Ha valaki képes még pár évet várni az üzlet fellendülésére, illetve lapul a zsebében közel négyezer dollár, egy szép napon otthonába rendelheti az Eindhoven székhelyű byFlow startup valamelyik modelljét, és megkezdheti útját a "3D-s konyhaművészet" felé. Bár a cég még egészen új (2015-ben alakult), munkatársai máris nagyratörő álmokat dédelgetnek: piacvezetők szeretnének lenni Európában a 3D ételnyomtatás terén. A Focus nevet viselő termékük hordozható, könnyen használható, és a honlapjukon található információk alapján az aprósüteménytől kezdve a cukrászkölteményekig bármit kinyomtat.
Az izraeli Jet Eat startup saját tervezésű terméke ez, ami 2018-ban alakult, alapítói pedig azóta is azon vannak, hogy a "hús" minél ízletesebb, zamatosabb legyen, és hogy valóban olyannak érezzük, mint az eredetit. Közleményük szerint a hús négy fő alkotóeleme az izmok, a benne lévő zsír, a mioglobin (a gerincesek izomszövetében található oxigénkötő fehérje) és az összekötő szövet. Ezt a bonyolult mátrixot másolták le 3D nyomtatókkal, méghozzá pontos megformálással.
Tekervényes háromdimenziós alakzat helyett a gép derékszögű rétegeket nyomtat, melyekbe aztán beágyazzák a különféle tulajdonságokat, az ízt és a színt, és így változtatják meg, ahogy a fogyasztó érzékeli majd a végterméket. A cég szerint munkájuk a 3D nyomtatás természetes fejlődésének része, így törvényszerűnek tartják, hogy az egy évtizede még kuriózumként kezelt technológia eljutott erre a szintre. Szerintük mivel napjainkban a szervektől kezdve a fogászatig, a digitális nyomtatást szerteágazó célokra használják, emiatt meggyőződésük, hogy a technológia élelmiszerekre is alkalmazható ebben az egyre inkább digitalizálódó világban.
Léteznek különféle típusú, a húsnál jóval izgalmasabb ételek is, amelyek 3D-nyomtatással születhetnek: ezek közül talán a leghíresebb a 3D-nyomtatott csokoládé.
A csoki nagyszerű nyomtatóanyag, mivel olvadt állapotban jól rétegezhető, az elkészítést követően pedig könnyen megszilárdul.
Számos vállalat értékesít 3D-nyomtatású csokoládét, köztük a Magyarországon leginkább csokiszirupjairól ismert Hershey’s is.
A csokoládé mellett egy másik népszerű étel, a pizza 3D-nyomtatása ugyancsak egyre gyorsabban terjed. A Business Insideren olvashattunk arról a lepényt nyomtató eszközről, ami három fúvókát kapott, amelyek a folyékony tésztát, a paradicsomszószt és a sajtot adagolták. Az ilyen formában előkészített pizzatészta öt perc alatt készen áll a sütésre. A kutatók szerint a 3D-nyomtatónak köszönhetően pontosan ellenőrizhető az étel ropogóssága is.
Az írországi Cork Egyetemi Kollégium kutatói egy alkalommal sajtot nyomtattak, amihez megtöltötték sajttal a 3D-nyomtató fúvókáját, majd így hoztak létre különböző mintákat, például egy sajtmackót. Mivel szegényke elég csúfra sikerült, a kutatók szerint még dolgozniuk kell a technológia finomításán, merthogy az aeroszolsajt nem a legstabilabb nyomtatóanyag, emiatt a forma hamar kilapul.
Jonathan Bluthinger, a Columbia Egyetem doktorandusza szintet lépett a 3D ételnyomtatásban, és épített egy lézerrel ételt „főző” 3D nyomtatót. Külső szakértők szerint az ételek gyorsan, a valóságban azonban nyomtatás után még mindent a sütőbe is kellett tenni, hogy elkészüljön. Bluthinger úgy érezte, hogy a két folyamatot össze lehet, és össze is kell kombinálni.
„Lézerrel már tudunk ételt főzni, ételeket pedig nyomtatni is lehet, így a következő logikus lépés a kettő egymásba integrálása. Erről szól a projektem” – magyarázza.
A gép - mint bármelyik más 3D nyomtató -, kipréseli magából az összekevert élelmiszereket, például krumplit, rizst, magvakat, gyümölcsöket, zöldségeket. A lézer két szervomotorral meghajtott tükrön verődik vissza, majd a sugarak a nyomtatott élelmiszerekre irányulnak, és bonyolult mintázatokat követve, a kellő hőmérsékleten elkészíti azokat. Bluthinger célja könnyen konfigurálható és megosztható digitális receptek alkotása. Ahogy fogalmaz, ha kitalálunk egy általunk kedvelt ételt, egyszerűen letöltjük és elküldjük egy barátunknak, aki azonnal ki is próbálhatja. "A gép olyan, mint egy bármely étel utánzására képes személyes zsebséf." Ez több szempontból is előnyös, mivel segítségével speciális tápanyag-irányelveknek megfelelő, személyre szabott ételek és étrendek kialakíthatók. Ráadásul mindenki egyedi ízléssel bír, saját étrendi megkötésekkel, így az adatvezérelt, egészség-központú megközelítéssel, az adott személy szükségletei alapján készíthetők tápanyagokban gazdag fogások. Ha ennyire precízen dolgozunk mikro- és makro-tápanyagokkal, könnyebb az ízeket az egyéni ízléshez igazítani, és közben a tápérték is megmarad. A lézer továbbá változatos megoldásokkal képes gusztává tenni a textúrákat, zamatot ad az ízekhez.
Maga a lézeres főzés pedig azért kivitelezhető, mert a nyomtató rétegről rétegre préseli ki az ételt, ami ebben a közegben sokkal hatékonyabb. „A minőséget illetően, az étel vizuális esztétikája az egyik legfontosabb dolog. A méret módosításával növelhető a fizikai minőség, és az étel ízletesebb lesz” – magyarázza Bluthinger. Szerinte a 3D nyomtatott ételek nem a technológiai hiányosságok, hanem az eszköz rossz marketingje miatt nem terjedhettek még el. Szerinte az emberek ledöbbennek az ételnyomtatás szó hallatán, és ezen kellene a jövőben változtatni.
Térhatású monitort dob piacra a Sony A Spatial Reality Display elég izgalmas és elég drága.
(Fotó: Getty Images Hungary)