Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke, benyújtotta a 2022-es évre a költségvetési javaslatát május 28-án, pénteken, és a 6 billió dolláros összegből 24,8 milliárd jutna a NASA-nak, ami a tudományos kutatási célokra fordított dollárokat tekintve (NASA science) rekordösszeg a NASA jelenlegi vezetője, Bill Nelson szerint – számol be róla a Space.com. Egyébként az Űrhivatal teljes költségvetése szempontjából 2013. óta folyamatos növekedés jellemzi a büdzsé erre szánt részét, és ha valaki megnézi a linken az inflációval korrigált összegeket éves szinten, azért látható, hogy nem csak az űrverseny éveinek a környékén nem jár a mostani pénz, de az 1991-es, körülbelül 30 milliárd dolláros szintet is majd a jövőben érhetjük el ismét, amennyiben persze a költségvetést továbbra is a növekedés jellemzi.
Érdemes megnézni ugyanakkor, hogy mire megy el ez a pénz pontosan, mert az előrevetíti a jelenlegi adminisztráció terveit az űrkutatással kapcsolatban – az elnökváltást követően rengeteg volt ugyanis a találgatás, hogy Biden ez ügyben milyen csapásirányt jelöl ki.
A teljes összegből 7,9 milliárd dollár menne a tudományos kutatásokra, ami 2021-hez képest 9 százalékos növekedést jelent. A mélyűr felderítésre szánt rendszerek esetén a költségvetés az idei évhez képest 5 százalékkal növekedne, és ebben bennefoglaltatnak az Artemis-programra fejlesztett rendszerek – ez utóbbi keretében küldenének az amerikaiak ismét űrhajósokat a Holdra 2024-ben, ami céldátumot még az előző elnök, Donald Trump erőltetett. A 2024-es dátumhoz Biden nem nyúlt hozzá, ugyanakkor a NASA pénzügyi vezetője, Steve Shinn elismerte, hogy ez az ambiciózus küldetés sajnos késlekedést szenvedhet.
1,2 milliárd dollárt szán a javaslat az HLS-re (human landing system) – tehát arra a leszálló egységre, amely az „első nőt és az első nem fehér bőrszínű asztronautát” eljuttatja a Holdra. Ugyanakkor az HLS sorsa még meglehetősen bizonytalan, hiszen miután ezzel végül a NASA Elon Musk cégét, a SpaceX-et bízta meg (konkrétan egy Starship funkcinálna HLS-ként az elképzelések szerint), a megbízást elvesztő Blue Origin (Jeff Bezos vállalata) és a Dynetics, megtámadták ezt az eredményt. A Government Accountability Office-hoz benyújtott panasz sorsa egyelőre a levegőben lóg, és a hivatal augusztus 4-éig fog döntést hozni, ami után nem kizárt, hogy a NASA kénytelen lesz egy második leszállóegységet is rendelni – amennyiben erre sor kerül, úgy a tervezett költségvetést is módosítani kellene.
Jelentősen nőtt az ügynökség Earth Science részlegének a támogatása, amit a Trump-adminisztráció megpróbált visszavágni. Az Earth Science Division egyébként a bolygó természetes és ember által okozott változásait tanulmányozza az űrből, az égből, a víz mélyéről vagy akár a szárazföldről – a részleg most 12 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint korábban, ami összesen 2,3 milliárd dollárt jelent a 2022-es évre. Ami nem változott a Trump-érház képest viszont az a SOFIA (Stratospheric Observatory For Infrared Astronomy) pénzelése. Ez a Boeing 747SP-ből módosított „repülő obszevatórium” ugyanis most is finanszírozás nélkül maradt, ami megpecsételheti a sorsát.
Érdekes viszont az alacsony Föld körüli pályával (Low Earth Orbit, rövidítve LEO) kapcsolatos tervek – mivel arányaiban ezen a területen ugrott a legnagyobbat a költségvetés: 500 százalékkal szánnak több pénzt erre a területre mint korábban, ami 101 millió dollárt jelent. Az összeg két területre menne: a Nemzetközi Űrállomás kereskedelmi szállítmányozására (például a SpaceX Dragon-küldetései), illetve kereskedelmi célpontok kifejlesztésére az alacsony Föld körüli pályán – magyarán a NASA a magáncégek űrállomásainak, "űrhotelek" kifejlesztését támogatná ennek az összegnek a segítségével. A Nemzetközi Űrállomás pedig talán az utolsókat rúgja lassanként, de Biden erre is szánt 1,3 milliót, ami 0,5 százalékos növekedést jelent.
Látványosan hiányzik ugyanakkor ebből a 2022-es költségvetésből a „jegyár”, amely az orosz Szojuzokra szólna, melyek eddig szállítmányt és amerikai asztronautákat is vittek az ISS-re, vagyis úgy tűnik, hogy Amerika ilyen szempontból már szinte kizárólag a SpaceX-re, valamint esetleg a Boeing Starlinerére számít.
Az említett Bill Nelson hivatalos közleménye szerint ez a költségvetési tervezet befektetés Amerika jövőjébe, egyben arra is bizonyíték, hogy a NASA küldetései az Egyesült Államok adminisztrációjának tágabb értelemben vett céljaihoz is hozzájárulnak, mint amilyen a klímaváltozás kezelése, az egyenlőség hirdetése, valamint a gazdasági növekedés fellendítése.
A tervezetet még el kell fogadnia a Szenátusnak és a Képviselőháznak is, amire szeptember végiéig maradt idő.