Robotizált „exoszkeletont” épített egy apa a mozgáskorlátozott fiának

2021 / 07 / 28 / Felkai Ádám
Robotizált „exoszkeletont” épített egy apa a mozgáskorlátozott fiának
Az eszközt már kórházak is használják, és a mérnökként dolgozó apa szerint a hasonló rendszerek segítségével 10 éven belül visszaszorulhat a kerekesszékek használata. Utánajártunk, mekkora lehet egy ilyen eszköz anyagi szempontból vett realitása hazánkban.

Az exoszkeleton annyira új technológia, hogy még rendes magyar elnevezése sincs. A magyar wikipedia mesterséges külső vázat emleget, ám ez valószínűleg túl faramuci ahhoz, hogy beváljon, és valószínűleg inkább az angol változat magyarosított változata terjed majd el. Annak ellenére viszont, hogy ma még a hétköznapok során nem igazán találkozunk ilyen eszközökkel, a robotváz, mint elképzelés évtizedekre nyúlik vissza, noha a 2010-es években kaptak igazán szárnyra a fejlesztések. Azt viszont már most látni, hogy az exoszkeleton három területen terjed majd el igazán: katonai/rendőri/mentési munkálatok, orvosi, mozgássegítő alkalmazások, valamint ipari felhasználás. Az eszközök működési elve azonban alapvetően megegyezik: a testre rögzíthető, jellemzően motorral hajtott váz extra erőt és/vagy mozgékonyságot nyújt az azt használó személynek.

Az evolúció következő lépcsőfoka, a viselhető robotváz A robbanásszerű fejlődésnek köszönhetően az exoszkeletonok ma már az élet számos területén könnyítik meg az emberek mindennapjait, többek között stroke-on átesett betegeknek segítenek újra járni, vagy egyenesen szupererőt adnak a használójuknak.

Korábban már írtunk egy orvosi célú exoszekeltonról, amit Budapesten is bemutattak: az Ekso Bionics terméke elsősorban a sztrókos és gerincsérült betegek rehabilitációját szolgálná. Más céllal készült a jelen cikk tárgyaként szolgáló robotváz, melyet a francia Wandercraft fejlesztett ki. A Wandercraft terméke ugyanis nem annyira a rehabilitációt helyezi előtérbe, mint amennyire inkább a kerekesszék jóval nagyobb szabadságot kínáló alternatívája szeretne lenni.

A szóban forgó eszköz hátértörténete, hogy Jean-Louis Constanza, aki szakmáját tekintve robottervező mérnök, eredetileg a fiának szeretett volna fejleszteni egy eszközt, amellyel a gyerek önállóan is képes lehet mozogni. A 16 éves Oscar Constanzának ugyanis egy genetikai eredetű, az idegrendszert érintő betegsége van, ami miatt a különböző utasítások nem jutnak el a központi idegrendszeréből a lábába – számol be róla a Reuters. A robotváznak köszönhetően viszont Oscar immár önállóan is képes sétálni, amihez eddig segítőre volt szüksége – és így most már függetlennek érzi magát. A vázat a fiú testén rögzítik, majd egy hangparancsot követően – Robot, stand up! – a váz felmagasodik. A 33 éves Kevin Piette szintén kipróbálta a vázat, és az elmondása alapján a működési elv elég hasonló a tényleges járáshoz, csak ahelyett hogy a parancs közvetlen az agyból érkezne a lábakba, most egy távirányítóból érkezik.

Jean-Louis Constanza (aki egyébként a Wandercraft egyik társalapítója) elmondása alapján a vázat már több tucat kórháznak adták el Franciaországban, Luxemburgban, valamint az Egyesült Államokban – ezek darabja 150 000 euróba kerül (körülbelül 54 millió forint). Magáncélra egyelőre nem lehet ilyet beszerezni, mert még csökkenteni kell az eszköz súlyán a Wandercraft mérnökei szerint.

Elszakadva az eszköz valóban megható előtörténetétől, azért felmerül az emberben, hogy egy hasonló exoszekeletonnak mennyire lehet anyagi szempontból vett létjogosultsága a kesernyés hazai rögvalóságban. Már csak azért is, mert Constanza úr szerint ezek a vázak tíz év múlva felszámolhatják, vagy legalábbis jelentősen visszaszoríthatják tehát a kerekesszékek használatát. Viszont a fentebb linkelt cikkünkben mi is megírtuk, hogy az egyik legfőbb akadály, amit ennek a technológiának (lényegében bármely területen) meg kell ugrania, az éppen az ár kérdése.

Arra voltunk tehát kíváncsiak, hogy az 54 millióról milyen szintre kellene lelifteznünk, hogy egy hasonló mozgássegítő eszközt Magyarországon sem csak a leggazdagabbak engedhessenek meg maguknak, vagy ne kelljen egy ilyen eszköz kedvéért jelentős anyagi nehézségeket vállalni. Ezzel kapcsolatban pedig lapunk megkeresett egy egészségbiztosítási szakorvost, akinek elmondása alapján Magyarországon a gyógyászati segédeszközök esetén (a szóban forgó exoszkeleton ez a kategória) létezik az úgynevezett társadalombiztosítási támogatás. A támogatott eszközök listája ezen a honlapon egyébként bárki számára elérhető, és ha az összehasonlítási alapnak tehát a kerekesszéket vesszük, ezek közül a legdrágább szóba jöhető és támogatott darabok 1-2 millió forint körül mozognak (az árak a listán ennél jellemzően alacsonyabbak, de a támogatás több extrára, például akkumulátorra és hasonlóra is kiterjed). Akadnak azonban különböző egyéni méltányossági esetek, például parasportolók, vagy fiatalabb mozgáskorlátozottak esetén, akiknek egyénileg kialakított eszközre lehet szükségük, de a támogatás még ezekben az esetekben is 10 millió forint alatt szokott maradni.

Magyarán a súlycsökkentés egy kérdés, ám a hasonló, a kerekesszéknél jóval komolyabb mozgásszabadságot kínáló eszközök elterjedésének igazi próbája az ár lesz, amit nagyságrendileg legalább tizedére kellene csökkenteni a jelenlegi (igaz, nem is átlagembereknek, hanem intézményeknek kínált) szintről, ha azt szeretnénk, hogy egyáltalán szóba jöjjön például Magyarországon, hogy a mozgáskorlátozottak az anyagi helyzetüktől független hozzájussanak egy ilyenhez a társadalombiztosítási támogatás révén.

(Kép: Wandercraft)

További cikkek a témában:

Járókeret helyett exoszkeleton – ezt használják a nyugdíjasok japánban Bár elsőre irtó menőn hangzik, hogy az idősebbek külső robotvázzal nyerik vissza az erejük, de a trend mögött valójában szomorú folyamatok állnak.

Ez már majdnem Ripley rakodó-exoszkeletonja az Aliensből A Protézisnek nevezett valamivel a Furrion cég valami olyasmit alkotott, amit a világ első exo-bionikus mechanoidjának hívnak, de ami valójában a Bolygó neve halál című scifi-horror exoszkeleton-rakodóautomatájához hasonlít leginkább.

Itt az első napelemes művégtag, ami a test fejlődését is leköveti A fejlesztőt egy nyolcéves kisfiú története inspirálta, aki mindegyik végtagját elvesztette. A 3D-s nyomtatóval készült, bionikus kart napenergia tölti fel, az eszköz aljzata pedig állítható, ezáltal alkalmazkodik a gyermekek gyors fejlődéséhez. A művégtag emellett izmokkal is irányítható, ami kiküszöböli az emberi testtel való összekapcsoláshoz szükséges sebészeti folyamatokat.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.