Sparko soha nem végeztek kiszolgálói munkát és végül egy múzeumban kötöttek ki, ezért velük kapcsolatban szóba sem kerülhetett a "robotok elveszik az emberek munkáját" típusú ellenérv, de a megalkotásukhoz vezető út mégis az automatizációval kezdődött: ha Westinghouse nem kezdi el bevezetni az egyik mérnöke, Roy J. Wensley találmányát, a Televoxot az üzemeiben, akkor Elektro sem született volna meg. A Televox az ipari üzemekben a személyzetet helyettesítő, távolról, telefonos hívással irányítható eszköz volt, amely a reléket kapcsolta ki és be és amelyre kartonból kivágott embert formázó vázat szereltek, annak ellenére, hogy anélkül is tökéletesen végezte volna a munkáját. Az ismétlődő és unalmas feladatok teljesítését, amelyek nem igénylik az emberi kreativitást, már akkoriban, sőt, sokkal korábban is, a gépek munkájának tekintették, az elképzelés legfeljebb annyiban változott, hogy az előző század elején megszaporodtak az ehhez humán kinézettel párosított robotok koncepcióinak számai.

Másodpéldányok

A manapság humanoidokat építő mérnökök víziója az emberszerű robotok potenciális előnyeiről viszont időnként átlépi a hétköznapi kereteket és egy olyan jövőképet mutatnak be, amely extrém irányba viszi a robottársak fejlesztését. Mi lenne például, ha nem hasonlóan, hanem pont ugyanúgy néznének ki, mint mi? Ha átlépnék a rejtélyes völgy határát és felbukkanának a másik oldalon, mint a másodpéldányaink, hogy valóban átvegyék a helyünket? Az ötlet nem olyan ijesztő, mint amilyennek hangzik, a japán robotika professzor, Hiroshi Ishiguro szerint, akiből létezik még egy, a magáról mintázott Geminoid személyében.

A gép távoli irányítású, vagyis önállóan nem tudja Ishiguro szerepét játszani, és nem öncélú alkotás, hanem a pszichológiai, filozófiai témák boncolgatását segíti elő.

"A kutatásaim kérdése az, hogy mi is az ember. Rendkívül emberszerű robotokat használok a hipotéziseim tesztelésére az emberi természetről, intelligenciáról és viselkedésről."

- mondta a feltaláló egy 2010-es interjúban.

Az Ishiguro laboratóriumában dolgozó kutatók ennek érdekében a humanoidok létrehozásának legegyszerűsítésén dolgoznak, hogy minél több ember számára legyen elérhető opció a saját tulajdonú és tulajdonosára megszólalásig hasonlító robot. Ezeket a tervek szerint avatárként lehetne alkalmazni, vagyis a segítségükkel lényegében egyszerre lehetnénk több helyen is, elméletben, gyakorlatban persze a robotokat irányítani kell, így csak akkor reprezentálhatnak minket, ha mi is úgy akarjuk.

A távoli munkára használatos avatárok gyakorlati célt is szolgálhatnak: a Honda a Holdon tevékenykedő avatárok fejlesztését ígéri néhány éven belül, Japánban pedig már munkába állt az a humanoidnak mondott, de inkább kengurura hasonlító gép, amely a munkaerő hiánnyal küszködő boltokban veheti át a rakodást végző személyzet szerepét. A távoli létezés, telexistence koncepcióját megvalósító Model-T-t több száz kilométer távolságból is lehet működtetni, így a bolt tulajdonosát nem kötik annyira a fizikai határok, mikor beosztottakat keres. A gép azonban jól láthatóan demonstrálja azt a problémát is, ami az ilyen megoldások terjedésének útjában áll jelenleg és ami miatt nem igazán elképzelhető, hogy a közeljövőben az avatárként használt humanoidokkal sokféle munkakörben találkozhatnánk: a robot ugyanis nagyságrendekkel lassabban fogja meg és helyezi el a dolgokat a polcon, mint ahogy egy ember tenné.

És van még legalább egy olyan terület, ahol a humanoidok potenciálisan hasznosak lehetnének a gyártóik szerint: társrobotként a rászorulók mellett. A Sophiát fejlesztő Hanson Robotics robotnővére, Grace, az idősotthonokban, kórházakban bizonyos alapvető, túl sok mozgatást vagy komplex tevékenységet nem igénylő vizsgálatok elvégzésére és a magány enyhítésére szolgálhat. A cég alapítója, David Hanson szavaiból pedig az is kiderül, hogy miért lényeges ezekhez a feladatokhoz az egyéb munkakörökben nem alapvető fontosságú emberi külső:

"Grace hasonlítana az egészségügyi személyzet emberi külsejére - ez megkönnyítené a természetesebb interakciókat. Az emberi külső elősegíti a bizalmat és a természetes kötődést."

- mondta Hanson Grace bemutatásakor.

(Fotó: Hanson Robotics, ATR Hiroshi Ishiguro LLaboratory)

Élőben is megmutatta magát a világ legemberszerűbb robotja A CES szórakoztatóelektronikai kiállítás látogatói már élőben is találkozhattak Amecával, amelynek gesztusai, reakciói annyira emberszerűek, amilyet korábban még nem láttunk.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.