Ennek megfelelően a méhek évek óta a veszélyeztetett fajok listáján szerepelnek, és a folyamat megállításához széleskörű társadalmi összefogásra van szükség – írja az Agrárszektor cikke. Azonban bár a méhek a veszélyezetett beporzók „poszterállatai”, nem csak ők vannak veszélyben, hanem a zengőlegyek, nappali és éjszakai lepkék, valamint bizonyos darazsak és rovarok is. Ez pedig már nem csak néhány érzékeny szívű klímaaktivista problémája, hanem az egész emberiségé, tekintve, hogy „élelmiszereink 70 százaléka igényli a beporzó állatok közreműködését”.

Ezekre az állatokra pedig sajnos számtalan veszély les napjainkban: monokultúrás növénytermesztés, növényvédő szerek, környezetszennyezés, a felmelegedés miatti éghajlatváltozás, invazív fajok terjedése, valamint különböző kórokozók megjelenése – és ez csak pár példa a sokból, melyekről mi is írtunk korábban:

A méhek nagyon örülnek annak, hogy karanténba zártuk magunkat A méhek végre szabadon szárnyalhatnak egy olyan világban, ahol jóval kevesebb autó pusztítja őket, és lehetetleníti el az életük.

Kiemelt probléma, hogy a nagyipari mezőgazdaság egyre több területet hódít meg, így folyamatosan csökken azon vadvirágos helyek száma, amely természetes élőhelyként és táplálkozási lehetőségként szolgál a szóban forgó állatoknak. Ezen segítenek a méhlegelők, melyekhez minimális energia- és anyagi befektetés szükséges csak, és a lényegük, hogy különböző területeken lehetővé tesszük a növényzet szabad növekedését (csökkentjük ott a kaszálást), és ekkor még az allergén növények megjelenésétől sem kell félni, ezeket ugyanis az elvetett vadvirágok a megfelelő fűfélékkel kombinálva elnyomják.

Habár Magyarországon, elsősorban a fővárosban ez is politikai viták tárgya, a legtöbb helyen elfogadják, hogy ezekre a helyekre szükség van, ha szeretnénk valamit aktívan is tenni azért, hogy a beporzó állataink megmaradjanak. Leicesterben (Egyesült Királyság) például méhlegelőt nem csak az utak mentén, illetve a körforgalmakban alakítanak ki, de zöldbe borítják a városi buszmegállók tetejeit is – ez az úgynevezett élő tető (Living Roof) projekt, melynek a célja, hogy a rovarok a parkok és egyéb városi zöldfelületek közt is pihenőhelyet találjanak.

A városi önkormányzat a lépést a klímavészhelyzettel indokolja, és ez az átalakítás ráadásul az önkormányzatnak semmibe sem fog kerülni. Az élő tetőket a Clear Chanel UK alakítja ki, akik 10 éves szerződést kötöttek a várossal arról, hogy átalakítják és üzemeltetik Leicester 479 buszmegállóját. A több millió fontos beruházás nem csak a méhlegelőkről szól, de az összes megálló környezetbarát átalakításon esik majd át.

A csak „méhmegállóként” (Bee Bus Stop) emlegetett zöld tetőkön különböző vadvirágok kapnának helyet, amely egyrészt kedvezne a helyi biodiverzitásnak, másrészt a beporzó állatoknak szolgálna eleségként, valamint növelné a városi zöldfelületek számát is. A projekt már folyamatban van, és még a nyáron mind a 30 buszmegálló „virágba borul”. A méhmegállókon kívül, ahol lehetséges, a megállókat napelemmel látják el, amely az okos világítást működteti majd, így is csökkentve az energiafelhasználást. A projekt – mellyel egyébként Leicester az Egyesült Királyságon belül éllovas – csak az első lépés, és a végső cél a reagálás a klímavészhelyzetre, valamint a biodiverzitás növelése – a város 2030-ra ugyanis kibocsájtásmentes, biodiverzitását visszanyert, a megváltozott klímaviszonyokhoz adaptálódott hellyé kíván válni.

Ami a buszmegállókat illeti: ezek átalakítása 2022-re lezajlana, és ennek keretében a papír alapú, tehát plakátos hirdetőfelületek száma is csökkenni fog. Bizonyos helyeken lehetőség nyílik reklám elhelyezésére, de itt is digitális kijelzőkön, melyek teljesen megújuló energiákkal működnek – a reklámbevételekből pedig az önkormányzat is részesedik majd.

(Kép: leicester.gov.uk)

További cikkek a témában:

A napelem-parkok egy kis odafigyeléssel megmenthetik a méheket és más beporzókat Egy kis virágmag ide-oda, egy sövény menedéknek és máris beporzórovarok élőhelyévé válhat a napelemtáblák sivataga.

Világméretű probléma a méhek pusztulása, most egyszerre segíthetünk rajtuk és a gazdákon A "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés keretében a Magyar Természetvédők Szövetsége azt kéri, hogy az EU (és aláírásunkkal mi is) támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek.

Minden, amit a méhekről tudni akartunk (és az is, amit nem) Tudják, hány szeme van a méheknek? És hány gyomra? Hát azt, hogy a horvátok besorozták őket a seregbe (és nem mézet gyártani)? Esetleg azt, hogy a méhek már jártak az űrben is? És mi közük ezeknek a rovaroknak a Star Warshoz? Íme egy hatalmas csokor alapvető, meghökkentő és bizarr méhtény!