A Linde gázipari óriáscég Illatos úti telephelyén, kordonok mögött áll egy kamion-félpótkocsi, rajta néhány tucat piros gáztartály. A pótkocsitól egy vékony tömlő és egy vezeték tekereg a földön egy tőle pár méterre lévő nagy, kék konténerig. A konténer kordonon kívül eső oldalán lóg két, furcsa töltőpisztolyban végződő vastag fekete cső. Az egyik mellé azt írták: 350, a másik mellé: 700 bar. Ez az installáció Magyarország első hidrogén-töltőállomása.

Ez persze még nem egészen az a szint, amint ahol az európai hidrogénenergetikai fejlesztések éllovas államai járnak. Messze vagyunk még a zöldenergiát hidrogénné alakító, a hidrogént változatos módokon felhasználó hazai rendszerek kialakításától, a hidrogénnel való közlekedés közforgalmú hidrogénkút-hálózatának kiépítésétől, attól, hogy hidrogénvonatok, üzemanyagcellás buszok közlekedjenek a magyar síneken, utakon. De a dolog megérkezett, itt van, valami elindult.

A hidrogénalapú mobilitás egyik autóipari úttörője, a Toyota hazai képviselete korábban többször kijelentette: ha valaki nyit egy hidrogénkutat az országban, ők hoznak autót is hozzá, hogy legyen mit megtankolni. Így is tettek; fogtak egy Toyota Mirait és levizsgáztatták. A kocsi kapott egy zöld, magyar rendszámot és magyar árat is: aki Mirait szeretne, 26 millió forintért megveheti!

A hidrogénkút és a hidrogénautó bemutatóján még egy hidrogénüzemű járművet  kiállítottak: egy hajót, amit a pécsi Kontakt-Elektro Kft., az üzemanyagcellákkal már bő évtizede foglalkozó magyar középvállalkozás szerelt össze. A kishajó 25 kW-os üzemanyagcelláját az ülések alatt elhelyezett hidrogéntartályok táplálják, az elektromos energiát pedig átmenetileg egy 74 kWh-s akkumulátorcsomag tárolja. A hajó prototípus, értéke mintegy negyvenmillió forint, de a gyártó nagyon szeretné, ha a csendes, emissziómentes, gyors újratankolást lehetővé tévő hajózás a közeljövőben reális lehetőséggé válna a magáncélú kishajózásban, de akár a balatoni kompforgalomban is!

Az első magyar rendszámos hidrogénautó és az első magyar hidrogénkút bemutatása a sajtónak persze még nem jelenti azt, hogy ma már életszerű alternatíva a közlekedésben a H2-üzemű jármű. A töltőállomás csak egy ideiglenes berendezés, használatához technikusok kellenek. A kút egyelőre nincs is megnyitva a közforgalom számára, már csak azért sem, mert a hidrogén üzemanyagként való forgalmazásához pedig még a jogi háttér sincs kidolgozva. De legalább odáig már eljutottunk, hogy a téma megjelent a magyar valóságban.

Fontos megjegyeznünk, hogy a Linde töltőpontján kizárólag tanúsítottan "zöld" hidrogént, tehát megújuló energiával előállított hidrogént, nem pedig ipari melléktermékként keletkezett ("sárga") vagy metánból előállított ("barna") H2-t mérnek.

A magyar kormány egyébként már jó ideje foglalkozik a hidrogénalapú energetika ügyével, olyannyira, hogy május végén elfogadott egy Nemzeti Hidrogénstratégia nevű programot, amelyet az ITM készített. A dokumentum egyelőre nem elérhető nyilvánosan (létezéséről első körben a Facebookon értesülhettünk, Steiner Attila szakállamtitkár oldalán), de állítólag hamarosan megjelenik majd az anyag a hivatalos kormányzati hírportálon is. Ha felbukkan, feltétlenül megírjuk itt, a Rakétán is, hogy pontosan miként és milyen ütemezési terv szerint illesztené be a magyar kormányzat a hidrogént a hazai energetika és közlekedés rendszerébe!

További cikkek a témában a Rakétán:

A Volkswagen Csoport vezérigazgatója szerint a hidrogénautózás hülyeség Herbert Diess egy újságcikket ajánlva kijelentette a Twitteren: a hidrogénalapú autózás nem megoldás a klímaváltozásra, az akkumulátoros elektromos autó az igazi.

Ezer kilométert tett meg egy feltöltéssel a Toyota hidrogénautója A Mirait ráadásul ezután mindössze öt percbe telt újratankolni.

Hidrogénautózás: van ennek értelme? Még épp csak elkezdtük elfogadni az akkumulátoros elektromos autók létezését, de már ott tornyosul a következő reformhullám mögöttük: a hidrogén-alapú mobilitás.