A SpaceX eddig két tesztet hajtott végre a Starshippel, amelyek ugyan nem teljesen a tervek szerint alakultak, de a második alkalommal az űrhajónak már sikerült elérnie a világűrt. A tervek szerint a következő tesztre alig néhány nap múlva, március 14-én kerülhet sor, ha a SpaceX addig megkapja az ehhez szükséges engedélyeket.

Megépíteni az utazáshoz szükséges rakétát és űrhajót persze csak a feladat egyik része, hiszen ahhoz, hogy embereket küldhessünk a Marsra, számos más akadályt is el kell hárítani az útból. Ezek közül az egyik, hogy az asztronautáknak legalább hat, de akár kilenc hónapot is el kell tölteniük a teljes súlytalanság állapotában, ami rendkívül megterhelő az emberi szervezet számára. Az ISS-ről visszatérő űrhajósoknak akár egy hétbe is beletelhet, mire az egyensúlyérzékelésük teljesen helyre áll, emellett kutatások szerint a súlytalanságban az űrhajósok agya is megduzzad, az úgynevezett "neurookuláris szindróma" miatt pedig a látásuk is jelentősen romlik.

Musk szavai alapján viszont elképzelhető, hogy ezekkel a problémákkal a Marsra tartó űrhajósoknak már nem - vagy legalábbis nem akkora mértékben - kell számolniuk. John Carmack, az id Software társalapítója néhány napja az X-en vetette fel, hogy a SpaceX által gyártott Dragon űrkapszulának forognia kéne annak érdekében, hogy szimulálja a gravitációt. "A forgás által az űrben előidézett gravitációról régebben beszélnek, mint hogy megszülettem, de a mai napig nem demonstrálta senki" - írta a Doom és a Quake videojátékok atyja, a felvetésére pedig Musk is reagált, aki - bár a Dragon űrkapszulát nem említette - elárulta, hogy a Starship "enyhén forogni fog" a marsi út során, mert "még egy kevés gravitáció is jobb mint a semmi". Ez azért fontos, mert bár magát a gravitációt a tudomány jelen állása szerint nem tudjuk mesterségesen előidézni, ugyanakkor a forgással előidézett centrifugális erő hasonló hatást gyakorol az emberekre a súlytalanságban, mint a gravitáció.

Starship will have a small spin on the way to Mars. Even a tiny gravity vector is better than none.

— Elon Musk (@elonmusk) March 6, 2024

Ahhoz, hogy ez a megoldás a gyakorlatban is jól működjön, ugyanakkor még szintén számos problémát kell megoldania a mérnököknek. Az egyik - ahogy arra a Futurism rámutat -, hogy az űrhajónak meglehetősen nagynak kell lennie, hogy a forgás érzékelhető centrifugális erőt generáljon, emellett az asztronautáknak arra is fel kéne készülniük, hogy eltérő - adott esetben ellentétes - erőhatások hatnak a lábukra és fejükre, hiszen utóbbi sokkal közelebb lenne a forgás tengelyéhez. Mások műszaki szempontból közelítették meg a dolgot, és azt vetették fel, hogy egy folyamatosan forgó űrhajónál komoly kihívást okozna, hogy a napelemek mindig a megfelelő irányba nézzenek, míg a Wired a mesterséges gravitáció kihívásait taglaló cikkében többek között arra mutatott rá, hogy egy ilyen megoldás könnyen mozgásbetegséget idézhetne elő az utasoknál. Ahogy arról nemrég mi is írtunk, ez a jelenség akkor lép fel, amikor az egyensúly-érzékelésünkért felelős két érzékünk (látás és vesztibuláris rendszer) közül az egyik nem tudja megerősíteni a másik érzékszerv által gyűjtött információkat - a forgó űrhajó esetében a vesztibuláris rendszer ugyan érzékelné a mozgást, ám az asztronauták ebből semmit sem látnának, hiszen az űrhajó a testükhöz képest mozdulatlan lenne, az űrben pedig nem igazán vannak olyan külső viszonyítási pontok, amikhez képest érzékelhető lenne, hogy az űrhajó forog.

2030-ig elkészülhet a mesterséges gravitációval ellátott űrszálloda, ami akár háromszáz vendéget is tud egyszerre fogadni A NASA korábbi munkatársai nem kis fába vágták a fejszéjüket a Voyager Stationnel, ami mintha egyenesen a jövőből érkezett volna