A vertikális farmokon a jobb helykihasználás miatt amolyan növényeknek berendezett lakótelepeken, sok emelet magasságba nyúlóan élnek a termesztett zöldségek, melyek életciklusuk alatt egyszer sem látnak földet, vagy természetes fényt, a szokatlan körülmények között fémtálcákon tárolt növények mégis egészségesek. Az új típusú gazdálkodás pozitívumait bizonyító egyik érv az szokott lenni, hogy a folyamatos monitorozás és a teljesen tiszta környezet, ahova elvileg még egy legyet sem engednek be, lehetővé teszi a rovarirtó szerek nélküli gazdálkodást, valamint a célzott tápanyagellátást, így ezek a “beltéri” élelmiszerek még egészségesebbek, mint kint növő társaik. A vertikális kertek azonban limitáltak bizonyos tekintetben: magasra növő, nagy fényigényű termények, mint amilyen a kukorica vagy búza nehezen termelhető bennük, ezért is szoktunk leginkább saláták tömegeivel találkozni az ilyen high-tech farmok illusztrálására szolgáló képeken.

Éppen ezért tud egymás mellett megférni a tradicionális és új módszer: előbbi adja a nagy kalóriatartalmú, így tömegek ellátását biztosítani képes élelmiszereket, utóbbi, legalábbis egyelőre, inkább a piac bizonyos szegmenseinek termel. Például éttermekbe szállítanak, vagy a boltokban drágábban eladható, tiszta termékeket állítanak elő, bár érdekes módon az organikus jelzést nem használhatják a vertikális farmokról érkező élelmiszerek esetén a termelők.

“Az EU szabályozások kimondják, hogy az organikus kifejezésnek a földdel kell összekapcsolódnia, így ha kivonjuk a talajt az egyenletből, nem nevezhetjuk organikusnak többé.”

- mondta Anders Riemann, annak a Nordic Harvestnek az alapítója, amely nemrégiben nyitotta meg Dániában nem csak az ország, hanem a világ egyik legnagyobb vertikális farmját. Ahogy már korábban is írtunk róla, a Koppenhága ipari körzetében található Taastrup raktárban hétezer négyzetméteren tizennégy emeletnyi magasságban (ez alatt a növények méretéhez igazodó emeleteket kell érteni) fognak nemsokára növögetni a saláták és fűszernövények, a magok alumíniumtálcáit pedig apró guruló robotok viszik ide-oda. Egy ekkora helység megvilágítása 20 000 speciális LED lámpa folyamatos működését igényli, csak így tudják teljesíteni az évi tizenötszöri szüretelést, és ezzel 1000 tonna élelmiszer előállítását, melyet a cég célként tűzött ki maga elé.

Az ennél a pontnál felmerülő “zöld tudathasadást” vagyis azt az ellentmondást, hogy a környezet megóvásának szem előtt tartásával kialakított termelési módszer ilyen hatalmas mennyiségű elektromos áram használatával tud csak működni, a Nordic Harvest elegánsan kerüli ki, az áramot ugyanis szélerőművek szolgáltatják számukra. A vízhasználat tekintetében viszont a vertikális farm nagyban beelőzi a földeken zajló gazdálkodást: egy kiló zöldség felnevelése egy liter vízzel megoldható, míg odakint ez 250 litert emészt fel.

A világ legkisebb vertikális farmjai viszont mindössze egy hűtő méretű területet igényelnek, és már a világ több élelmiszerboltjában is megtalálhatóak.

A vertikális gazdálkodás leginnovatívabb ágait bemutató cikkünkben már említésre került a német Infarm vállalat, mely egyik tagja annak az egyelőre igen kis létszámú csoportnak, melyek hordozható egységek telepítésével a boltok közvetlen közelében termelnek. Az Infarm pedig egyenesen a vásárlók szeme elé helyezi el a mini-kerteket. A cég, amely eredetileg az emberek önellátását és ezzel a gyorsan növekvő népességi ráta mellett is a világ élelmiszerellátásának biztosítását és az éhínség felszámolását helyezte fókuszba, 2016-ban adta el első moduláris mini-vertikális farmját a Metro Group számára, ez volt a világon az első eset, hogy ilyen egység nyílt egy szupermarketben. Az Infarm addigra már három évnyi fejlesztésén volt túl, melynek egy részét a befektetőkkel való tárgyalásokkal töltötték, hogy meggyőzzék őket az ötlet életképességéről. Az első üzembe helyezett farm azonban megtette a hatását.

"Amikor három-négy éve felvetettük az ötletet, az emberek úgy néztek ránk, mintha elment volna az eszünk."

- mondta Erez Galonska, a cég egyik társalapítója 2017-ben a Techcrunch-nak. Azóta viszont tíz ország harminc városának boltjaiban, valamint helyi elosztó központjaiban nyíltak hasonló mini-ültetvények, többek között az egyesült királyságbeli Marks and Spencerben, a német Aldi Südben, a dániai Coopban, az Egyesült Államokban, Kanadában és nemrégen Japánban is. A boltokban elhelyezett, lila UV világítás miatt általában trendi nyolcvanas évek feelinget sugárzó berendezések átlátszó üvegajtaja biztosítja, hogy a vásárlók saját szemükkel láthatják a növények beérésének teljes folyamatát, ami általában három-négy hetet vesz igénybe. Az Infarm szállítja az alapstruktúrát, az előnevelt magokat, és végzi a monitorozást is, vagyis az egész rendszert egy távoli központból irányítják, a helyszínen csak az értékesítéssel kell foglalkozni a boltok tulajdonosainak.

Ezekben a hordozható, moduláris podokban találkozhatunk a szokásos bazsalikom, kakukkfű, torma, egyéb fűszernövény és saláta variációk mellett különlegességekkel is, mint a perui menta vagy wasabi rukkola, de a cég arra készül, hogy felvegye a menübe a gombát, gyökérzöldségeket, vagy különféle manapság nagyon kelendő szuperélelmiszereket is, mivel a zárt rendszer lehetőséget ad rá, hogy a fény hullámhosszának, a páratartalomnak és a tápanyagok adagolásának módosításával többféle élelmiszer igényeire szabják a környezetet.

Az, hogy a vertikális farmok polcairól saját kézzel vehetjük ki a megvásárolni kívánt salátánkat, egyelőre inkább kuriózumnak tűnik, de van egy nagy előnye a boltokba hagyományos módon bekerülő zöldségekkel szemben: egészen biztosak lehetünk benne, honnan származik az áru.

Az élelmiszerek nagy része messziről utazik a szupermarketekig, időközben pedig ki van téve a szállítás viszontagságainak, azonkívül nem lehet pontosan tudni, a termelők milyen körülmények között állították elő az árut, csak reménykedhetünk a legjobbakban. Ez sokszor a salátafélékre érvényes a leginkább, hiszen ezeket közvetlenül a földekről szedik fel és az esetleg rátapadt kórokozókat nem hatástalanítjuk otthon hőkezeléssel, hiszen a salátát általában nyersen fogyasztjuk. Az Egyesült Államokban 2017-ben, '18-ban és'19-ben is menetrendszerűen kitört az E.Coli járvány, mely minden esetben a római salátákhoz kötődött. A CDC felkérte az embereket, hogy ne vásároljanak salátát, amíg vissza nem hívják az összes terméket, de volt olyan év, mikor nem derült ki egyértelműen, ki is a felelős beszállító.

"Az egyik hatalmas előnye a beltéri, kontrollált környezetben folytatott mezőgazdaságnak, hogy valóban tudhatjuk, hova került a termékünk, és mit tapasztalt, miután előállítottuk és megtermesztettük."

- mondta Charlie Guy, a LettUs Grow agrotechnológiai cég társalapítója. A vállalat vertikális farmokon alkalmazható technológiát fejleszt és árul olyanoknak, akik bele akarnak vágni a bizniszbe, de nincs lehetőségük saját eszközöket létrehozni. Ők ezt Salad as a Service-nak, vagyis saláta bérlésnek hívják, az általuk előállított szoftver, az Ostara állandó jelleggel gyűjti az információkat az üvegházakból és vertikális farmokról, így lehetővé téve a nyomkövetést, a saláták történetének eltárolását, és a vásárlói preferenciák szemmel tartását. Azt a LettUs Grow szakemberei sem titkolják, hogy a technológiai feltételek megalapozása egyelőre nagyon költséges, így ezzel a módszerrel egyelőre speciális piacra kell termelni. "Nincs értelme előállítani terményeket, melyek divatosak, de fogalmad sincs, hol fogod őket eladni." - nyilatkozta Guy az Engineernek tavaly márciusban. Ők az éttermek és az egészségtudatos fogyasztók mellett még egy, némileg meglepő potenciális vásárlói rétegre számítanak: a gyógyszerkutatókra.

A gyógyszeripari fejlesztésekhez gyakran olyan egzotikus növényeket vagy génszerkesztett terményeket használnak, melyek sokkal jobban monitorozhatóak a kis high-tech mezőgazdaságok polcain, mint tradicionális körülmények között nevelve.

Hogy mennyibe kerül egy vertikális farm elindítása, arra a CambridgeHOK, üvegházakra és vertikális farmokra specializálódott építőipari vállalat honlapján találunk hozzávetőleges adatokat: az ő becsléseik szerint egy 500 négyzetméteres, egyes szintű, vagyis inkább manuális munkára berendezkedett farm ára ezer font körül mozog négyzetméterenként, vagyis 500 négyzetméter több, mint 200 millióba kerül. A kettes szint, 500-tól 2000 négyzetméterig, automatikus öntözéssel 1500 font (607 000 forint) négyzetméterenként, a hármas, teljesen automatizált szint, 2000-től 10 000 négyzetméter között már háromezer fontot (1 215 000 forintot) kóstál négyzetméterenként, vagyis ezzel az árral kalkulálva a dániai Nordic Harvest farm a maga hétezer négyzetméterével nyolc és fél milliárd forintba kerülne.

Így tehát előnye és hátránya is van a futurisztikus gazdálkodásnak, de bizonyos célokra és bizonyos környezetben van létjogosultsága, például zsúfolt városi régiókban vagy olyan országokban, ahol kevés megművelhető földterület áll rendelkezésre (szigetországokban többek között). “Elmozdítottuk az erdőket, hogy termőföldjeink legyenek.” - mondta Anders Riemann. A hozzá hasonló termelők azonban

“visszahozhatják a termelés egy részét a városokba, ahol sokkal kisebb területen dolgozhatnak a magasság optimalizálásával.”

A vertikális farmokon alkalmazott módszerek pedig nem is térnek el olyan sokban a “horizontális”, szabad ég alatt folytatott modern műveléstől: ott is egyre nagyobb a szerepe a precíziós mezőgazdaságnak, az automatizálásnak, robotoknak, folytonos monitorozásnak a fenntartható fejlődés érdekében.

(Fotó: Wikimedia Commons, Pixabay, Flickr/flyingpuffin)

További cikkek a témában:

Valódi alternatíva vagy csupán vágyálom a beltéri gazdálkodás világszintű megvalósítása? Az elmúlt időszak járványügyi helyzete miatt a beltéri gazdaságok egyre nagyobb figyelmet kapnak a tengerentúlon. A WWF legfrissebb tanulmánya ennek kapcsán felvázolja a modern gazdálkodási módszer lehetséges jövőjét.
Az LG beltéri kertészeti készüléke a panellakók álma lehet Az innováció egy négytagú családnak elegendő zöldséget termelhet, ráadásul akár a sarokban is elfér. Ezek után ki mondja, hogy a jövő csak sötét és félelmetes lehet?!
Mielőtt zöldséget termesztenél az űrben, próbáld ki az Antarktiszon A sarkvidéki kutatóközpontban már most a marsi életre készülnek a szakemberek, a videók láttán pedig alighanem mindannyiunk számára érthetővé válik, hogy lehet a jég hátán is megélni.