Pénteken reggel még arról írtunk a Rakétán, hogy Sam Altman akkori vezérigazgató elkezdett óvatosan beszélni a nagy nyelvi modelljük, a GPT következő, ötödik verziójáról - azt hangsúlyozva, hogy ahhoz rengeteg adatra és pénzre lesz szükségük, bár még pontosan nem tudják, a rendszer mire lesz képes. Magyar idő szerint péntek éjjel azonban már nem ez volt a legégetőbb kérdés az OpenAI-nál: az igazgatótanács bármiféle előzetes jelzés nélkül megvált a szervezet arcaként működő Sam Altmantól. Ám, mint a hétvégén kiderült, ez a történet eleje volt, nem a vége. A dolgozók egy szombati, majd vasárnapi határidőt szabtak az igazgatótanács tagjainak, hogy mondjanak le, és ültessék vissza a társalapítót a vezérigazgatói székbe. Ez nem történt meg, helyette egy kevésbé ismert ideiglenes vezetőt neveztek ki, miközben az OpenAI legfontosabb partnere és befektetője, a Microsoft bejelentette, hogy állást ajánlott Altmannek, és a vele szintén felmondott Greg Brockmannek. Ezzel együtt a cég dolgozóinak a kilencvenöt százaléka jelezte, hogy felmond és a Microsofthoz távozik, ha az OpenAI nem veszi vissza Altmant.
Az OpenAI-t egy bonyolult vállalati struktúra mentén alapították, hiszen a szervezet célja nem az üzleti haszon, hanem az úgynevezett "általános mesterséges intelligencia" biztonságos létrehozása. Ehhez viszont pénzre volt szükségük, ezért a nonprofit anyaszervezet alapított egy korlátozott kereskedelmi célokkal rendelkező vállalatot. Ezt vezette Altman, és ennek résztulajdonosa a Microsoft, míg a nonprofit igazgatótanácsában Altman, Brockman és a legfontosabb munkatársuk, Ilya Sutskever vezető tudós mellett külső szakértők ülnek. Az irányító szervezet egyetlen közleményt adott ki, amelyben arra hivatkoztak, hogy Altman "nem volt következetesen őszinte az igazgatótanáccsal folytatott kommunikációjában, ami akadályozta az igazgatótanácsot a feladatai gyakorlásában", vagyis tőlük nehéz kideríteni, hogy pontosan mi történt.
A sokak által "puccsként" emlegetett események mögött egyrészt az állhat, hogy a hattagú igazgatótanács négy tagja (Sutskever és a három külső szereplő) úgy látta, hogy Altman túlságosan komolyan veszi a kereskedelmi területet, például azzal, hogy gyakorlatilag alkalmazás-piacteret nyit, amelyben mindenki készíthet saját GPT-verziót. A másik lehetőség, és erre utalt Altman és Sutskever egy-egy korábbi nyilatkozata, hogy olyan áttörés előtt vagy után áll a szervezet, amely veszélyes lehet az emberiségre nézve, és ezt a vezérigazgató nem kezelte jól. Sutskever ráadásul később elnézést kért azért, hogy alapítótársai ellen fordult, és maga is aláírta a Microsofthoz tartók nyílt levelét.
Hiába ígért vezérigazgatói széket, azaz gyakorlatilag autonómiát a Microsoft Altmannek, hiába tartana vele gyakorlatilag a teljes OpenAI, még így sem biztos, hogy ez fog történni. A Microsoft egyelőre meg tudta nyugtatni a befektetőit, hogy nem költött el fölöslegesen több mint tízmilliárd dollárt, és nem fog lemaradni az MI-versenyben az események miatt, ugyanakkor Satya Nadella vezérigazgató egy televíziós interjúban utalt arra, hogy még ő sem biztos abban, hogy végül náluk kötnek-e ki az OpenAI munkatársai. A legfontosabbnak most az tűnik, hogy kiderüljön: Sutskever meg tud-e győzni még két igazgatótanácsi tagot arról, hogy vonják vissza a döntésüket. Ha igen, visszaállhat a régi rend, ha nem, akkor a Microsoftnál kell találniuk hétszáz széket és asztalt, mert néhány nap alatt leigazolták a világ legmeghatározóbb MI-csapatát.
(Borítókép: Justin Sullivan/Getty Images)