Miért nincsenek hatótávnövelő belsőégésű motoros villanyautók?

2021 / 07 / 22 / Rácz Tamás
Miért nincsenek hatótávnövelő belsőégésű motoros villanyautók?
Olyan logikus: ha lemerül az akku de nincs idő vagy lehetőség tölteni, bekapcsol egy kis benzinmotor és mehetünk tovább. A dolog valamiért mintha mégse működne.

Ma már szinte minden autógyártó kínál olyan modellt vagy modelleket, melyek alapvetően a belsőégésű motor köré épített autók, legnagyobb teljesítményüket, sebességüket tisztán elektromos üzemben nem tudják elérni, de pár tucat kilométert visszafogott teljesítménnyel meg tudnak tenni tisztán elektromos üzemben is. Ezek a plug-in vagy konnektorról is tölthető hibridek.

Ugyanakkor a villannyal és benzinnel is működő autók másik konstrukciós megközelítése, a hatótávnövelővel (range extenderrel) felszerelt, de alapvetően elektromos autónak tervezett járművek fejlesztéséről alig hallani. Pedig volt pár ígéretes nekibuzdulás. Tulajdonképpen a 2012-ben gyártásba került Opel Ampera/Chevrolet Volt is ilyen autó volt; a benzinmotor  nagy sebességű egyenletes haladás körülményeit leszámítva nem hajtotta közvetlenül a kerekeket, csak az elektromos hajtómotor számára termelt energiát. A ma is kapható BMW i3-ból készült ilyen változat. Egy robogómotort építettek be az autóba egy kilenc literes benzintankkal; ez volt az i3 REX. A kocsit 2013 és 2018 között kínálta a gyártó, de a 120 Ah-s akkumulátoros, 300 km-es hatótávú változat megjelenése után úgy döntöttek, nincs szükség a kiegészítő benzines hajtás lehetőségére.


A BMW i3 hatótávnövelő benzinmotoros változatának röntgenképe

A legizgalmasabb hatótávnövelős projekt talán a Mazdánál futott. A cég hónapokon, sőt: igazából éveken át ígérgette, hogy egy kis Wankel-motort épít majd be az MX-30 villanyautóba. (A Wankel-motor egy nagyon érdekes belsőégésű motorkonstrukció, amelyben nem oda-vissza mozgó dugattyúk, hanem furcsa, kövér nyolcasra emlékeztető síkban imbolygó háromszögletű dugattyúk járják a klasszikus szív-sűrít-gyújt-kipufog táncot.) Ezzel egyrészt jócskán megnövelték volna az elsősorban városi használatra szánt, a kocsi méretéhez képes meglepően kis, mindössze 35,5 kWh-s akkuval szerelt villanyautó hatótávolságát, másrészt pedig új életre keltették volna a Mazda technikai különlegességének számító Wankel-motorok legendáját.

Néhány napja viszont a Mazda bejelentette: egyelőre nem lesz bolygódugattyús range extender az MX-30-ban. A cég szóvivője szerint "jelenleg is gondolkodnak a Wankel-motor hatótávnövelőként való használatán, de a technológia bemutatásának határideje egyelőre meghatározatlan". Ez az autóiparban jellemzően azt szokta jelenteni: megpróbáltuk, de kiderült, hogy hülyeség, ezért nem csináljuk meg.

De miért nem csinálja meg a Mazda, amit olyan lelkesen beharangozott? És miért nem csinál már senki range extenderes villanyautót?

Az autóipar szokásos működésének és az elektromos mobilitási átállás trendjeinek ismeretében több választ is találhatunk erre a kérdésre. A legtriviálisabb: nincs versenytársi nyomás. Mivel jelenleg senki nem csinál ilyet, muszájból sem kell kifejlesztenie senkinek. Szintén triviális válasz, ami mindig felmerül, amikor egy új, ígéretes technológia mégsem terjed el: a termék túl drága lenne. Az elektromos autók amúgy is sokba kerülnek, egy plusz motor beépítése tovább drágítaná őket. És ott van a piaci bizonytalanság is. A benzines és dízelmotoros autókat nem a piac, inkább a politika fogja megölni. Bár a gyártók büszkén, egymással versengve jelentgetik be, ki mikor áll át végleg elektromos technikára, ez a verseny mégiscsak onnan indult, hogy például Európában 2035 után nem lesz szabad ilyen kocsikat árulni - akkor sem, ha csak egy pici benzines segédmotorról van szó egy alapvetően elektromos autóban. És erre a kis időre már nem biztos, hogy megérné új fejlesztésekbe kezdeni.

Range extender utánfutóként

A francia EP Tender nevű vállalkozás vontatható hatótáv-növelőt készített elektromos autókhoz. Az ötletes de nem igazán felhasználóbarát, a parkolást nehezítő, az engedélyezett maximális sebességet csökkentő megoldás nem terjedt el széles körben a villanyautósok között. A startup viszont nem adja fel: most vontatható pótakkumulátorral kísérleteznek a villanyautók hatótávolságának utólagos növelésére.

Az akkumulátor-technológia fejlődése, a méret, a súly és a fajlagos ár csökkenése, a kapacitás növekedése, a gyorstöltési hálózat bővülése is egyre inkább értelmetlenné teszi a hatótávnövelő belsőégésű motor létét. Ráadásul már ott dereng a láthatáron a lítium-akkumulátorok következő generációjának, a gyorsan tölthető, könnyű szilárdtest-akkumulátorok érkezése, az akár 7-800 kilométeres hatótávolság általánossá válása a komolyabb elektromos autókban.

És van egy másik, komplexebb magyarázat is arra, miért fújták le a range extenderes villanyautók fejlesztését a gyártók. Azért, mert inkább az ellenkezőjét csinálták meg és fejlesztik egyre jobbara; olyan benzines, esetleg dízel autókat, amelyek tisztán elektromos hajtással is képesek közlekedni. A konnektoros hibrideket.

A teljesség igénye nélkül: van ilyen modellje a Renault-nak, Toyotának, BMW-nek, Mercedesnek, Opelnek, Peugeot-nak, Citroennek, Kiának, Chryslernek - egyszerűbb lenne felsorolni, hogy kinek nincs. A plug-in hibridek műszakilag ma már ott tartanak, hogy az egyik legújabb modell, a Mercedes C-osztály konnektoros hibrid verziójában nagyobb az akkumulátor, nagyobb az elektromos hatótáv, mint az első igazán nagy példányszámban legyártott újkori villanyautó, a Nissan Leaf alig egy évtizede bemutatott első generációs változatában volt!


Az új C-osztály konnektoros hibrid változata benzin- vagy dízelmotorral is megrendelhető. Elektromos hajtással a kocsi végsebessége 140 km/h, az egyenáramú gyorstöltéssel is tölthető 25,4 kWh-s akkuval a hatótávolság 100 km. A villanymotor 130 lóerős

Autóipari elemzések szerint az autósok túlnyomó része napi rendszerességgel csak rövid utakat tesz meg kocsijával; világszerte jellemző adat, hogy az autósok 75%-a kevesebb mint 35 km-t megy egy nap. Persze vannak olyan napok is, amikor ennél jóval többet kell menni: hétvégi kirándulások, vakációzások, üzleti utak.

Erre a használati mintára a logikus válasz egy kicsi, tehát olcsó akkuval felszerelt, de akár 50-100 kilométeres elektromos hatótávot biztosító, a hibridtechnológia járulékos előnyei miatt benzinnel vagy gázolajjal is takarékos plug-in hibrid. Nem pedig a nagy és drága akku miatt a hasonló méretben eleve drágább villanautó még drágábbá tétele egy csak néha-néha használt hatótávnövelővel. Nem véletlen tehát, hogy konnektorról is tölthető hibrideket jelenleg az autógyártók tucatjai kínálnak, range extenderes villanyautót pedig a nagyok közül - senki.

Ez is érdekelhet:

A Renault is teljes gőzzel fordult rá a villamosításra A Renault is bemutatta villamosítási programját, mely még vicces nevet is kapott: eWays ElectroPop.

A Volvo is 2030-tól lesz tisztán elektromos márka és addigra szeretne balesetmentes márka is lenni Szuperszámítógép az autóban, szilárdtest-akku, az új technológia lehetőséget használó új dizájn és nulla baleset: ez a Volvo jövőképe mához tíz évre.

Az elektromos autókat az akku kicserélésével lehet a leggyorsabban újratölteni és Kína mintha rájött volna erre Kínában terjedni kezdett az elektromos autók gyors akkucseréjének lehetősége, ami a hosszú utakon is versenyképessé teszi a villanyautózást a belsőégésű technikával.


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.