A Falcon Heavyt kedden, magyar idő szerint 14.41-kor indították el a floridai Kennedy Űrközpont 39A indítóállásáról az USFF-44 misszió keretében, amelyről annyit lehet tudni, hogy számos kisebb rakomány mellett az amerikai Űrrendszer Parancsnokság (Space System Command) két műholdját szállította geostacionárius pályára - írja a CNN. Ez már önmagában kuriózumnak számít, hiszen ahogy a Next Spaceflighton is olvasható, a SpaceX-nek ez volt az első küldetése, amikor közvetlenül a geoszinkron pályára juttattak el egy űreszközt. Az űrhaderő nem sokat árult el a rakományról, így arról csupán annyit lehet tudni, hogy a kisebbik műhold egy Tetra-1 nevű mikroműhold, amely egyfajta prototípusként szolgál majd a további, hasonló műholdak fejlesztéséhez.

Mivel a SpaceX óriásrakétája alapvetően három Falcon-9-ből áll össze, így elméletileg mindhárom gyorsítórakéta vissza tud térni a küldetés befejeztével, ám erre a mostani küldetésen esély sem volt. A rakomány tömege és a szokottnál magasabb pálya miatt az űrhaderő már előre közölte, hogy a középső gyorsítórakétának nem lesz elég üzemanyaga ahhoz, hogy leszálljon, így az a küldetés végén a tengerben végezte. A másik két vadiúj gyorsítórakétát ugyanakkor sikerült visszahozni, és a SpaceX tervei szerint hamarosan újra repülni fognak.

Érdekes, hogy miközben a SpaceX a Falcon-9-eseket már menetrendszerűen hozza vissza, a Falcon Heavy esetében még sosem sikerült a bravúr, vagyis hogy mindhárom hordozórakétát megmentsék. Ehhez célhoz a legközelebb egy 2019-es küldetés során kerültek, amikor a középső gyorsítórakétát sikerült letenni a tengeri leszállóegységen, ám később a viharos idő miatt felborult.

A Falcon Heavy először 2018 februárjában emelkedett a magasba, a tesztút pedig igencsak emlékezetesre sikerült, hiszen a rakéta egy Tesla Roadstert vitt magával rakományként, ami azóta is a Nap és a Mars körüli pályán kering. A világ jelenlegi legnagyobb rakétája azóta mindössze kétszer indult útnak, utoljára 2019 júniusában, vagyis több mint három éve. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a SpaceX csak az idén már ötven rakétaindításon van túl, a Starlink nevű műholdas internetrendszer miatt pedig jól jönne nekik egy a Falcon-9-nél nagyságrendekkel nagyobb kapacitással rendelkező rakéta. Ha nem is emiatt, de az valószínű, hogy a jövőben gyakrabban látjuk majd levegőbe emelkedni a Falcon Heavyt, hiszen a CNBC információi szerint a mostani küldetés eredetileg 2020-ra volt kitűzve, és ezen kívül még számos további, szintén a Falcon Heavyvel tervezett misszió vár arra, hogy végre elindíthassák.

Ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy mire ezek megvalósulnak, már nem a Falcon Heavy lesz a világ legnagyobb rakétája, hiszen a következő hónapokban várhatóan két olyan rakéta is megteszi az első útját, amely lekörözi a SpaceX jelenlegi rekordtartóját: a NASA SLS-rakétájának a tesztje eredetileg szeptemberre volt kitűzve, azonban különböző akadályok miatt végül el kellett halasztani, a SpaceX pedig már tavasz óta vár az engedélyekre, hogy megkezdhesse az orbitális teszteket a kifejezetten a Mars-utazáshoz kifejlesztett Starship rakétarendszer végleges változatával, amely méreteiben és kapacitásában még az SLS-t is lekörözi.

(Borítókép: A Falcon Heavy az indítóálláson a 2018. február 5-i első útja előtt, Fotó: Joe Raedle/Getty Images)

Nagy lépés mindenkinek: végre nem robbant fel a sikeres landolás után sem Elon Musk Mars-rakétája A Starship ötödik prototípusa immár gond nélkül landolt a sikeres kilövést követően, és utána is egyben maradt.