A HyperloopTT (Hyperloop Transportation Technologies) egyike azoknak a cégeknek, melyek aktívan fejlesztik a Hyperloop technológiára épülő járművüket. A technológia eredeti koncepcióját Elon Musk hozta nyilvánosságra 2012-ben, majd 2013-ban részletesebb terveket is megjelentetett róla, de már akkor úgy nyilatkozott, hogy az energiáját inkább az elektromos autókat gyártó Tesla és az űrhajókat fejlesztő SpaceX cégek működtetésére szeretné fordítani, ezért a szabadalmakat nem tartotta meg magának, hanem a világ mérnökeinek rendelkezésére bocsátotta.
Azóta sok cég belekezdett a Hyperloopok építésébe vagy tervezésébe, a két vállalat, amely leginkább elől jár a fejlesztésekben a Virgin Hyperloop és a HyperloopTT. A jármű alapvető struktúrája eléggé eltér a vonatokétól, mivel nem sínpályán, hanem egy légritkított csőben, a mágneses levitáció miatt súrlódás nélkül száguld, ezzel sokkal nagyobb sebességre tud felgyorsulni, mint bármilyen más, földi tömegközlekedési eszköz.
Feltalálója az ötödik közlekedési formának nevezte a vonat, a repülőgép, az autó és a hajó után.
Ezek az eszközök töredékére csökkenthetnék az utazások menetidejét a városok között, azonban sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon mennyire biztonságosak, tekintve, hogy az utasokat szállító kapszulák egy olyan alagútban száguldanak akár 1200 km/h sebességgel, amelyet nyomásmentesítettek, így valamilyen probléma esetén nem lehet csak úgy kiszállni belőlük. A Hyperloopok pályáján bizonyos meghatározott pontokon vészkijáratokat helyeznek el, hogy ezeken keresztül el tudják hagyni az alagutat az emberek, ha pedig nem tud a vonat eljutni az egyik ilyen pontig, akkor kinyílnak az ajtók és az utasok az irányt mutató fényeket követve találják meg a kijáratokat. Előtte azonban az adott szakaszon ki kell egyenlíteni a nyomást a csőben.
Ezt azok a hatalmas biztonsági zsilipkapuk teszik lehetővé, melyeket múlt héten mutatott be a GNB KL Group, akik a HyperloopTT számára készítenek különböző szerkezeti elemeket. Az ajtók harminc másodperc alatt záródnak, izolálják az alagútnak azt a részét, ahol az utasoknak ki kell szállniuk, és helyreállítják a nyomást. A kapuk öt méter magasak, harmincöt tonnát nyomnak és 130 tonna nyomásnak tudnak ellenállni. A GNB cég eredetileg vákuumkamrákat és ezeket lezáró ajtókat gyárt fúziós reaktorok és laboratóriumok számára, de 2019 óta a Hyperloop technológiai fejlesztéséhez is hozzájárulnak.
"Ez egyike a legnagyobb vákuumkapuknak, melyet valaha építettek és az igazán lenyűgöző benne az az erő, aminek ellen tud állni"
- mondta el Ken Harrison, a GNB vezérigazgatója a videóban - "Százharminc tonna erő fog hatni a zsilipkapura, ez nagyjából hetvenkét autónak és egy dízelmozdonynak felel meg."
A HyperloopTT az első járművet Abu Dhabiban, az Egyesült Államokban pedig Cleveland városa és Chicago között tervezi elindítani. Ez utóbbi esetében a légvonalban 554 kilométeres távot, melyet autóval több mint öt órába telne megtenni, a Hyperloop fél órára rövidíti majd le. A későbbiekben ezt követi a Cleveland-Pittsburgh vonal, amely 217 kilométer hosszú lesz, ezt a távot autóval két óra tíz percbe telik megtenni, a vákuumvonattal ez mindössze tíz perc lesz majd. A teljes vonal megépítése azonban időbe fog telni, akár egy évtizedet is kell még várni arra, hogy a tömegközlekedésnek ez a teljesen új formáját ki lehessen próbálni.
(Fotó: HyperloopTT)
További cikkek a témában:
12 személyes alagútjáró Tesla kisbusszal a reptérre, 200-zal
Érdekes közös fejlesztés alakult ki Elon Musk két cége, az alagútfúró Boring Company és a Tesla között: utazzunk a föld alatt, kisbusszal!
A Rakéta olvasói elmondták, hogy mivel közlekednek a legszívesebben. Íme az eredmények
Úgy tűnik, a járványhelyzet erősen újraosztotta a lapokat a közlekedésben.
Öt őrült ötlet a tömegközlekedés megreformálására
Pár perc egy zsúfolt buszon miközben egyszerre könyökölnek hasba, lépnek a lábunkra, és csapnak a legérzékenyebb testtájunkra egy jól megtömött bevásárlószatyorral, mindenkiből kihozza egyrészt az állatot, másrészt a benne szunnyadó amatőr közlekedésmérnököt, aki elgondolkozik: miként lehetne ezt jobban csinálni. Ez a cikk pár ilyen hirtelen fogant, őrült ötletet mutat be.