Hosszú éveken keresztül tartotta magát az a nézet, hogy a műfenyő jobb, mint az igazi, hiszen ahhoz nem kell fákat kivágni. A Rainforest Alliance szerint viszont ez két okból sem állja meg a helyét:
A műfenyő ezzel szemben általában színtiszta műanyag, ami nem éppen jó hír a természetnek, ráadásul gyakran mérgező adalékanyagokat is felhasználnak az előállításukhoz. A jellemzően külföldön gyártott műfenyő a szállítás során is sokkal jobban terheli a környezetet és lényegesen drágább is, szóval tényleg semmi okunk ilyet venni a valódi fenyőfa helyett.
A legjobb megoldás persze - ahogy azt a World Economy Forum megemlíti -, ha vásárlás helyett kölcsönözzük a karácsonyfánkat, így a cserepes fenyőt az ünnepek után visszavihetjük, és jövőre kikölcsönözheti valaki más. Erre már idehaza is van lehetőség, például az Oázis kertészetben, igaz, az így beszerzett karácsonyfa valamivel többe fog kerülni, mintha "halott" fenyőt vennénk.
Egy tisztességes családban a karácsonyi égő olyan, mint a karóra vagy a zsolnai tányérkészlet - apáról fiúra, anyáról lányra száll, márpedig a családi örökségtől nem illik megválni. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem süllyeszthetjük el a szekrény aljába, és használhatunk helyette jóval gazdaságosabb ledes füzéreket, amik átlagosan negyedannyit fogyasztanak, mint egy hagyományos égő. Ha azon gondolkoznánk, hogy tényleg a karácsonyi égősoron múlik-e a bolygó sorsa, akkor itt egy megdöbbentő adat, egyenesen a Világbanktól: az Egyesült Államok karácsonyi díszkivilágítása több áramot fogyaszt, mint El Salvador vagy Etiópia egy egész év alatt - vagy mint Nepál és Kambodzsa együttvéve.
Bár a ledes égősor jóval drágább, mint a hagyományos, ám az alacsonyabb villanyszámla miatt néhány év alatt így is behozza az árát, szóval ha valaki nem vásárol minden évben új díszvilágítást, akkor összességében semmivel sem kerül neki többe a környezetvédelem.
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az ajándékok igen nagy hányada jut a visszaváltás sorsára az ünnepek után, így pedig nem egyszer, de rögtön kétszer terhelik meg a szállítással a környezetet. A World Economy Forum által idézett statisztika szerint az USA-ban az emberek nagyjából 60%-a kap olyan ajándékot, amit nem áll szándékában megtartani, így összesen több tízmillióra tehető azoknak az ajándékoknak a száma, amiket teljesen fölöslegesen utaztattak oda meg vissza.
Persze van olyan, amikor egy-egy félresikerült, drágább ajándék visszaváltása elkerülhetetlen, ennek mikéntjéhez ebben a cikkünkben adtunk tippeket.
Bár ez Magyarországon kevésbé húsbavágó, mint az Egyesült Államokban, ahol az ünnepek alatt beindul a nagy népvándorlás, ahogy az emberek hazamennek a családjukhoz, de azért itthon is megszívlelendő tanács, hogy mielőtt reflexből megvennéd a jegyedet a téli kiruccanáshoz, gondold végig, hogy a hely, ahova mész, tényleg annyira messze van-e, hogy mindenképpen repülnöd kell, vagy jó lehet helyette a busz vagy a vonat is. Ez egyáltalán nem mindegy, hiszen a WEF szerint amíg a repülőgépek átlagos széndioxid-kibocsátása utas/kilométerre lebontva 285 gramm, az autóé csak 158, a vonaté pedig mindössze 14 (ez persze függ attól is, hogy milyen repülővel, autóval vagy vonattal utazunk).
Bár a szénlábnyom számításában nagy különbségek mutatkoznak, az International Civil Aviation Organization és a RailEurope kalkulátora például egészen más számokat dob egy Budapest-Bécs útra, de abban mindenki egyetért, hogy a repülés sokkal több károsanyag-kibocsátással jár, mint a vonatozás. A repülőtérre való kiutazással, becsekkolással és egyebekkel együtt pedig rövidebb utaknál még az utazás idejét tekintve sem járunk sokkal jobban.
(Forrás: World Economy Forum, Fotó: Pixabay)