Örökre eltűnhet Pablo Escobar egyik veszélyes öröksége, amit Dél-Amerikára hagyományozott
2021 / 10 / 17 / Bobák Zsófia
Örökre eltűnhet Pablo Escobar egyik veszélyes öröksége, amit Dél-Amerikára hagyományozott
Escobar nem csak a Medellín kartellt alapította meg a nyolcvanas években, hanem az Afrikán kívüli legnagyobb vízilópopulációt is, a hatalmas állatoknak azonban nincs természetes ellensége a környéken, ezért a kolumbiai kormánynak megoldást kellett találnia a szaporulat megfékezésére.

Ahogy arról már korábban is írtunk, Pablo Escobar, az egykori kolumbiai drogbáró Bogotától északnyugatra található híres főhadiszállásának, a Hacienda Nápolesnek kertjébe egész állatkertet telepített, olyan egzotikus állatokkal, mint az elefántok, zsiráfok vagy éppen antilopok. A gyűjteménybe érkezett négy víziló is, kettő a San Diego-i állatkertből, kettő az Ochoa családtól, amelynek egyik tagja, Juan David Ochoa Vásquez, a Medellín kartell alapítói közé tartozott.

Escobar halála után, 1993-ban a család pereskedése ellenére végül a kolumbiai kormány tulajdonába került a birtok, azonban a hatóságok úgy döntöttek, hogy túl költséges lenne fenntartani az állatkertet, ezért a legtöbb lakóját különféle nemzeti és nemzetközi állatkerteknek adományozták. Egyedül a vízilovak maradtak az elhagyatott helyen, mivel az ő szállításukat nehezen tudták megszervezni, az illetékesek pedig egyébként is arra számítottak, hogy az állatok maguktól is elpusztulnak gondozás nélkül. Amire senki sem volt felkészülve, hogy a vízilovak, amelyek egyébként Afrikában őshonosak, olyan jól érzik majd magukat a fülledt dél-amerikai környezetben, hogy elkezdenek szaporodni, majd egyre nagyobb területeket benépesíteni.

A Hacienda bezárása után néhány évvel azonban mégis éppen ez történt, a kétezres években már több mint tíz állat rendezkedett be a közeli folyók mellett. A vízilovaknak Kolumbiában nincs természetes ellensége, valamint a helyi klímát is szeretik, ezért a szaporodásuknak semmi nem állt az útjába, legalábbis egészen eddig ez volt a helyzet. Az elmúlt időkben azonban a kormány megelégelte a csorda egyre növekvő létszámát, amelyre egyes környékbeli lakosok fenyegetésként, a környezetvédelmi szervezetek pedig a helyi faunát veszélyeztető tényezőként tekintenek, ezért széleskörű sterilizálási programot hirdettek. Ezzel a módszerrel már régebben is próbálkoztak, de nem sok sikerrel, mivel a hatalmas állatokat nehéz befogni és az egész procedúra kivitelezése rendkívül drága.

A két másik megoldás, vagyis hagyni, hogy szabadon éljenek az országban, hosszú távra megalapozva Dél-Amerikában egy leendő vízilópopulációt, vagy, B-tervként, megölni mindnyájukat, viszont nem igazán kerülhetett szóba, előbbi a környezetvédelmi aggályok miatt, utóbbi azért, mert a lakosok egy része tiltakozott a vérontás ellen.

A bonyolult sterilizáció végül mégis életképes ötletnek bizonyult,

ahogy azt a számok is mutatják, a legutóbbi hírek szerint a nyolcvan példányból már 24-et sikerült kezelni a szakembereknek. Ez még ugyan közel sem a teljes csorda, azonban így is útját állhatja, illetve lassíthatja a terjedésüket, ami mexikói és kolumbiai kutatók tanulmánya szerint már így is túlzott méreteket öltött. Gina Serna, egyike a projektet kivitelező állatorvosoknak, úgy nyilatkozott a New York Postnak tavaly augusztusban, hogy egy víziló altatásához szükséges anyagok és felszerelés 3000 dollárba kerülnek, méghozzá Afrikából kell megrendelni őket. A műtét ezután hét óráig tart (a nőnemű állatok esetében) és a vadonban kell elvégezni a szállítás nehézségei miatt.

Ahogy arról az El Tiempo október elején beszámolt, létezik egy alternatíva a fizikai beavatkozás helyettesítésére, ez az immun-alapú kasztráció, amely műtét nélkül is lehetővé teszi a sterilizálását. Ehhez az Egyesült Államokból megrendelt GonaCon nevű, gonadotropint kibocsátó hormont (GnRH) tartalmazó gyógyszert használják majd, amelyet más nagyobb testű vadállat populációk fékentartására is sikerrel alkalmaznak. David Echeverri López, a Cornare környezetvédelmi szervezet kutatója elmondta: az oltóanyagokat nem fogják megvásárolni, hanem adományként kapják, az oltási projektet pedig még ebben az évben elkezdik, mivel összesen két adag vakcinára van szükség a teljes hatás eléréséhez.

(BBC, Fotó: Flickr/eliasroviello)

További cikkek a témában:

Pablo Escobar vízilovai túl jól érzik magukat Kolumbiában, ezért a kiirtásukat tervezik A drogbáró, tudtán kívül, egymaga meghonosította a vízilovat Dél-Amerikában, 2050-re akár több mint ezer állat is róhatja a kolumbiai utakat.
Retteghet a Samsung, Pablo Escobar bátyja saját hajlítható telefont dobott piacra Mellesleg harmincmilliárd dollárra perli az Apple-t, mert becsapják az embereket.
Klímaváltozás és kokain: a közép-amerikai drogbárók is hozzájárulnak a globális felmelegedéshez Szakértők szerint az Amazonas-medence esőerdőinek eltűnését még inkább felgyorsítja az illegális csempészet. Még egy dolog, amit Pablo Escobar utódainak számlájára lehet írni.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.