Az Európai Bizottság a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elleni küzdelem jegyében a már korábban bevezetett intézkedések mellett újabb szigorításokat tervez, ennek részeként július 20-án bemutatták azt a javaslatcsomagot, amely többek között tartalmazza egy új hatóság felállításának tervét, amely a Pénzügyi Hírszerző Egységek (Financial Intelligence Units, FIUs) közötti kooperációt felügyelné, egy egységes EU-s szabályzat kialakítását, a 10 000 eurót (3 600 000 forint) meghaladó készpénz kifizetések tiltását, valamint az eddig csak bizonyos cégekre vonatkozó szabályok kiterjesztését minden kriptovalutát alkalmazó kereskedelmi tevékenységre, amelynek következtében megszűnne a bitcoin és egyéb kriptovaluták tranzakcióinak névtelensége.

A cél, hogy megnehezítsék azoknak a bűnözői szervezeteknek a működését, amelyek jelenleg a kriptovaluták anomin jellegét kihasználva ezen a módon utalják a pénzeket egymás számára, azonban az új szabály egyúttal azt is jelentené, hogy véget ér mindenki számára az Európai Unió területén a névtelen kriptotárcák használatának lehetősége, ami teljesen más irányt jelentene, mint amit a bitcoin feltalálója, Satoshi Nakamoto eredetileg megfogalmazott a Fehér Könyvében. A kriptovaluták terjedése és egyre gyakoribb használata előrevetítette annak a lehetőségét, hogy előbb-utóbb a kormányok kénytelenek lesznek

• egyfelől dűlőre jutni azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan is definiálják ezt az újfajta pénzügyi eszközt, például milyen módon adóztassák
• másfelől valamilyen módon integrálni a meglévő pénzügyi szabályzatok közé.

Azt minden nemzet maga döntheti el, hogy ezt hogyan valósítja meg, de az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelem átláthatóvá tétele miatt az egységes szabályozás már várható volt. A javasolt reformok szerint minden kriptovalutákkal kereskedő szolgáltató köteles lesz bejelenteni a személyes adatait, úgymint név, cím, születési idő, valamint az ügyfeleik nevét is.

A névtelen kriptotárcák használatát betiltanák, és minden transzfert követhetővé tennének.

A kriptovaluták anonim jellege vagy éppen a blokklánc technológia működtetésének energiaéhes és ezért környezetszennyező mivolta miatt már több országban is hoztak olyan intézkedéseket a kormányok, amelyek alapján szigorúbb ellenőrzés alá vonták, bizonyos helyeken, például Bolíviában pedig teljes mértékben betiltották a kriptóval való kereskedelmet, több országban pedig ehelyett a digitális pénzek bevezetésére készülnek. A digitális pénzek azonban, mivel központilag szabályozzák őket, teljesen lekövethetőek, a Bizottság javaslatának elfogadása esetén a kriptovaluták is némileg ehhez válnának hasonlóvá, bár természetesen továbbra is decentralizált formában jelennének meg, tehát maga a működési elv nem változna.

Bár a bitcoin eredeti Fehér Könyve a peer-to-peer, tehát a személyek közötti átutalás fontosságát hangsúlyozta (a bankokon, intézményeken keresztül zajló pénzmozgatás helyett), de egy bekezdés erejéig kitért a privátszféra megőrzésének módjára és jelentőségére is: Nakamoto leírása szerint a kulcsok anonimitása és az új kulcsok generálása minden új transzfer esetében lehetővé teszi, hogy a blokklánc technológia segítségével működő kriptovalutákat alkalmazó kereskedelem során ne kerüljön nyilvánosságra több információ a résztvevőkről, mint amennyi a tőzsdepiacokon szokott megjelenni. A bankok és központi szabályozás kiiktatása a tranzakciós költségek lefaragása mellett a nem-visszafordítható átutalások megvalósítása miatt szükséges, illetve előnyös, valamint a bizalmi alapú együttműködés helyettesítésére szolgál. Ahogy Nakamoto írja:

"A kereskedők óvatosak kell, hogy legyenek az ügyfeleikkel, emiatt több információt követelnek tőlük, mint amennyire egyébként szükségük lenne

[...] Ez megelőzhető személyesen valamilyen fizikai fizetőeszköz használatával, de nem létezik olyan mechanizmus, amellyel a fizetések a kommunikációs csatornákon keresztül megvalósíthatóak lennének egy megbízható fél nélkül." A kriptovaluta rendszer emiatt született meg annak idején.

A statisztikák szerint azonban egyre több bűnöző használja ki a rendszer anonimitásában rejlő lehetőséget, többek között a Colonial Pipeline hackereit is ebben a formában fizették ki májusban. A kriptót ugyan előbb utóbb valamilyen fiat pénzre kell váltani ahhoz, hogy valódi érték válhasson belőle, már csak azért is, mert jelenleg még viszonylag kevés cég vagy szervezet fogadja el hivatalos fizetőeszközként (bár ezek száma napról-napra nő), és az átváltáskor lenyomozhatóvá válik, de erre is van megoldás: a Financial Times beszámolója szerint a Hydrán is elérhető Treasure Men nevű szervezet például bármikor elintézi az ügyletet az ügyfelek számára.

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Bitcoinban kifizetett váltságdíjakat szerzett vissza az USA az orosz hackerektől Május elején súlyos kibertámadás érte az USA keleti partján húzódó, a Mexikói-öböltől New Yorkig futó Colonial üzemanyag-vezetéket. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium most visszaszerezte a támadóknak kifizetett váltságdíj felét.
Jövőre nagyot csökkenhet a kriptovaluták adója Magyarországon Jelenleg, ha valamilyen kriptovalutát fiat pénzre váltunk, a nyereség több, mint negyede adóra megy el. Egy jogszabály módosítás szerint viszont jövőre már csak 15%-os szja-t kell fizetni és a költségeket (bányagép, villanyszámla) le lehet majd vonni a nyereségből.
Úgy, ahogy van betilthatják a kriptovalutákat a világ második legnépesebb országában Egy törvénytervezet szerint nem lehet kibocsátani, bányászni, adni-venni és birtokolni sem.