Az engedélyt az Egyesült Királyság gyógyszereket elbíráló szerve, az MHRA adta ki – írja a BBC. A Pfizer/BioNTech cégek vakcinája 95 százalékos védettséget nyújt a betegséggel szemben. Kérdés, hogy ki fog először kapni az oltásból, melyből 800 000 dózis már a jövő héten rendelkezésre állhat. A tervek szerint az idősek otthona lakói, valamint az őket kiszolgáló ápoló személyzet szerepelnek a lista élén, őket követik a 80 évnél idősebbek és az egészségügyi személyzet. Az 50 év felettiek tömeges oltására, valamint a valamilyen betegségben szenvedő fiatalabbak oltására csak 2021-ben kerülhet sor. Ezt a sorrendet egyébként az ország Joint Committee on Vaccinations and Immunisations nevű szerve állította fel. Dr. June Raine, az MHRA vezetője szerint a gyorsaság ellenére nem kerültek meg egyetlen lépést sem a szigorú elbírálási folyamatban.

A Pfizer/BioNTech vakcinája a leggyorsabban elkészült oltóanyag, mindössze 10 hónapra volt ahhoz szükség, hogy a tervekből hatásos vakcina legyen – ez olyan teljesítmény, amely eddig egy évtizedet vett igénybe. Az oltást két adagban kell beadni, és a beadások közt 21 napnak kell eltelnie. Az immunitás a koronavírusra a második oltást követő egy hétben alakul ki. A vakcina egy új, mRNS-alapú oltás, amely a SARS-CoV-2 vírus genetikai kódjának a töredékét juttatja a szervezetbe, és így alakítja ott ki a védettséget. Hasonló, mRNS-alapú oltást eddig még sosem enegedélyztek emberi használatra, ám klinikai teszteken már oltottak ilyen anyagokkal. Mivel a vakcinát -70 Celsius-fok hőmérsékleten kell tárolni, így a szállításukra speciális dobozokban kerül sor, szárazjég kíséretében. Miután leszállították, egy hétig lehet a vakcinát hűtőben tárolni.

Az Egyesült Királyság eddig 40 millió adagot rendelt, ami az immunizációhoz szükséges dupla adag miatt tehát 20 millió ember beoltására elég. Matthew Hancock, a brit egészségügyi miniszter elmondása alapján az oltás olyan gyorsan kerül az országba, amint Belgiumban legyártják azokat. Az első adag tehát már a jövő héten megérkezik a szigetországba, amit több millió adagnyi vakcina követ még decemberben. Az oltások zöme azonban már csak 2021-ben jut el az Egyesült Királyságba.

Három módon fog az oltásra sor kerülni: kórházakban, oltóközpontokban, illetve a háziorvosoknál és a gyógyszertárakban. Jelenleg 50 kórház készült fel az oltóanyag fogadására, az oltóközpontok kialakítása pedig folyamatban van. Mivel a vakcina tárolása speciális körülményeket igényel, így az első oltásokra feltehetően a kórházakban kerül majd sor. A szakértők szerint viszont továbbra is szükséges lesz az óvintézkedések – távolságtartás, maszkhasználat stb. – betartása. Az oltás leszállítására elvileg a Brexitnek sem lesz hatása.

2021-ben viszont már talán több oltásból is lehet majd válogatni. Az Oxfordi Egyetem/AstraZeneca fejlesztése is jövőre válhat elérhetővé, ahogy a Moderna vakcinája is. A Moderna amúgy a Pfizeréhez hasonló, mRNS-alapú oltás lesz, az AstraZeneca megoldása pedig egy ártalmatlan, de a szervezet számára a mostani járványt okozó koronavírushoz hasonló kórokozóval váltaná ki az immunitást. Az oroszok és a kínaiak fejlesztései is az AstraZenecáéhoz hasonló megoldást használnak.

(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

90 százalékban hatásos lehet egy koronavírus elleni oltás, de mínusz 70 fokon kell tárolni, az EU is venne belőle A Pfizer és a BioNTech gyógyszergyártó vállalatok Covid-19 vakcinajelöltje 90 százalékban hatékonyan védte meg az embereket a koronavírustól - tette közzé a két cég hétfőn. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) korábbi rendelkezése alapján az oltások jóváhagyásához legalább 50 százalékos hatékonyságra van szükség.

Magyarországon már előrendelhető a Covid19 vakcina Egy internetes oldal már előrendelési akciót indított a vakcinához: 5000 forintért bebiztosíthatjuk, hogy elsők közt kapjuk meg az oltást. Egyébként valóban nem járhatunk messze a vakcina kifejlesztésétől, hat ígéretes próbálkozás ugyanis már augusztus végén akadt.

Új magyar eredmény a koronavírus okozta tüdőhegesedés kezelésében A Semmelweis Egyetem és a hazai járványkórházak  november elejétől végeznek klinikai vizsgálatokat a tüdőhegesedés (tüdőfibrózis) fluvoxaminnal történő kezelésével. A kutatás résztvevői az egyetemen kívül, a Magyar Tudományos Akadémia és a SigmaDrugs cég.