A tizennégy ország több mint kilencezer fogyasztójának és üzleti vezetőjének megkérdezésével készült felmérés kimutatta, hogy a koronavírus-járvány világszerte növelte a financiális szorongást, elkeseredettséget és félelmet, továbbá megváltoztatta, hogy kire és mire bízzuk pénzügyeink intézését. Mindemellett az is kiderül belőle, hogy az emberek kezdik újragondolni a vállalatok pénzügyi csapatai és a személyes pénzügyi tanácsadók szerepét és fókuszterületeit.

A koronavírus pénzügyi szorongást, elkeseredettséget és félelmet generált

A világjárvány romboló hatással volt az emberek és a pénz kapcsolatára – otthon és a munkahelyen is; az üzleti vezetők körében a pénzügyi szorongás és stressz száznyolcvanhat százalékkal nőtt, a fogyasztók esetében pedig megduplázódott. Az üzleti vezetők kilencven százaléka aggódik amiatt, hogy milyen hatással lesz a koronavírus a szervezetre: a leggyakoribb félelmek a lassú gazdasági felépülésre vagy recesszióra, illetve a költségvetés csökkenésére és a csődbemenetelre vonatkoznak. A magánszemélyek nyolcvanhét százalékának vannak félelmei a pénzügyeivel kapcsolatban, többek között a munkahely vagy a megtakarítások elvesztésére, illetve az életre szóló eladósodásra vonatkozóan. A fenti aggodalmak ráadásul még éjszaka sem hagyják nyugodni az embereket: a magánszemélyek negyvenegy százalékát gyötri álmatlanság a pénzügyi helyzetük miatt.

Az emberek a pénzügyek kezelésének jobb megoldásaként tekintenek a mesterséges intelligenciára.

A koronavírus hatására bekövetkezett pénzügyi bizonytalanság változást hozott abban, hogy kire és mire bízzuk rá a pénzügyeinket. Az összetett pénzügyi kérdésekben való eligazodáshoz a fogyasztók és az üzleti vezetők egyre inkább bíznak a technológiában az emberek helyett. A magánszemélyek és az üzleti vezetők hatvanhét százaléka jobban bízik a mesterséges intelligenciában, mint az emberi erőforrásban, ha a pénzügyek kezelésére kerül a sor. Az üzleti vezetők nyolcvankilenc százaléka szerint a robotok javíthatják a munkavégzést azzal, hogy felismerik a csalásokat, számlákat állíthatnak elő és költség-haszon elemzéseket hajthatnak végre. A fogyasztók többsége maga helyett inkább egy robotra bízná saját pénzügyeinek kezelését: hatvanhárom százalékuk a személyes pénzügyi tanácsadóknál is jobban bízik a robotokban; harminchárom százalékuk úgy véli, hogy a robotok segítenek a csalások felismerésében; huszonkét százalék szerint pedig a mesterséges intelligencia segít a kiadások csökkentésében.

Hova forduljunk, ha átvert minket a külföldi webáruház? Internetről rendelni ma már majdnem ugyanolyan egyszerű és biztonságos, mintha besétálnánk egy boltba, és a kasszánál kifizetnénk az árut, de néha mégis előfordul, hogy a csomagunk nem érkezik meg, esetleg hibás árut kapunk, vagy nem azt kapjuk, amit eredetileg rendeltünk.

A pénzügyi csapatok és tanácsadók szerepe sosem lesz már ugyanaz

Ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a technológia folyamatosan növekvő befolyásához, a vállalatok pénzügyi szakembereinek és a személyes pénzügyi tanácsadóknak egyaránt át kell látniuk a változásokat és új készségeket kell elsajátítaniuk. Az üzleti vezetők ötvenhat százaléka úgy véli, hogy a robotok a következő öt évben átveszik a vállalat pénzügyi szakembereinek szerepét. A technológiától várnak segítséget a pénzügyi feladatok elvégzéséhez, ideértve a pénzügyi jóváhagyásokat, a költségvetés-tervezést és -előrejelzést, a pénzügyi jelentéseket, valamint a megfelelés- és a kockázatkezelést. Mindemellett a magánszemélyek negyvenkét százaléka gondolja úgy, hogy a robotok a következő öt évben le fogják váltani a személyes pénzügyi tanácsadókat az olyan területeken, mint a fizetési határidők betartása vagy a növekvő felesleges kiadások kezelése. Azonban a fogyasztók továbbra is a személyes pénzügyi tanácsadóktól igényelnek útmutatást az olyan nagy kiadásokkal kapcsolatos döntésekben, mint a ház- vagy személygépjármű vásárlás, illetve a nyugdíjmegtakarítás megtervezése.

Kína elkezdte az áttérést a digitális pénzre Elemzők szerint a Facebook Libra projektje és a COVID járvány indította be a kínai jegybankot.

Változtak a vásárlási szokások és a készpénzhez való viszony

A fogyasztók hatvan százaléka válaszolta azt, hogy a járvány megváltoztatta az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó vásárlási szokásaikat. Hetvenkét százalékuk máshogy kezeli a készpénzt a 2020-as események hatására, több mint egynegyedük pedig arról számolt be, hogy többé nem vásárol kizárólag készpénzt elfogadó üzletekben. A vállalkozások gyorsan reagáltak a változásokra: az üzleti vezetők hatvankilenc százaléka fektetett be digitális fizetési infrastruktúrába, hatvannégy százalékuk pedig új megoldásokat vezetett be a vevői elköteleződés érdekében vagy épp átalakította az üzleti modelljét a koronavírus hatására. A szervezetek ötvenegy százaléka már most mesterséges intelligenciát használ a pénzügyi folyamatok kezeléséhez, ez a szám a fogyasztók esetében huszonhét százalék. „Magán- és szakmai életünk pénzügyi folyamatai az elmúlt években egyre inkább digitálissá váltak, és a 2020-as események tovább gyorsították ezt a tendenciát” – mondja Jürgen Lindner, az Oracle marketing alelnöke.

„A digitális vált az új normává, és az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia és a chatbotok, alapvető szerepet játszanak a pénzügyek kezelésében."

Kutatásukból kiderül, hogy a fogyasztók a személyes pénzügyi tanácsadók helyett inkább ezekben a technológiákban bíznak a pénzügyi jólétük kiépítésénél, és az üzleti vezetők úgy látják, hogy ez a trend át fogja alakítani a vállalatok pénzügyi szakembereinek szerepét. Azok a szervezetek, amelyek nem teszik magukévá ezeket a változásokat, azt kockáztathatják, hogy lemaradnak a versenytársaikhoz képest; rossz hatást gyakorolnak a munkavállalók termelékenységére, moráljára és jól-létére; továbbá nem fogják tudni bevonzani a mesterséges intelligenciát használó pénzügyi tehetségek következő generációját.

További cikkek a témában:

Pénzérme helyett applikáció nyitja a bevásárlókocsit: a németek már tesztelik Ma még bosszantó, de hamarosan talán itthon sem kell majd észben tartunk, hogy legyen nálunk aprópénz a bevásárláshoz, elég ha a bevásárlókocsihoz tartjuk a telefont, és azt mondjuk: "Szezám, tárulj!"

Elindult a digitális euro kísérlete Jó ideje már, hogy időről időre felreppen a pletyka az Európai Unió digitális pénzének megérkeztéről, nem meglepő tehát, hogy az Európai Központi Bank (EKB) október elején bejelentette, hogy féléves kísérletbe kezd a digitális euró bevezetésével kapcsolatban.

Bankon innen, tőzsdén túl: Milyen jövő vár pénzügyeinkre, ha beköszönt a DeFi korszaka? Hitel bank nélkül, kereskedés a tőzsdén túl. A DeFi, vagyis a Decentralized Finance (decentralizált pénzügy) célja kézzelfogható, hétköznapi pénzügyi szolgáltatások nyújtása blokklánc alapon, kihasználva a technológiában rejlő lehetőségeket. De vajon van reális estély a kriptovaluták piacának szabályozására, vagy egy hatalmas szakadék felé haladunk?

(Forrás: Oracle, Fotó: Getty Images Hungary)