Az e-book, más néven e-könyv elektronikus formátumú, letölthető kötet, a hagyományos, nyomtatott könyv digitális megfelelője, míg az e-book-olvasó a letöltés és olvasás eszköze, amely leginkább egy tabletre hasonlít azzal a különbséggel, hogy annak speciális kijelzője nem világít, így a hagyományos kijelzőkkel ellentétben nem terheli szemünket. Az e-book letöltés az internet megjelenésével szinte egy időben indult hódító útjára, hiszen az embereknek számtalan esetben szükségük volt, illetve lehet ma is könyvek, szakkönyvek digitális megszerzésére, amelyek gyakran nagyon drágán, vagy csak a könyvtárak polcain elérhetőek. A fizetős e-book letöltés elterjedése után gyorsan megjelent az ingyenes változatok iránti igény, a piac pedig ehhez igazodva a legtöbb, nem aktuális sikerkönyv letöltését ingyenessé, vagy nagyon olcsóvá tette, így gyakorlatilag
manapság egy jó e-book-olvasó segítségével fillérekből megszerezhetjük, amit szeretnénk.
Arcanum Kézikönyvtár: az internet és az ADT megjelenése előtt az Arcanum CD- és DVD-ROM-on adott ki digitalizált műveket, többnyire szépirodalmi műveket, néprajzi gyűjteményeket, enciklopédiákat, szótárakat, lexikonokat, illetve város- és családtörténeteket, melyek mára igencsak elavultak, az oldal kezelői azonban fontosnak tartották, hogy a legfontosabb kiadványaikat megőrizzék a jövőnek, ezért a legértékesebb CD és DVD kiadványaikat ingyenesen elérhetővé tették.
ArchívNet: a Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította a huszadik század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap olvasótábora azóta is szerteágazó, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni. Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben szerepelnek a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések).
Digitális Irodalmi Akadémia (DIA): a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) 1998 tavaszától létezik, küldetése a legújabb kori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével. Itt viszonylag széles skálán kereshetünk a letölthető könyvek palettáján, többek között bibliográfia, dráma, életrajz, esszé, interjú, próza, regény, riport, vers témakörökben. A közönség számára nyújtott internetes szolgáltatás tartalmát az eredeti szövegkiadást alapul tekintő, új, javított, hiteles kiadások alkotják. A DIA révén a kortárs magyar irodalom alkotásainak
egyre bővülő köre, egységes adatbázisban, ingyenesen elérhető és megismerhető a világ bármely pontján.
Digitális Tankönyvtár: az Oktatási Hivatal által fejlesztett, dinamikusan bővülő és megújuló Digitális Tankönyvtár (DTK) célja, hogy hiánypótló és színvonalas szakkönyvek, tankönyvek, jegyzetek közzétételével támogassa a felsőoktatásban résztvevők tanulmányait, tudományos munkáját. Adatbázisa főként szakirodalmi műveket tartalmaz, közel négyezer könyvet és hatezer folyóiratot.
Hungaricana: a szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Érdekesség, hogy az adatbázis már 2018-ban több mint tíz millió bedigitalizált oldalt tett elérhetővé az érdeklődők számára.
Képregény múzeum blog: régi magyar, magyarul megjelent és magyar vonatkozású képregények, képregényes érdekességek tárháza, mint ahogy azt az oldal neve is sugallja.
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet: a magyar kormány 2011 nyarán hozta létre a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA), az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Filmarchívum utódjaként. Ezen a központi online felületen teszik közzé a már összegyűjtött, digitalizált és feldolgozott értékeket a legnagyobb állami gyűjteménytől a legkisebb magánmúzeumig. Céljuk az eddig zártan, szétszórtan működő digitális archívumok rendszerének összekapcsolása, hogy egyrészt ne kallódjanak el a gyűjteményi tételek, másrészt, hogy ne csak most, hanem a jövőben kíváncsi gyerekek és érdeklődő felnőttek számára is tudást, szórakozást jelentő mindennapi kincsek legyenek.
Magyar Elektronikus könyvtár (MEK): a MEK alighanem napjaink legismertebb és leggazdagabb e-book-lelőhelye. Valóságos "mozgalom" alakult ki körülötte, hiszen bárki részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában, és felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. Az oldal kinézete nem túl modern, cserébe viszont átlátható, és persze a lényeg, hogy több mint tizennégyezer ingyen letölthető könyvet tartalmaz.
Papírontúl: a Papírontúl ezerkétszáznál is több e-könyv lelőhelye, melyekhez ingyenesen és teljesen jogszerűen juthatunk hozzá. A letölthető pdf könyvek többsége a MEK-ről származik, amelyek letöltési linkje közvetlenül is megtalálható a Papírontúl táblázatában. Ha a főoldal jobb oldalán lévő "We Love Books" ikonra kattintunk, akkor pedig megjelenik az ugyanezen név alatt futó Facebook csoport, ahol megannyi információt, elérhetőséget vagy bármit megoszthatunk az e-könyvekről, beleértve az aktuális akciókat, időszaki vagy állandó ingyenes címeket. Egyetlen egy szabály van, melynek be nem tartása azonnali kitiltást von maga után: illegális vagy nem ellenőrizhető forrásból származó tartalom megosztása szigorúan tilos.
A Gutenberg Project nevű oldalon körülbelül hatvanötezer klasszikus, angol nyelvű kötetből válogathatunk, és viszonylag könnyen navigálhatunk az egyes szekciók között. A könyveket Kindle formátumban is letölthetjük, majd a gépről az olvasóra másolhatjuk, de egyszerűbb, ha csatolmányként rögtön az e-book-olvasónkra küldjük. Aki Amazon Kindle gépet használ, itt megnézheti az eszköz e-mail címét.
Az Open Library a Gutenberg Project-hez hasonló elven működik, plusz itt még regisztrálnunk sem szükséges a kereséshez. Az oldalkészítők célja, hogy idővel minden, az emberiség történetében valaha megjelent művet publikussá tegyenek az olvasóközönség számára: jelenleg körülbelül hetvenezer kötetből választhatunk. Bónuszként pedig átállíthatjuk a böngészőfelületet, ettől az egész olyan lesz, mintha valóban a könyvtár polcai között keresgélnénk, és ha éppen úgy tetszik, a borítója alapján is kiválaszthatjuk a könyveket.
(Fotó: Pixabay)