Sajnos némileg eltérnek a források arról, hogy a két bolygó hasonló közelségére mióta nem került sor, a CBS szerint hasonló esemény közel 800 éve nem történt, de a csillagászati kérdésekben némileg mérvadóbb Space.com cikke szerint ilyesmire utoljára 1623-ban volt példa. Akármelyik számot is fogadjuk el, az biztos hogy a hasonló együttállás ritkaság, és a két planéta ilyen mértékű közelségére legközelebb 2080-ban számíthatun.

A jelenség oka, hogy a Jupiter 12 év alatt, a Szaturnusz pedig 30 év alatt kerüli meg a napot, és nagyjából 20 évbe kerül, míg a pályájukon megfelelő közelségbe kerülnek egymáshoz. Mivel azonban mi az együttállást a Földről figyeljük, így bolygónk mozgását is figyelembe kell vennünk, ennek köszönhető – tehát hogy három planéta megfelelő konstellációjára van szükség –, hogy ez a csillagászati jelenség ennyire ritkán figyelhető csak meg.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két bolygó szabad szemmel egyetlen nagy és rendkívül fényes csillagnak látszik majd, csak távcsővel lehet megkülönböztetni őket. A látszólagos távolság december 21-én este lesz a legkisebb, amikor 6’ – 6,5’-re (szögperc) szűkül a két planéta távolsága. Sajnos a közelség tetőpontja, a 6’ Magyarországról nem lesz látható, mert mikorra ezt a két bolygó eléri, már a horizont alá kerülnek.

Akadnak teóriák, melyek szerint a Bethlemi csillag is egy hasonló közelség lehetett valójában, mert egy ilyen együttállásra i. sz. 0 körül is sor került. Ezt a teóriát, tehát ami két bolygó együttállásával magyarázza a rejtélyes, bibliai csillagot, többen, tévesen Keplerhez kötik. Ugyanakkor az elmélet viszonylag új, a 19. századból ered, Kepler pusztán rámutatott arra, hogy a Jupiter és a Szaturnusz hasonló közelségére sor került i. sz. 0 tájékán is, de ő maga az említett csillag kapcsán inkább a nóva/szupernóva elméletet részesítette előnyben.

A Jupiter és a Szaturnusz már most is igen közel található egymáshoz az égen. Azonban ez a távolság is csökkenni fog folyamatosan december 21-ig. A közelségük a hónap közepén már rendkívül látványos lesz, ekkor már alig 1° lesz a különbség a két bolygó közt. Könnyű lesz őket megkülönböztetni a csillagoktól, mert ezektől eltérően nem „hunyorognak”. A távoli gázóriások ugyan fényesebbek, a bolygók pedig csak visszaverik a fényt, valamint előbbiek jóval hatalmasabbak is, de sokkal távolabb vannak tőlünk, ennek köszönhető, hogy a bolygók fénye nem pontszerű. December 21-én, a 6’-körüli közelségkor napnyugta után, tehát 16:15 és 16:30 között kereshetjük a két bolygó együttesét a DNy-i égen a horizonthoz képest körülbelül 14-15° magasságban. A Jupiter és a Szaturnusz már ekkor egyetlen hatalmas csillagnak látszik majd, és 18:15 körül már el is érik a horizontot – vagyis nagyjából két óránk van a megfigyelésre. A fentebb linkelt MetKép cikk szerzője szerint már egy amatőr távcsővel (Newton típusú, 700mm x 76mm-es, 12,5 mm-es okulárral) is jól megfigyelhető lesz a két égitest a jellegzetességeivel együtt. Természetesen mindehhez jó időre is szükség lesz. Egy másik decemberi csillagászat eseményről, a Geminidák meteorraj csillaghullásáról itt írtunk.

(Címlapkép/nyitókép: Pikist.com)

További cikkek a Rakétán:

Tegnap reggel lezuhant, összeomlott a 900 tonnás Arecibo rádióteleszkóp A 900 tonnás platform, a megmentésére tett, de valószínűleg megkésett erőfeszítések ellenére az alatta elhelyezkedő tányérantennára zuhant, és minden porrá tört.

Egy ősi galaxis maradványaira bukkantak a Tejút belsejében, és ez nem az első ilyen eset Otthonunk a Tejút mélyén a csillagászok valami egészen ősi, titokzatos és nagyon nehezen megfigyelhető struktúrára bukkantak, aminek a létezését már régóta sejtették. A felfedezett anyag sokkal ősibb és masszívabb, mint bármi, ami valaha is megtalálható volt a Földön. Nagyjából kétszer ősibb.

Sikerült megfigyelni, ahogy egy fekete lyuk spagettiként szippant fel egy csillagot Az árapály erők általi szétszaggatás nem ismeretlen jelenség a csillagászok előtt, viszont ilyen közelről és tisztán most először sikerült megfigyelni, ahogyan egy fekete lyuk végez egy csillaggal.