Kínában olyan „mesterséges Holdat” építettek, amivel képesek szimulálni a mikrogravitációs környezetet
2022 / 01 / 13 / Bobák Áron
Kínában olyan „mesterséges Holdat” építettek, amivel képesek szimulálni a mikrogravitációs környezetet
A rendkívül erős mágneses mező segítségével megalkotott kamra készítői szerint a tervezett kínai holdbázis létrehozásában is komoly szerepet játszik majd.

Az elmúlt években a Hold ismét az érdeklődés középpontjába került, számos ország, így többek között az Egyesült Államok, Kína és Oroszország pedig minden eddiginél komolyabb tervekkel készül az előttünk álló évtizedre. A leszállóegységekkel való missziókat hamarosan emberes küldetések és holdbázisok létesítése követheti, azonban ahhoz, hogy a rendkívül drága projektek során minden a tervek szerint menjen, még számos problémát kell megoldania az ezen dolgozó kutatóknak.

Az egyik ilyen akadály, hogy a Holdon tapasztalható körülményeket a Földön csak korlátozottan lehet szimulálni, így mindig fennáll a lehetősége, hogy az elméletben helyes számításokat a Holdra érve dobhatják ki a kukába, mert a gyakorlat felülírja a kutatók elvárásait. Az utóbbi időben a kínai űrügynökség is szembesült ezzel a problémával, amikor a holdi kőzeteket gyűjtő Csang'o-5 leszállóegysége az eredetinél jóval kevesebb mintát tudott csak begyűjteni, mert a fúrások során nem várt ellenállásba ütközött.


Buzz Aldrin készül a Holdon várható gravitációs viszonyokra egy KC-135 repülőgép fedélzetén 1969-ben (Fotó: NASA)

Ezek a problémák részben abból fakadnak, hogy a Hold felszínén tapasztalható gravitáció mindössze egyhatoda a földinek, így a kőzetek és a holdpor is teljesen máshogy viselkedhet, mint ahogy az várható. A földön a mikrogravitációs környezetet jellemzően víz alatti kísérletekkel, ejtőtornyokkal vagy repülőgépek belsejében szokták szimulálni, ezek viszont csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy megfelelő válaszokat adjanak a felmerült kérdésekre.

Kínában ezért nemrég úgy döntöttek, hogy egy újszerű megoldással próbálják meg létrehozni a holdi környezetet, így az ország keleti részén fekvő Hszücsouban létrehoztak egy olyan kutatólabort, ahol egy vákuumkamrában, mágneses lebegtetéssel tudják szimulálni a mikrogravitációt. A projekthez az ötletet Andre Geim elhíresült kísérlete adta, aki 1997-ben egy békát lebegtetett mágnesek segítségével – ennek, és a grafénnel kapcsolatos kutatásainak köszönhetően Geim azon kevés tudósok közé tartozik, akik mind a Nobel-díjat, mind pedig az ennek paródiájaként létrehozott IG Nobel-díjat megkapták a karrierjük során.


A vákuumkamra felépítése (Fotó: Li Ruilin/China University of Mining and Technology)

A Kínában létrehozott kamra mindössze 60 centiméter átmérőjű és egy holdbéli tájat is tartalmaz sziklákkal és holdporral, amelyek így pontosan olyan könnyűek, mint az égitest felszínén. A kamra létrehozása nem volt egyszerű feladat, hiszen a holdi gravitáció szimulálásához olyan erős mágneses térre van szükség, ami magában a berendezésben is kárt tehet. A kutatást vezető Li Zsujlin ezzel kapcsolatban a South China Morning Postnak elmondta, hogy a tervezés során számos egyedi megoldással sikerült elérniük, hogy a kamra működőképes legyen, a kulcsfontosságú alkotóelemeknél például az acélt alumíniumra cserélték, és a holdi port is speciálisan olyan anyagból készítették, ami könnyebben tud lebegni a mágneses mezőben. A Kínai Bányászati és Műszaki Egyetem kutatója a lapnak hozzátette, hogy a hivatalosan néhány hónapon belül megnyíló új kutatólabor a maga nemében teljesen egyedülálló, és várakozásaik szerint jelentősen hozzájárul majd a holdi missziók tervezéséhez. A labort a későbbiekben a külföldi kutatók előtt is megnyitják, így bárki kísérletezhet majd a saját projektjeivel.

A kínaiak a labort elsősorban a Holdra szánt eszközök és technológia tesztelésére fogják használni, Li szerint többek között számos új információt szerezhetnek majd a 3D-nyomtatással való építkezés lehetőségeiről, és arról is, hogy hol érdemes víz után kutatni a Holdon. A kínai űrprogram szempontjából mindkét kérdés rendkívül fontos, ugyanis ahogy arról nemrég írtunk, az ország űrügynöksége nemrég bejelentette, hogy jóval az eredetileg tervezett dátum előtt, már 2027-ben létrehoznák az Oroszországgal közösen tervezett holdbázist, amit 2030-tól már emberes missziók is követhetnének.

(Mashable, Yahoo News, Borítókép: Corbis via Getty Images)

Kína és Oroszország közösen terveznek kutatóállomásokat a Holdra – akár az égitest felszínére is A tervet az együttműködésről tegnap jelentették be, de a két ország között az űrkutatással kapcsolatos kooperáció nem áll meg itt.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.