A Sloan Digital Sky Surveys' Apache Point Observatory Galactic Evolution Experiment (APOGEE) adataival dolgozó tudósok egy újabb “fosszilis” galaxist fedeztek fel, ami a Tejútrendszerünk mélyén rejtőzik.

A galaxis-maradványokat Zeusz mitikus és halhatatlan fia után Heraklésznek neveztek el. Körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt ütközhettek össze a Tejúttal

- derült ki a Royal Astronomical Society Monthly Notices folyóiratában közzétett kutatásból. A liverpooli John Moores Egyetem tudósai a felfedezés birtokában képesek jobban megérteni, hogy saját galaxisunk hogyan nőtt és fejlődött legkorábbi éveiben. Héraklész maradványai a Tejútrendszer gömb alakú glóriájának mintegy egyharmadát teszik ki. 

A Héraklész ráadásul nem az első fosszilis galaxis, melyet a tudósok a Tejútrendszerben felfedeztek, de két okból is különösen nehéz volt az azonosítása. Az egyik ok az, hogy mélyebben beágyazódott a saját galaxisunkba, mint ahogy várták, a másik pedig az, hogy különösen nehéz volt az eredetileg is a Tejúthoz tartozó csillagokat leválasztani a képéről, mivel a Héraklész saját galaxisunk közepén a legnagyobb csillagsűrűségben bujkál.

"Ahhoz, hogy megtaláljunk egy ehhez hasonló “fosszilis” galaxist, csillagok tízezreinek részletes kémiai összetételét és mozgását kellett megvizsgálnunk"

- mondta el Ricardo Shiavon, az angliai Liverpool John Moores Egyetem (LJMU) kutatója. "Ezt különösen nehéz megtenni a Tejútrendszer közepén lévő csillagok esetében, mert csillagközi porfelhők elrejtik őket a szem elől. Az APOGEE lehetővé teszi, hogy átlássunk ezen a poron, és minden eddiginél mélyebben belelássunk a Tejút szívébe."

Az APOGEE ezt úgy teszi, hogy a csillagok fényspektrumát közeli infravörös tartományban vizsgálja meg, a látható fény helyett. Eddigi tíz éves működése során az APOGEE több mint félmillió csillag spektrumát mérte meg az egész Tejútrendszerben, beleértve annak korábban porral eltakart magját is.

"A több tízezer csillagból, melyeket megnéztünk, néhány száznak feltűnően eltérő kémiai összetétele és sebessége volt" - mondta Danny Horta a tanulmány vezető szerzője.

"Ezek a csillagok annyira különböznek egymástól, hogy csak egy másik galaxisból származhattak. Részletes tanulmányozásukkal kideríthettük ennek a fosszilis galaxisnak a pontos helyét és történetét."

Mivel a nagyobb galaxisok kisebb galaxisok összeolvadásával épülnek fel, a régebbi maradványokat gyakran észlelik a Tejútrendszer külső glóriájában, amely a fő galaxist körülölelő hatalmas, de nagyon ritka csillagfelhő. De mivel galaxisunk belülről felfelé épült fel, a legkorábbi egyesülések felfedezéséhez a Tejútrendszer glóriájának központi részeit kell megvizsgálni, amelyek a korong mélyén vannak eltemetve de kidudorodnak. A kutatás azt sugallja, hogy a Tejút által összeszedett más kisebb galaxisok, ideértve a Héraklészt is, alkotják végül a ma ismert galaxisunk nagy részét.

"Kozmikus otthonunk a Tejút már amúgy is különleges számunkra, de ez az ősi galaxis a szívébe temetve még különlegesebbé teszi" - fogalmazta meg romantikus gondolatait Schiavon.

(Forrás: Phys Kép: NASA)

Ez is érdekelhet:

Titokzatos rádiókitörést észleltek a Tejút belsejéből

Megtalálhatták az első bolygót egy másik galaxisban

Több mint 30 aktív idegen civilizáció létezhet a galaxisunkban egy új tanulmány szerint

Galaxisuk halála előtt a fekete lyukaknak is van utolsó vacsorájuk

Egy galaxis, két szupernova a mérleg csillagképben

Rendkívül ritka, új szuperföldet fedeztek fel galaxisunkban

Mintha valami nagyon furcsa erő szinkronizálná a távoli galaxisokat

A valaha észlelt legnagyobb robbanás érte el a földet idén

Eddig sosem látott rádióhullám-térkép és megfejtés egy csillag-titokra