“Tekintve, hogy a digitális technológia egyre inkább az emberi élet minden aspektusának központi részévé válik, az embereknek meg kell bízniuk benne. A megbízhatóság előfeltétele a fellendülésének is. Ez egy lehetőség Európa számára, ahol adott az értékekhez és a törvényekhez való erős ragaszkodás és a bizonyított teljesítőképesség, hogy biztonságos, megbízható és kifinomult termékeket és szolgáltatásokat hozzunk létre, a repüléstől kezdve az energiáig, az autóktól az orvosi felszerelésekig.” Így kezdődik az a Fehér Könyv, mely a mesterséges intelligencia jövőbeli, európai szerepét vázolja és amely részét képezi annak a digitális stratégiának, melyet tegnap, február 19.-én osztottak meg a nyilvánossággal az Európai Bizottság vezetői.

“Azt szeretném, hogy a digitális Európa tükrözze mindazt, ami a legjobb Európában - nyitott, igazságos, sokszínű, demokratikus és magabiztos.”

- mondta Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke. A következő öt évben a hangsúly elsősorban három kulcsfontosságú területen lesz: 

• A technológia, amely az emberek szolgálatában áll
• Igazságos és versenyképes gazdaság
• Nyílt, demokratikus és fenntartható társadalom

Mesterséges intelligencia az emberek szolgálatában

Ugyan az Egyesült Államokban vagy Kínában előtérbe helyezik a mesterséges intelligencia által nyújtott gazdasági előnyöket és elsősorban a világelsőség megszerzésére törekszenek, háttérbe szorítva a polgárjogi vagy biztonsági kérdéseket, azonban Európa más úton szeretne elindulni, legalábbis a Bizottság szerint. A mesterséges intelligencia használata begyűrűzött a tudomány és technika minden területére, így elkerülhetetlen, hogy aki nem akar lemaradni a gazdasági versenyben az minél gyorsabban kifejlessze a saját rendszereit, de ez nem mehet az állampolgárok jogainak vagy biztonságának rovására. A kialakítandó rendszerek a szigorú GDPR szabályozásokkal összhangban kell, hogy megvalósuljanak, így jöhet létre az egyedülálló “bizalmi ökoszisztéma". 

"Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, biztosítani kell a EU szabályokkal való együttműködést, beleértve a szabályokat, melyek védik az alapvető jogokat és a fogyasztói jogokat, különös tekintettel a MI rendszerekre, melyek nagy kockázatot jelenthetnek.[...] A Bizottság erősen támogatja az ember-központú hozzáállást, melynek megalapozására szolgál a Párbeszéd az Ember-Központú Mesterséges Intelligencia iránti Bizalom Kiépítéséről ( Communication on Building Trust in Human-Centric AI) és szintén figyelembe veszi a javaslatokat, melyeket a High-Level Expert Group on AI által készített Etikai Irányelvek tesztfázisa során nyerünk.” Az Európai Unió óvatos hozzáállásának megvan az alapja, elvégre a MI rendszerek fekete dobozhoz hasonló, emberek számára átláthatatlan működési folyamatai akár tévedésekhez is vezethetnek. Ha a jövőben a mesterséges rendszerekre akarjuk bízni az életünk nagy részét, az orvosi kezelésektől/diagnosztikától a közlekedésen át a személyes biztonságunk felügyeletéig, vagy munkahelyekre való felvételiztetésig, jobb, ha már előre felkészülünk rá, hogy ne teljesen szabályozatlanul, vagy a nagy cégek által megfelelőnek ítélt módon működjön a szisztéma. Az irányelvek lefektetésének fontosságára már a világ más területein is kezdenek ráébredni.

Elon Musk például éppen tegnap jelentette ki egy Twitter üzenetben, miszerint “Minden MI-t fejlesztő szervezetet szabályozni kellene, beleértve a Teslát is.”

A tweet egy MIT által publikált cikkre adott válaszként érkezett, amely kritizálta az OpenAI-t, melynek létrehozásában Musk is részt vett, mivel a cég az eredeti céljától, az átláthatóságtól, melyet a nevében is hirdet, a titkolózás és anyagi haszonszerzés irányába mozdult el. 

A Fehér Könyv kiemeli többek között: 

• A MI betanításának során használt adatbázisok széleskörű, reprezentatív jellegének fontosságát, amivel elkerülhetővé válhatna a sokszor tapasztalt (önkéntelenül) részrehajló, diszkriminatív jelleg a rendszerek működése során
• Az átláthatóságot, beleértve a lakosság informálását arról, hogy pontosan milyen célt szolgál a MI alkalmazása, illetve arról, hogy egyáltalán mikor lépünk interakcióba MI és mikor valódi emberi személyzettel (ami mondjuk digitális platformokon keresztül nem mindig egyértelmű, gondoljunk a chatbotokra) 
• Humán felügyeletet, ami biztosítja, hogy meg tudjuk őrizni az emberi autonómiát egy egyre automatizálódó világban. Az erre vonatkozó javaslatok magukban foglalják, hogy a MI rendszerek ne hozhassák meg a végső döntéseiket egyedül, azt mindig egy embernek kelljen “láttamoznia”, hogy az önvezető autókon legyen stop gomb, mely lehetőséget biztosít a valós idejű beavatkozásra és deaktiválásra, hogy már a tervezési szakaszban legyenek beépítve bizonyos operációs korlátozások, illetve, hogy a távoli biometrikus identifikáció (pl. arcfelismerés) speciális feltételekhez kötött legyen.

“Az EU adatvédelmi szabályai elvben tiltják a biometrikus adatok feldolgozását abból a célból, hogy természetes személyek egyedileg azonosításra kerüljenek, kivéve speciális feltételek mellett.”

A prezentációban már nem tesznek említést az arcfelismerő rendszerek öt évre tervezett tiltásáról, melyet a nemrégiben kiszivárgott előzetes vázlat még magában foglalt, így az országok maguk dönthetnek majd az alkalmazás szükségességéről, de a felelősség kérdése minden eddiginél nagyobb súllyal fog latba esni. Törvény fog dönteni például arról is, hogy ki a felelős a MI működéséért, a tervező cég, vagy az üzemeltető vállalat. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezetője elmondta, már több, mint 350 vállalat jelezte, hogy hajlandó együttműködni a tanácsadói csoport által vázolt irányelvekkel.

Adatkereskedelem

A nem-személyes adatok adás-vételében rejlő hatalmas, eddig kihasználatlan potenciálra viszont sokkal nagyobb figyelem fog vetülni a jövőben. Ha a magánszféránkat szeretnénk is óvni a betolakodóktól, a kevésbé személyes, általános társadalmi jellemzőkről gyűjtött információk globális megosztása mindannyiunk érdeke lehet, hogy egy jobban működő, hatékonyabb kereskedelem valósulhasson meg. “Az Európai adat stratégia célja annak biztosítása, hogy az EU példakép és vezető lehessen az információ által támogatott (empowered) társadalmak számára. Ehhez egy valódi Európai információs teret kíván kialakítani, egy közös piacot az adatok számára, hogy felszabadíthassuk a nem használt adatokat, lehetővé téve az akadálytalan áramlását az Európai Unión belül és a különböző szektorokon keresztül, a vállalkozások, kutatások és adminisztráció javára.” A program keretében szektor-specifikus akciók indítását tervezik, információs terek létrehozását az ipari gyártás, a green deal, a közlekedés vagy az egészségügy számára.

A Bizottság feltett szándéka az is, hogy csökkentse a digitális analfabétizmust, vagyis hogy minél jobban leszűkítse a szakadékot a digitális képességek terén az európai emberek között, hogy lehetőségünk legyen érteni az eszközöket, amelyeket használunk és a világot, amely körbevesz minket.

Valamint igyekeznek felfedezni a leghatékonyabb módszereket ahhoz, hogy az emberek kezébe kerülhessen a kontroll (lehetősége) azok felett, akik az adataikat kezelik. 

A további lépések, melyek az év során kerülnek majd terítékre: a Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act) és az Európai Demokrácia Akcióterv (European Democracy Action Plan), valamint a Joint Cyber Unit megalakítása a nagyobb kiberbiztonság érdekében. A Fehér Könyvet május 19.-éig nyílt konzultációra bocsájtják és várják az észrevételeket az adat stratégiával kapcsolatban is, aki szeretne többet megtudni és véleményezni a terveket, az itt és itt megteheti. “A kapott javaslatok fényében a Bizottság további lépéseket fog tenni, hogy támogassa a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztését és az információs gazdaságot.”

(Fotó: Flickr/deepak pal, Flickr/edenpictures, Getty)