A The New York Times az egyik legnagyobb jelentőségű adatvédelmi ítéletnek nevezi a döntést, hiszen elképzelhető, hogy a Facebook és az Instagram, illetve hosszabb távon a teljes közösségi média üzleti modellje megváltozik annak hatására. Max Schrems ismert adatvédelmi aktivista szervezete, az NOYB (None of Your Business, azaz Semmi közöd hozzá) négy éve tett panaszt, amelynek hatására most megállapították: a GDPR-ba ütközik, hogy a Facebook felhasználási feltételeibe foglalták, hogy a platform személyes adatok alapján célzott hirdetéseket jelenít meg.

Vagyis aki nem fogadja el, hogy a Facebook által gyűjtött adatok alapján válogassák neki a reklámokat, az egyáltalán nem használhatja a szolgáltatást.

A cég szerint ezzel nincs semmi gond; a Techdirt nevű technológiai-jogi portálon idézett nyilatkozatuk szerint mindez "szerződéses szükségszerűség". Érvelésük szerint ugyanis minden felhasználójuk személyre szabottan válogatott tartalmakkal találkozik, ez a közösségi média platformok lényege - és ez alól az ott megjelenő reklámok sem kivételek. Ezzel szemben persze nem nehéz elképzelni egy olyan modellt, amelyben mindenki maga döntheti el, hogy mely adatai alapján kaphatja a reklámokat. A cég korábban több, érzékenynek tekintett tulajdonságot és érdeklődési kört kivett a célzáshoz használt szempontok listájából.

Az ítélet nem írja elő, hogy a Metának pontosan hogyan kéne változtatnia a szolgáltatásai működésén, de az biztos, hogy nagyobb szabadságot kell adnia azoknak, akik nem szeretnék az adataikat hirdetési célokra átadni. Vagyis azok után, hogy az Apple adatvédelmi szigorításai dollármilliárdokat húztak ki Mark Zuckerberg zsebéből, most tovább csökkenhet a Meta bevétele, és akkor az általános gazdasági lassulásról, a hirdetési büdzsék zsugorodásáról még nem is beszéltünk.

A Techdirt-ön aláhúzzák: eleinte úgy tűnt, hogy az írek nem emelnek kifogást a Meta szolgáltatásainak működése ellen, ám az Unió végül nyomást gyakorolt a helyi adatvédelmi hatóságra. Írország azért illetékes ebben a kérdésben, mert más technológiai vállalatok mellett a Meta európai központja is a kedvező adózásáról ismert országban van. A GDPR mellett az EU a digitális szolgáltatásokról és piacokról szóló törvényeket is elkezdte arra használni, hogy gátat szabjon a tech cégeknek: az Amazon csak úgy tudta megúszni az antitröszt-eljárást, hogy december végén vállalta, hogy nagyobb teret enged kereskedő partnereinek az oldalán belül. Ha azt is felidézzük, hogy az Unió még az iPhone-ok csatlakozóit is lecseréltette, akkor egyértelműen látszik, hogy a közel ötszázmilliós blokknak milyen nagy súlya lett a technológiai kérdések szabályozásában.

(Borítókép: Barefoot Communications/Unsplash)

Akár hónapokra is leállhat a Facebook Európában Az ír adatvédelmi hatóság csütörtöki döntése után erre már egészen reális esély mutatkozik.