A Transzantarktiszi-hegység egy 3500 km hosszú hegységrendszer, amely a Ross-tenger és a Weddel-tenger között a teljes Antarktiszon húzódik, és a kontinenst két részre: Kelet- és Nyugat-Antarktiszra osztja. A kép a hegységrendszer Eisenhower-hegység feletti részéről készült. Ezt a hegységet északon a Priestley-, délen pedig a Reeves-gleccser határolja.
A képen látható felhők tipikus lencsefelhők. Mint az Időkép írja: „E felhőtípus különlegessége abban rejlik, hogy légköri hullámmozgások révén alakul ki, gyakran orográfiai akadály hatására. Általában egy helyben áll, alakját gyorsan képes változtatni.” Az orográfiai, vagyis hegyrajzi akadály ebben az esetben az Eisenhower-hegység. A sebesen áramló szelet ez az akadály akasztja meg, aminek hatására a levegő felfelé száll, majd leereszkedik a hegy mentén. A hirtelen felfelé szálló levegő gyorsan lehűl, és a kicsapódó vízpára felhővé alakul. Amikor pedig a levegő ereszkedni kezd, pont az előbbi jelenség ellentéte történik: a felhő mintegy elpárolog.
Ez a két esemény magyarázza a lencsefelhő misztikus tulajdonságát, vagyis hogy a horizontális irányban fúvó szelekre látszólag fittyet hányva akár órákon át is egy helyben lebeg. Valójában azonban nem ugyanarról a felhőről van szó, hanem a lencsefelhők folyamatosan keletkeznek a hegygerinc felett, majd oszlanak szét a hegy túloldalán. Egyébként még műholdképen is nehéz kiszúrni a fehér felhőket a havas-jeges táj felett, ezért a képet infravörös fénnyel javították fel, hogy a felhők jobban elkülönüljenek a talajtól.
Magyarországon idén ősszel a Nagy Hideg-hegyen és Prédikálószéken elhelyezett kamerák rögzítettek lencsefelhőket, amint az a lenti videóban is látszik:
(Címlapkép/nyitókép: NASA Earth Observatory/Joshua Stevens)