Az NFT (vagy nem helyettesíthető token) először ugyan 2017-ben rohanta le a kriptovaluták világát, hogy aztán jó időre eltűnjön, de idén ismét ráesett a reflektorfény. Az első igen látványos lépés az volt, amikor a 255 éves, tehát igen patinás Christie’s Aukciósház fennállása során először értékesített teljesen digitális NFT-t – lényegében egy jpg-fájlt a Beeple alkotói néven működő művész: „Everydays – The First Five Thousand Days” című kollázsát. Erről a lentebbi cikkünkben írtuk, és ott részleteztük azt is, hogy mi az az NFT.

A művészettörténet következő fejezete: hatvankilenc millió dollárért kelt el egy JPG-kiterjesztésű képfájl Az árát Ethereummal fizették ki, és ezzel ez a JPG-fájl lett az eddigi legdrágább NFT. De hogy jönnek a képbe a macskák?

Az NFT piac ezt követően művészeti fronton kezdett el rotyogni, ennek leglátványosabb jele az volt, hogy egy újabb nagynevű aukciósház, a Sotheby’s értékesítette többek közt a The Pixel elnevezésű képet, amely egy egyetlen pixelből álló NFT. A tranzakcióban 1,36 millió dollár cserélt gazdát.

Egyetlen pixelért négyszázmillió forintnak megfelelő összeget fizetett valaki És hogy mit lehet vele csinálni? Például elégetni, mármint digitálisan, aztán a „hamvakból” újabb műalkotást vásárolni.

Az NFT ebben az időben igazi világkörüli turnéra indult: a Kings of Leon rockbanda a könnyűzeneiparban elsőként háromféle NFT formátumban dobta piacra a legújabb albumát. Ám nem csak művészi alkotások jelenhetnek meg ilyen tokenként, de a digitális történelem relikviái is: Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója például a legelső tweetjét küldte ebben a formában árverésre (Dorsey a befolyó összeget egyébként jótékony célra ajánlotta fel). Sőt ezután igen meglepő NFT-k is megjelentek: Cara Delevingne színésznő például a nemi szervéről készült felvételt NFT-sítette (szép magyar szóval) – a befolyó pénzt amúgy Dorsey-hoz hasonlóan ő is jótékony célokra fordította.

Akárhogy is az NFT nagyot ment mind a piacon, mind a médiában, rengeteg pénzt megmozgatott. Sőt már neves lapok foglalkoztak azzal, hogy miként fogja megreformálni az NFT az aukciósházak működését például – igaz, már akkor elmondták többen, hogy a hagyományos alkotások nem tűnnek el, de az NFT-knek több előnye is akad, például az esetükben nem kell költeni a tárolásra és a biztosításra.

A legfrissebb, a Protos (ez egy független, kripotvalutákkal foglalkozó lap) által közölt számokból úgy tűnhet, hogy az NFT immár a múlt, mivel az eladások minden kategóriában nagyot zuhantak. A Protos által közölt adatokból az látszik, hogy piac május 3-án tetőzött, ekkor egyetlen nap 102 millió dollárnyi NFT cserélt gazdát. Ez az összeg azonban már elszivárgott – a teljes múlt héten mindössze 19,4 millió dollárnyi NFT-vel kapcsolatos tranzakcióra került sor. Ha ez utóbbi számot a májusi csúcs hetéhez viszonyítjuk (akkor a teljes héten 170 millió dollár mozgott), akkor közel 90 százalékos esésről beszélhetünk. Első pillantásra úgy tűnhet, azoknak sem volt igazuk, akik nagy dolgokat vártak ettől a digitális formátumtól a művészet-üzletágban, hiszen már nyoma sincs a szédítő dollármillióknak egyetlen árverésen: a múlt héten globálisan 3 millió dollár mozgott a művészeti alkotásokhoz kötött NFT-piacon (crypto-art) – és ebben az elsődleges és a másodlagos csereügyeletek is benne foglaltatnak. Ezzel együtt az aktív NFT-tárcák száma is visszaesett 12 000-ről 3900-ra (ez 70 százalékos csökkenés).

Sőt a fent említett crypto-art piacra még a metaverse NFT-k (ezek mindenféle digitális javak, de nem műalkotások, hanem például digitális ingatlanok, illetve különféle digitális tárgyak, ereklyék) is rávertek, hiszen ezek kapcsán 3,3 millió dollár mozdult meg szemben a fentebb említett 3 millió dollárral. Az adatok alapján a Protos arra jut, hogy az NFT buborék pár hónapon át hízott, és mostanra szépen kipukkadt, amit széles, kárörvendő vigyorral vett át a nemzetközi szaksajtó is.

Ugyanakkor nem kell mélyre ásnunk az internet feneketlen bugyraiban, hogy hasonló hangvételű cikkeket találjunk, némileg korábbról: áprilisban például a CNN verte félre a harangot, amikor a NonFungible.com adatai alapján arról írtak, hogy április elejére egy NFT átlagos ára 1,256 dollárra zuhant több mint 4000 dollárról. Azonban ezt követte a Protos elemzése alapján a májusi csúcs, amikor tehát a buborék elérte a szakítószilárdság határát. Természetesen a NonFungible átlagárat vizsgált, míg a Protos tranzakciós összegeket, de már ebből is látszik, hogy attól függően, hogy milyen adatot vizsgálunk, más és más árnyalatban tűnhetnek fel a piac aktuális domborzati viszonyai (nem meglepő módon).

Mindez nem azt jelenti, hogy az NFT a közölt adatoktól függetlenül „jól teljesít”, csak azt, hogy a kriptoeszközök esetén brutális kilengések tapasztalhatóak, és egy hullámvölgy (vagy éppen egy hullámhegy) alapján nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. 2018-ban egyébként a kriptovalutákkal együtt az NFT-k is beleálltak a földbe, de pár év múlva divatosabbak lettek, mint valaha, ahogy arra fentebb több példát is hoztunk. Megásni az NFT sírját tehát épp annyira ésszerű, mint ilyesmibe fektetni egy egész élet megtakarításait.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Kizöldül vagy elsorvad a bitcoin? A Bitcoin értéke nagyot zuhant az elmúlt napokban, de Elon Musk egy újabb tweet üzenetével egy lehetséges menekülőutat villantott fel: a „zöld bitcoint” – nem kizárt azonban, hogy a környezetbarát bitcoin éppen ezen valuta alapelvei miatt dől majd dugába.

Egyetlen szóval küldte földre másodszorra Elon Musk a bitcoint, aztán jött Kína Meglepő, de egy Twitteren kirobbant kommentháború okozta végső soron a vezető kriptovaluta további esését, amelybe hatalmasat rúgott ma az ázsiai szuperhatalom is.

Idén már megnégyszerezte az értékét a kripto világ új kedvence A technológia atyja lett így a legfiatalabb kripto milliárdos.