David DeFranza és munkatársai nem bízták a véletlenre a dolgot, és több millió oldalnyi írott szöveget, főleg Wikipédia-szócikkeket és Common Crawl-archívokat kielemeztek tanulmányukban. A negyvenöt nyelvet felölelő tanulmányban a Utahi Egyetem szakértői arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire gyakoriak a nőkkel szembeni előítéletek azokban a nyelvekben, amelyek használnak nyelvtani nemet (német, francia, spanyol, orosz, és a többi) azokhoz képest, amelyek nem, mint például a finn és a kínai.

Magyar találmány helyezheti új alapokra a jelnyelvtanulást Magyar startup fejleszette ki  ASL-t beszélő rendszert.

Humanoid robotok fejlesztéséhez használt technikával keresték a választ

A természetes nyelv feldolgozása (angolul Natural Language Processing) a számítástudomány egy területe, melynek célja, hogy a gépek is képesek legyenek használni a nyelvet. Magyarán megértsék, illetve válaszoljanak. A Research Digest összefoglalója alapján ez a technika a jelen kutatásban inkább egyfajta tartalomelemzési módszernek tekinthető, ami lehetővé tette nagy mennyiségű írott szöveg elemzését. Olyan, 2013 óta létrehozott szócikkek és archív anyagokról beszélünk ugyanis, amiket internetezők írtak és töltöttek fel az adatbázisokba,

így bár nem feltétlenül tükrözik egy adott társadalom attitűdjeit, de alkalmasak lehetnek különböző tévhitek feltérképezésére.

A szoftver összesen mintegy hatszázharminc milliárd szót futtatott le, közben nemi kifejezéseket keresett (például woman, she, hers, her, man, he, his, him), és azt elemezte, hogy ezek milyen szorosan járnak együtt pozitív és negatív kifejezésekkel. Például a love (szeretet, szerelem), a pleasure (élvezet, öröm), a lucky (szerencsés) szavakkal, valamint az abuse (abúzus, visszaélés), a sickness (betegség) és az ugly (csúnya) kifejezésekkel.

Váratlan eredmények

DeFranza és kollégái érdekes módon arra jutottak, hogy a nyelvtani nemet használó nyelvekben több pozitív terminus kapcsolódott a hímnemet jelölő kifejezésekhez, mint a női nemet jelölőkhöz. A huszonnyolc, nyelvtani nemet használó nyelvből tizenkilenc (hatvanhét százalék) mutatta ezt a mintázatot, míg a tizenhét, nyelvtani nemet nem alkalmazó nyelv közül egy sem. Az összefüggés ráadásul akkor sem változott, amikor a kutatók más tényezőket (kulturális, földrajzi, demográfiai) is bevettek az elemzésbe.

Tehát úgy tűnik, több előítélet létezik azokban a nyelvekben, ahol találkozhatunk nyelvtani nemmel.

Egy további kutatás során pedig bebizonyosodott, hogy ezekben a nyelvekben a hímnemű szavakhoz gyakrabban kapcsolódnak olyan kifejezések, mint a kompetens, az ügyes, a magabiztos, de még a melegszívű is (amit korábbi kutatások inkább a nőiességgel kapcsolatos sztereotípiák részének tartottak). Tehát az olyan nyelvek, mint például a német, orosz vagy a spanyol, pozitívabbnak állítják be a maszkulinitást a femininitással szemben. De mi lehet ennek az oka?

A nyelv és a gondolkodás kölcsönhatásban állnak egymással

A kutatók szerint felettébb érdekes, hogy amíg a nyelvben egyrészt leképeződnek a társadalomban tapasztalható hatalmi viszonyok, ugyanakkor maga a nyelv is növelheti a már kialakult előítéleteket, akár tudattalanul is. Tehát a nyelv egyrészt tükrözi az uralkodó nézeteket, másrészt alakítja is. A szerzők magyarázata szerint

a hímnemű vagy nőnemű szavak rendszeres használata könnyen fokozhatja a férfiakkal és nőkkel kapcsolatos rejtett attitűdöket.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha tudatosan odafigyelünk szavaink megválogatására, akkor nemcsak azokat az értékeket tudjuk kifejezni, amelyek iránt elköteleződtünk, hanem a saját gondolkodásunkra is hathatunk.

De vajon van okunk az örömre?

Sajnos nem igazán, pedig a fenti kutatás eredményeiből úgy tűnhet, hogy mivel a magyar nyelv nem különböztet meg nemeket, ezért nálunk biztosan kevésbé jelennek meg a nemekkel kapcsolatos előítéletek. Ez azonban maximum a nyelvre vonatkozhat, ugyanis a nők helyzetére vonatkozó jelentések mást mutatnak. A Világgazdasági Fórum 2020-as, a nők gazdasági lehetőségeit, oktatásban való részvételét, egészségi jellemzőit és politikai képviseletét leíró adatai szerint Magyarország a százötödik a százötvenhárom országot felsorakoztató rangsorában. Az európai országok közül ezzel sereghajtó, de a közép-ázsiai nemzetek közül is csak Tádzsikisztánban rosszabb a helyzet.

Ez is érdekelhet:

Egyetlen szó, ami megváltoztathatja véleményünket a nőkről

Európában nem túl jó nőnek lenni

A nemek közti egyenlőtlenség az orvoslásban is megmutatkozik

(Fotó: Pixabay)