A Google kedden jelentette be, hogy Bard néven egy olyan új chatbotot tettek elérhetővé, amely a ChatGPT-hez hasonlóan egy úgynevezett nagy nyelvi modell (LLM) segítségével működik, vagyis az internetről származó, nagy mennyiségű információ feldolgozásával önállóan képes tanulni, és ez alapján válaszolni a felhasználók kérdéseire. A Bardot egyelőre csak az Egyesült Államokban valamint Nagy-Britanniában tették hozzáférhetővé a felhasználók egy szűkebb köre számára, de az ígéretek szerint a jövőben egyre többen és többen fognak hozzáférést kapni a chatbothoz.

A limitált hozzáférés feltehetőleg főként az óvatosságnak tudható be, aminek oka, hogy Google-nek igencsak sietnie kellett a Bard elindításával, hiszen a rivális OpenAI november végén bemutatott ChatGPT-je az elmúlt hónapokban olyan elsöprő sikert aratott, amire senki sem számított. A chatbot február elején már havi százmillió aktív felhasználóval rendelkezett, amivel minden idők leggyorsabban növekvő alkalmazásává vált, megelőzve a TikTokot is. A Google számára különösen aggasztó hír volt, hogy a rivális Microsoft - akik az elmúlt években több milliárd dollárral támogatták az OpenAI-t - rendkívül gyorsan, mindössze néhány hónap alatt integrálták a Bing keresőbe a mesterséges intelligenciával működő technológiát, ami a legfrissebb hírek szerint jelentősen meg is dobta a Microsoft keresőjének forgalmát. Ez a chatbot ráadásul már az OpenAI nyelvi modelljének egy fejlettebb változatát, a GPT-4-et használja, amit hivatalosan a múlt héten mutattak be, így a ChatGPT már azelőtt túlesett egy komolyabb fejlesztésen, hogy a Google egyáltalán bemutathatta volna a saját megoldását.

A netezés új korszakát hozhatja el az Edge böngészőbe épített mesterséges intelligencia Kipróbáltuk, hogy mit tud a Bing chat, amikor közvetlenül beépül a böngészőbe.

Bár a Bard hazánkban egyelőre nem elérhető, ám több külföldi lap munkatársának már volt lehetősége kipróbálni a szolgáltatást, ami alapján elmondható, hogy bár a Google chatbotja sok tekintetben felveszi a versenyt a ChatGPT-vel, összességében a tudása egyelőre elmarad a riválistól. Az első vélemények alapján úgy tűnik, hogy a Google biztonsági játékra rendezkedett be, vagyis a legfontosabb szempont az volt, hogy a chatbot ne kövessen el túl sok hibát, ennek következtében pedig a Bard egyelőre sokkal több esetben tagadja meg a válaszadást, mint a ChatGPT, különösen ha egészségügyi, jogi vagy pénzügyi témában kérik a segítségét. Az óvatosság érthető, hiszen a Google-nek a Bard bejelentése után azonnal magyarázkodnia kellett, miután a február elején megtartott bemutatón a chatbot egy rendkívül amatőr hibát vétett. Amikor a cég vezérigazgatója, Sundar Pichai megkérdezte a bottól, hogy milyen, a James Webb űrteleszkóp (JWST) által tett felfedezésekről mesélhetne a kilencéves gyermekének, a Bard többek között azt válaszolta, hogy a JWST volt az első, aminek sikerült lefotóznia egy Naprendszeren kívüli bolygót, noha valójában a NASA űrteleszkópja által nemrég készített fotó csak azzal a címmel büszkélkedhet, hogy ez az első fénykép, ami az infravörös tartományban készült egy exobolygóról.

A generatív nyelvi modellt alkalmazó chatbotoknál az efféle féligazságoknál is veszélyesebb tendencia az úgynevezett hallucináció, vagyis amikor a mesterséges intelligencia teljesen fals adatokat talál ki, majd azokat tényként tálalja a felhasználónak. A Google emiatt különösen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az efféle hibákat kiküszöböljék, emellett kifejezetten felhívták rá a figyelmet, hogy a Bard adott esetben helytelen vagy sértő állításokat fogalmazhat meg. Az eddigi tesztek alapján ennek ellenére nem sikerült teljesen elkerülni, hogy a chatbot néha téves információkat közöljön, amikor például a TechCrunch szerzője arról érdeklődött tőle, hogy "hogyan tartatja be az Európai Bizottság valamint a tagállami szervezetek a GDPR előírásait?", a Bard olyan állításokat is idézett a vonatkozó jogszabályból, amelyek valójában nem szerepelnek abban.

Ennek tükrében különösen meglepő, hogy a Google nem érezte szükségét, hogy a Bard precízen jelölje, hogy milyen forrásokból származnak az általa megosztott információk, a TechRadar újságírójának tapasztalatai szerint teljesen esetleges, hogy a chatbot használ-e bármilyen forrásmegjelölést. Bár a ChatGPT szintén ritkán nevezi meg a forrásait, ugyanakkor a szintén az OpenAI technológiáját használó Bing kereső chatbotja rendkívül akkurátusan listázza a forrásokat a válasz vonatkozó részeinél, és kattintható linkek formájában meg is jeleníti őket a bejegyzések alatt.

Milyen veszélyeket rejt a ChatGPT, és hogy szabályozható? Az Európai Bizottság mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelettervezete egységes jogokat alkot majd az EU-ban, amelyek közvetlenül hatnak a tagállamokra. Ennek a csomagnak a szakmai előkészítése már megtörtént, jelenleg politikai egyeztetés zajlik, a tervek szerint 2023-24 hatályba is fog lépni.

A Bard egyelőre más szempontból is elmarad a riválisától, a TechCrunch szerint például a programkód írására vonatkozó kérést annyival rázta le, hogy "ő csak egy nyelvi modell", ellenben minden további nélkül hajlandó volt megfogalmazni egy adathalász e-mailt, amit a többi chatbot határozottan visszautasított. A The New York Times szerzője azt figyelte meg, hogy más chatbotokhoz hasonlóan a Bard is hajlamos arra, hogy pontosan ugyanarra a kérdésre teljesen eltérő válaszokat adjon, amikor például megkérdezték tőle, hogy melyik volt az amerikai történelem legfontosabb eseménye, a chatbot elsőre egy listát készített a fontosabb évszámokról, második nekifutásra viszont már határozottan állította, hogy a legfontosabb esemény az amerikai függetlenségi háború volt.

A TechRadar szerint ezzel együtt a Bardnak számos pozitív tulajdonsága is van, a kezelőfelülete például letisztultabb, mint a ChatGPT-jé, sokkal gyorsabban válaszol, mint a rivális chatbotok, emellett pedig rendelkezik néhány igencsak hasznos extra funkcióval is. Ilyen például, hogy külön ablakokban láthatjuk a chatbot által megfogalmazott válasz piszkozatait is, és ha úgy érezzük, hogy valahol félrement a beszélgetés, akkor nem kell az egészet elölről kezdenünk, hanem visszaugorhatunk a beszélgetés egy tetszőleges pontjára is. Bár a Google a Bardot egyelőre szándékosan nem a keresőbe építette be, az átjárhatóságot segíti, hogy a válaszok alatt egy gombnyomással rákereshetünk a Google keresőben a vonatkozó információkra is.

(Borítókép: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images)

Profin manipulálja az embereket és a képeket is képes értelmezni a ChatGPT továbbfejlesztett változata Az OpenAI kedden mutatta be a GPT-4 nyelvi modellt, amely több területen is jelentős előrelépést jelent a ChatGPT által is használt GPT-3.5-höz képest. A mesterséges intelligencia könnyedén teljesíti a legnehezebb felsőoktatási vizsgákat, egy teszt során pedig arra is rávett valakit, hogy igazolja neki, hogy nem robot.