Az USA Űrhadereje (Space Force) egy olyan globális rendszer fejlesztésén dolgozik, amely egy focilabda nagyságú tárgyat is érzékelne a bolygótól 36 000 km távolságban – vagyis ott, ahol sok katonai műhold is található. És hogy mi veszélyeztetheti ezeket a műholdakat? Az Űrhaderő alezredese, a BBC-nek nyilatkozó Jack Walker szerint nagyjából bármi az oroszoktól kezdve a kínaikon át egészen a különböző űrhulladékig vagy kifejezett műholdmegsemmisítő fegyverekig.
Legutóbb egyébként épp az Egyesült Királyság és az USA vádolta azzal Oroszországot, hogy tavaly több fegyvertesztet is végrehajtottak az űrben. Az oroszoknak jelenleg két űrbeli hadviselésre alkalmas fegyverrendszere ismert: az egyik a Földről kilőhető DA-ASAT rakéta (direct-ascent anti-satellite), emellett azonban az amerikaiaknak tudomása van egy űrbeli fegyverrendszerről is, ez az úgynevezett co-orbital ASAT. Az oroszok egyébként tagadták, hogy valóban rakétát teszteltek volna az űrben, azonban az Kozmosz-2542 műholdból 700 km/h-ás relatív sebességgel távozó tárgy a feltevések szerint inkább lehetett lövedék, mint egy másik szatellit – ahogy ezt az oroszok állították.
A 2010-es évek második feléltől egyre több ötlet születik azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne kivédeni azt, ha megsemmisülnének a műholdak, és így a GPS, valamint az egyéb műholdas helymeghatározó rendszerek is működésképtelenné válnának. Egyik ötlet az amerikaiak részéről a Föld mágneses mezőjét alapul vevő helymeghatározás, ami arra épül, hogy a mágneses mezőben egyenetlenségek találhatóak, és ezeket feltérképezve egy adott rendszer elárulná az aktuális pozíciót. Mindez tehát nem ugyanaz, mint az egyszerű iránytű, ami bár szintén a mágnességet használja ki, de mindössze egy irányt, Északot képes megjelölni. A szóban forgó rendszer azonban a pontos lokációt közölné, ami lehetővé tenné a csapatmozgásokat, sőt a precíziós csapásokat. Ezzel a rendszerrel egyébként mindössze annyi a probléma, hogy tehát fel kell térképezni a működéséhez a szóban forgó területet, ami baráti országok esetén nem gond, de Oroszország vagy Kína esetén értelemszerűen az.
A most szóban forgó radarrendszert – a Deep Space Advanced Radar Capability/DARC-t a kaliforniai US Space and Missile Systems Center fejleszti, és ezt a helyet a héten amerikai és brit védelmi diplomaták közösen is felkeresték, és utána még a SpaceX-szel is tárgyalásokat folyattak. A tárgyalások szerint egyébként a rendszer brit részét Skóciába, vagy annál is északabbra telepítenék, és az ottani rendszer 10-15 parabola antennából állna, melyek 15 méteres átmérővel rendelkeznének. Walker alezredes azt is hozzátette, hogy a rendszer „olyan célpontokat érzékelne és követne, melyek a rendkívül értékes eszközeinket veszélyeztetik”.
Az USA-nak egyébként már van egy hasonló rendszere, amely ballisztikus rakétákat érzékel az űrben, az viszont csak 20 000 km-es távolságig hatékony. A DARC ezzel szemben kiszúr tehát egy focilabdát is 36 000 km távolságban. Sir Michael Wigston, az Egyesült királyság légierőjének a parancsnoka azt is hozzátette, hogy a következő háborút talán az űrben fogják megnyerni vagy elveszíteni.
(A cikkhez használt kép csak illusztráció, forrása: Flickr/Michael Holdinghausen)