Az egészségügy területén felhalmozódott nagy adatvagyonról, ennek felhasználásáról, valamint a hazai tapasztalatokról és a várható jövőről beszélt Mezei Fruzsina az Omron Medistance képviseletében az idei Digital Health Summit rendezvényen. Mint azt egy másik előadás során Prof. Dr. Horváth Ildikó kifejtette, a járványhelyzet komoly lökést adott a „telemedicina, mint új ellátási forma” előtérbe kerülésének, és erről talán az árulkodik a legjobban, hogy még a törvényhozás is épp a Covid időszakban állt elő 2020 szeptemberében egy olyan rendeletmódosítással, amely lehetővé tette a személyes orvos-beteg találkozó nélküli ellátási tevékenységet – ami a telemedicina minimumfeltétele. Sőt egy célzottan a telemedicinális ellátások szakmai feltételeit megteremtő rendelet tervezet is előkészítés alatt áll.

A múltat (tehát a telemedicina 2020-as törvényi megjelenése), valamint a jövőt (az előkészítés alatt álló rendelet) követően koncentráljunk a jelenre! Miként Mezei Fruzsina kifejtette, az egészségügyi szakemberek már több területen alkalmaznak a BigData által nyújtott, eddig feltárhatatlan mintázatokat a terápiák hatékonyságának javítása érdekében. Ezek a BigData adatbázisok pedig a telemedicinára épülnek. Látható ezzel összefüggésben, hogy az elmúlt 1,5-2 évben felértékelődött az egészségügyi ellátást digitálisan támogató eszközök szerepe. Ezek olyan terülteken vannak jelen, mint a virtuális orvos-beteg találkozók, e-receptek, valamint a monitorozásra használt félautonóm és autonóm eszközök. Ezek a megoldások eddig is jelen voltak ugyan, de robbanásszerűen nőtt tehát a számuk és a használatuk éppen a járvány miatt.

Mindez hihetetlen előnnyel járt a kutatók számára: a távolsági megfigyelésnek hála a tudósok közelebb kerültek a páciensek valós élettapasztalatihoz. Eddig ugyanis akkor keletkezett adat, ha a páciens elment orvoshoz, ám ezek eseti, egymástól független, kontextusba alig-alig helyezhető adatok voltak. A járvány alatt viszont már komplexebb képekre nyílt rálátás, olyana adatokra, melyek eddig rejtve maradtak: milyen a betegség lefolyása az otthon falai közt, a páciens tényleg beveszi-e gyógyszert, hogyan veszi be a gyógyszert és miként hat a gyógyszer a betegségre az ellenőrzött klinikai környezetet elhagyva.

Az Egis a magatartástudományokat is beveti, hogy ráneveljen a helyes gyógyszerezésre A HABITA, az első hazai szokásformáló applikáció mintegy „ráneveli” a pácienst a helyes gyógyszerszedésre.

Az adatgyűjtés három elemből áll össze, és ezek közül az elsők a klinikailag valid mérőeszközök. A második elem a SIM-kártyával felszerelt kommunikációs egység, mely az adatokat GDPR-kompatibilis adatbázisba továbbítja. Végül pedig ezen adatok strukturálása következik.

Ezt követően a telemedicinára épülő BigData adatbázisok lehetséges felhasználási szenáriói kerültek bemutatásra, melyek a koronavírus jelenlegi, valamint várható trendjeinek kivédésére lettek tervezve. Ezek közül az első a beteg-orvos találkozók minimalizálása, éppen a rendelkezésre álló szakembergárda védelme érdekében, és aminek törvényi lehetősége tehát 2020-ban megszületett. A háziorvosi praxisok eszközflottákat kaptak kézhez, és az adatok innen kerültek be az adatközpontba. A fekvőbeteg ellátás kapcsán a járvány alatt hazaküldött betegek otthoni monitorozása merül fel – és ebben az esetben az adatok a szakdolgozókhoz futottak be. Fontos még az izolációs osztályokról történő adatgyűjtés, amely adatok már nem izolációs osztályokon vizsgálhatóak, elemezhetőek az egyszerűbb hozzáférés érdekében.

A betegség tanulmányozása kapcsán fontos, és sűrűn kutatott téma, hogy mik a koronavírus hosszú távú szövődményei? A válasz megtalálásában segíthet a már kórházból elbocsátott covidos betegek otthoni monitorozása például pulzoximéterrel vagy spirométerrel. A gyógyszerkutatások kapcsán pedig a valós környezet segít ezeknek hatásait tanulmányozni – mivel ez nem egy ellenőrzött klinikai környezetben történik, így a betegút minden apróbb buktatója előkerül a terápia során. Az adatok felhasználása alatt pedig azt kell érteni, hogy a mesterséges intelligencia a BigData segítségével újfajta protokollokat dolgozhat ki, és ezek bevezethetőek a terápiába is. Ezek a protokollok nem csak a felépülést teszik hatékonyabbá, de olcsóbbak is a jelenleg alkalmazottaknál. Ráadásul a megfelelő terápia másodpercek alatt kiválaszthatóvá válik – ami kifejezetten fontos pandémiás helyzetben.

Így tehermentesíthetik a videótechnológiák az egészségügyi dolgozókat A videótechnológia talán nem az első terület, amely az eszünkbe jut, ha a kórházi szakdolgozók tehermentesítése kerül szóba, a Konica Minolta azonban új felhasználási módokat talált.

A jobb félni, mint megijedni elv alapján szükséges, hogy felkészüljünk a további járványhelyzetekre (legyen az a koronavírus következő hulláma vagy egy új világjárvány), ehhez viszont el kell fogadnunk, hogy a jövő járványkezelési stratégiája adatalapú.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Flickr/Navy Medicine)

További cikkek a témában:

Magyar fejlesztésű stroke-hálózat segíti a betegek gyógyulását A felvételek gyors kiértékelését számítógépes program támogatja, amely a mesterséges intelligencia segítségével azonosítja a sérült agyterületet, megtalálja az érelzáródás helyét és ki tudja mutatni az ennek következtében kialakuló véráramlási zavart.

Hány forint egy emberélet? És mennyi lesz? – Kihívások a 21. századi egészségügyben Mi történik akkor, ha a jövőben felfedezik ugyan a betegségünk gyógymódját, de az túl drága? Egyáltalán ki és mi alapján dönti majd el, hogy mennyibe kerül egy emberélet, amikor már most is napról napra tűnnek fel egyre ígéretesebb kezelési módok?

Az USA jóváhagyta az első "digitális terápiás" játékot ADHD-s gyerekek számára A kutatók évtizedek óta próbálják kitalálni a lehető legjobb módszereket a különböző ADHD-val kapcsolatos problémákkal küzdő gyerekeknek, a következő lépés pedig a telemedicina lehet, méghozzá egy telefonos játék formájában.