A Reuters beszámolója szerint, amelyben a cég jelenlegi és korábbi alkalmazottjai által elmondottakra hivatkoznak, az ilyen engedélyeket kiadó Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóságnak (FDA) két kifogása volt a klinikai tesztek ellen, amelyek elsősorban a Neuralink által használt akkumulátorral, a vezetékekkel, valamint a beültetett eszköz eltávolításával kapcsolatosak.

A Neuralink 2022 elején adott be kérelmet az FDA-hez a klinikai tesztek engedélyezésére, amit azonban a hatóság elutasított. A cégnek küldött válaszukban az FDA az aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az eszköz által használt lítium-ion akkumulátor meghibásodása olyan elektronikus kisülést vagy hőmérsékletemelkedést okozhat, amely visszafordíthatatlanul károsíthatja a felhasználók agyszöveteit. A szakértők emellett kifogásolták, hogy az implantátum apró, a szürkeállományba beágyazódó vezetékei az eszköz eltávolítása során eltörhetnek, majd elvándorolnak az agy más területeire, valamint általánosságban sem látták biztosítottnak, hogy az implantátumot el lehetne távolítani az agyszövetek roncsolódása nélkül.

Bemutatták a Neuralink működő prototípusát, amivel az agyunkat köthetjük majd rá a számítógépekre A Neuralinkkel a jövőben kezelhetővé válhatnak a neurológiai betegségek, új lehetőségeket nyithat a mozgáskorlátozottak számára, hosszú távon pedig akár azt is lehetővé teheti, hogy az emberek a gondolataikkal kommunikáljanak egymással. A mai bemutató viszont még csak az első lépés volt egy nagyon hosszú úton.

Bár azt a Reuters is hozzáteszi, hogy az FDA a Neuralinkre nézve kedvezőtlen döntése nem jelenti azt, hogy a cég később se kapná meg az engedélyt, a hír abból a szempontból mindenképp érdekes, hogy homlokegyenest ellentmond annak, amit Elon Musk nyilvánosan kommunikált. A cég alapítója a legutóbbi, december elején megrendezett eseményen azt nyilatkozta, hogy a szükséges dokumentumok nagy részét már leadták az FDA-nak, így reményeik szerint fél éven belül megkezdhetik az eszköz embereken való tesztelését. Musk a rendezvényen megerősítette, hogy a Neuralink elsősorban olyan neurális betegségek gyógyításában lehet majd hasznos, mint a kvadriplégia vagy az idegi eredetű vakság, jelenleg pedig azon dolgoznak, hogy a páciensek képesek legyenek a gondolataik segítségével irányítani a különböző elektronikus eszközöket. Ennek demonstrálására egy videót is bemutattak, amelyek egy kísérleti majom a gondolatai segítségével gépelt be szavakat egy számítógépbe.

A Neuralink az elmúlt időszakban éppen az állatkísérletek miatt került a támadások középpontjába, ugyanis a gyanú szerint a túlzott sietség miatt a szükségesnél több állat pusztult el az eszköz fejlesztése során. Ahogy arról korábban mi is írtunk, ha bebizonyosodik, hogy a cég valóban megszegte az 1966-ban elfogadott állatvédelmi törvényt (Animal Welfare Act), akkor akár a jelenlegi engedélyüket is elveszíthetik, ami nyilvánvalóan jelentősen hátráltatná a fejlesztéseket. A Reuters értesülései szerint egyébként a cégnél eredetileg úgy számoltak, hogy március 7-re kaphatják meg az FDA-től a klinikai tesztekhez szükséges engedélyt, ami már aligha fog megtörténni, miközben a Neuralink több konkurense, például az ausztrál Synchron már régóta embereken teszteli a saját, hasonló eljárását.

(Borítókép: Neuralink/Youtube)

Az agyunkba juttatott nanorobotokkal egyszer talán a teljes tudatunkat lementhetjük és átélhetjük mások érzéseit De előtte még gyógyíthatóvá tehetünk velük olyan súlyos betegségeket, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór vagy akár a poszttraumás stressz szindróma - mondja Nuno Martins, az UC Berkeley kutatója, akivel a Brain Bar konferencián beszélgettünk az agy-számítógép interfészek jövőjéről.