Japán 2050-re tűzte ki a teljes karbonsemlegesség elérését. A CO2-kibocsátás csökkentése érdekében az autópiacot is radikálisan átalakítják: a kormány 2035-re hirdette meg a hagyományos, belsőégés motoros új járművek piaci forgalmazásának betiltását.
Az átállás terveit a "zöld növekedési stratégia" nevű kormányprogram foglalja össze, mely a hidrogénalapú energetika és az elektromos mobilitás infrastruktúrájának fejlesztésével kívánja felpörgetni a zöld gazdaságot. Szuga Josihide miniszterelnök kiemelt prioritással kezeli a zöld beruházásokat, a gazdaság számára lehetőséget lát benne a kilábalásra a pandémia okozta bezuhanásokból.
Az elektromos járművek elérhetőbbé válása érdekében a japán kormány meglepően pontos technológiai célokat is megfogalmazott. Szeretnék, ha 2030-ra a hajtóakkumulátorok fajlagos fogyasztói ára kevesebb mint felére esne vissza. Kutatási és beruházási támogatásokkal segítik a háttéripart abban, hogy egy évtized múlva már 10.000 jenbe (kb. 28.700 forint) vagy még kevesebbe kerüljön egy kWh beépített energiatárolási kapacitás.
A hidrogén-energetikában a cél 3 millió tonnás országos felhasználás elérése 2030-ra és 20 millió tonna 2050-re. Ez igen ambiciózus elvárás, ha abból indulunk ki, hogy 2017-ben még mindössze 200 tonna energetikai vagy mobilitási célú hidrogén hasznosult Japánban összesen.
Japán egyébként már a belsőégésű motoros korszakban is ügyelt a tisztaságra. Aki járt Tokióban, észrevehette, hogy a nagy járműforgalom dacára a levegő minősége jó és a forgalmi zaj is meglepően alacsony. Ennek oka, hogy a taxik, buszok már évtizedek óta gázüzeműek, az újabb járművek között pedig már most is rengeteg a hibrid. Kulturálisan tehát teljesen megalapozottak a kormány céljai - kérdés, hogy az ipar is lépést tud-e tartani a szoros tervekkel.
(Automotive News)