A Future Today Institute vezérigazgatója a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a génszerkesztés elterjedésével a jövőben akár az is lehetségessé válhat, hogy egy gyerek génjeit több szülőtől ollózzák össze, így az számos ember biológiai jellemzőit fogja magában hordozni. A CRISPR/Cas9 technológia emellett szerinte arra is lehetőséget biztosít majd, hogy az emberek a jelenleg általánosnak számítónál jóval későbbi életkorban válhassanak szülővé.
A CRISPR génszerkesztési eljárást 2012-ben mutatta be Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier, akik 2020-ban a kémiai Nobel-díjat is megkapták a tudományos munkájukért. A prokarióták immunrendszerén alapuló eljárás lényege, hogy egy RNS-szakaszt a sejtbe juttatva a megfelelő helyen tudják elvágni a DNS-t, ami lehetőséget termet a gének minden eddiginél pontosabb módosítására. Az új eljárást az elmúlt tíz évben számtalan területen kezdték el alkalmazni, többek között a klímaváltozásnak jobban ellenálló tehenekkel is kísérleteztek, valamint olyan búzát is alkottak, amely csökkentett mértékben tartalmaz egy potenciálisan rákkeltő anyagot. Kínában az eljárást már embereken is tesztelték, 2018-ban ugyanis olyan ikrek születtek az országban, akinek a DNS-éből mesterségesen eltávolították a CCR5 gént, hogy immunissá tegyék őket a HIV-vírusra. Ahogy arról azóta több lap is beszámolt, elképzelhető, hogy a kutatók ezzel akaratlanul az újszülöttek tanulási képességeit is feljavították, ugyanis későbbi egérkísérletek igazolták, hogy a CCR5 gén kikapcsolása javítja az agy regenerálódóképességét egy stroke után, és általában is jobb tanulási képességeket biztosíthat.
Az elmúlt években ugyanakkor többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a génszerkesztés nem csak csodaszer, de veszélyes fegyver is lehet, ami a Gattaca utópisztikus világát hozhatja el a valóságba. John Ratcliffe, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója például 2020-ban a Wall Street Journalban megjelent cikkében azt állította, hogy Kína már a katonákon is kísérletezik az eljárással, hogy szuperkatonákat hozzanak létre.
Webb szerint ugyanakkor egyelőre nincs ok az aggodalomra. Arra a felvetésre, hogy bizonyos körök visszaélhetnek a génszerkesztés nyújtotta lehetőségekkel, a kutatónő úgy válaszolt, hogy bár biztosan lesznek országok, akik megpróbálják önös célokra felhasználni a technológiát, a lehetséges hátrányok mégis eltörpülnek az előnyökhöz képest. "Az a lehetőség, hogy a teherbe esést könnyebbé tehetjük azok számára, akik nagyon szeretnének szülőkké válni, mindenképpen üdvözlendő. Jelenleg egy gyerek fogantatása nagyban a szerencsés véletlenen, vagy a pénzügyi lehetőségeken és a mesterséges megtermékenyítés sikerességén múlik. Sokkolóan nehéz 2022-ben gyereket csinálni, pedig ennek nem kéne így lennie" - mondja.
A Gattacával kapcsolatos párhuzamok nem csak a génszerkesztés kapcsán bukkantak fel az utóbbi években. Emlékezetes, hogy 2019-ben a Genomic Prediction nevű cég bejelentette, hogy már a megtermékenyítés előtt képesek jelezni, hogy a születendő gyerek milyen öröklődő betegségeket és genetikai tulajdonságokat fog örökölni, így többek között a cukorbetegség, a szívroham vagy a különböző ráktípusok átlagosnál magasabb kockázatát is ki tudják szűrni. Sok kutató ugyanakkor sarlatánsággal vádolta meg az amerikai céget, és azt állították, hogy a tudomány még nem tart ott, hogy ezeket a dolgokat megbízhatóan előre tudják jelezni.
Webb az interjúban ezen kívül is számos érdekes dologról osztotta meg a nézeteit, kiderült például, hogy véleménye szerint az 5G elterjedése, és az ennek folyományaként megjelenő nagy mennyiségű új internetező még fontosabb piaccá fogja tenni Kínát a multinacionális vállalatok szemében. A kutató megerősítette azt a korábbi állítását is, hogy 2031-re az okostelefonok kora leáldozik, arra pedig, hogy mi aggasztja jelenleg a leginkább, azt válaszolta, hogy a blokklánccal, NFT-kel és a decentralizációval együtt megjelenő újfajta haktivizmus súlyos problémákat okozhat a következő években - bár hogy hogyan, azt nem fejtette ki bővebben.
(Borítókép: Isaac Quesada/Unsplash)