A robotok fejlettsége lassan lehetővé teszi, hogy sok területen ne csak segítsék, hanem akár teljesen ki is váltsák az emberi munkaerőt, de egyelőre a legtöbb munkakörben a dolgozóknak még kell attól félniük, hogy a főnökeik egyik napról a másikra gépekre cserélik őket, elvégre egy robotmunkás (sőt akár egy "nem létező" digitális asszisztens is) drága mulatság is lehet, és igaz, hogy akármilyen hosszú munkanapot végigdolgozik zokszó nélkül, de nem minden esetben teszi ezt hiba nélkül.

Vannak negatívabb jövőképek is, amelyek szerint a humán munkaerő már most is kezdhet aggódni a megélhetéséért, a Will Robots Take My Job oldalon például mindenki megtekintheti, hogy hány százalék az esélye annak, hogy az automatizálásnak esik áldozatául, és tény az is, hogy sok cég, többek között a Sony is a gyáraiban teljes mértékben mechanikus munkásokra vált a termelés gyorsítása és a költségek lefaragása céljából. Más helyeken viszont a robot-ember együttműködés kerül inkább előtérbe, ahol az elvégzendő feladatok veszélyes vagy monoton részét lehet a gépekre hárítani, az embereknek pedig az intellektuálisabb tevékenységek maradnak meg.

A mezőgazdaság modern verziójában, a precíziós gazdálkodásban az automatizálás alapvető fontosságú és a környezetbarátabb jövőhöz is hozzájárulhat, bár minden szükséges szenzor és gép beszerzése nagy előzetes befektetést igényel. A felokosított munkagépek pedig elvégezhetik az olyan nem annyira érdekfeszítő feladatokat is az emberek helyett, mint a traktorok vezetése a táblákon, így akár harmonikusan is megvalósulhat a traktor-ember, illetve gép-ember kollaboráció. Akár a negatívabb, akár a pozitívabb szemszögből nézzük a robotizáció eljövetelét, az biztos, hogy egy nemzet mezőgazdasági területen már erősen az automatizálás felé hajlik, és meg is tette az első lépéseket az önvezető munkagépek kialakítása felé.

A Cognitive Agro Pilot mesterséges intelligencia rendszerével felszerelt K-7M traktorok tömeges gyártását tervezi a mezőgazdasági gépek készítésére szakosodott szentpétervári cég, a JSC Peterburgsky Traktorny Zavod (PTZ), amely jelenleg a különféle Kirovets traktorokat gyártja. A két cég, a PTZ és a Cognitive Pilot megegyezése szerint az októberi tesztidőszak lezárása után jövő februártól kezdve minden K-7M alapfelszereltséghez tartozik majd az önvezető funkciót biztosító MI rendszer és 2024-ben már teljes mértékben automatizált gépek járhatják a földeket Oroszországban. Ez segíthet újabb szintre emelni a mezőgazdasági munkafolyamatok kezelését és jelentősen növeli a hatékonyságot is Szergej Szerebrjakov, a Peterburgsky Traktorny Zavod vezérigazgatója szerint - írja a Precision Farming Dealer.

A projekt több fázisban valósul majd meg, és a gépek minden egyes szakaszban egyre intelligensebbekké válnak, vagyis egyre több olyan funkcióval ruházzák fel őket, amelyek biztosítják az önálló működést. Az első verziók képesek az útirány megtartására, a sebességváltásra, az akadályok előtti fékezésre és arra, hogy kevésbé ideális időjárási körülmények között, például ködösebb időben is megbízhatóan végezzék a munkájukat. A kiegészítő funkciók, mint a GNSS-es műholdas navigációs rendszer beépítése lehetővé teszi, hogy a szatellitekből beérkező adatok felhasználásával tervezzék meg az ideális útvonalakat, a későbbiekben pedig már az automatikus fordulás is a repertoárjuk részét képezi, mint ahogy az is, hogy a csatlakoztatott kiegészítőket, az ekét vagy a permetezőt is önállóan irányítsák.

A traktorok ezenfelül a termés és a talaj állapotát is felmérik és a begyűjtött információkat elküldik a kezelőiknek, akiknek a szerepe egyelőre nem szűnik meg teljesen, mivel a gépek ellenőrzésére továbbra is szükség lesz. Ha minden a tervek szerint halad, akkor viszont 2024-től már a legkevésbé sem az embereké, hanem a traktorflottát vezető fő traktoroké lesz az irányító szerep, amelyek a csapatot irányítják menet közben. A robotizált gépek maguktól haladnak majd a munkaterületen és a hagyományos gépekkel, például a kombájnokkal is együtt tudnak működni az elképzelés szerint. A Cognitive Pilot rendszerével és az érzékelőkből folyamatosan beérkező adatok elemzésével a termelékenységet is fokozni tudják a gazdák, mivel sokkal jobb rálátást kapnak a termés aktuális állapotára.

A hasonló automatizálás, a robotok és érzékelők alkalmazása a mezőgazdasági munkák során a precíziós gazdaság alapja, ami segíthet akár abban is, hogy a tápanyagokat olyan pontossággal juttassák célba, mint amire korábban nem volt lehetőség és ezzel a kiadásokat is csökkentsék, bár a high-tech traktorok nyilvánvalóan többe fognak kerülni, mint a klasszikus társaik. Az önvezető traktorok kora közeleg, de nem csak a PTZ-nek köszönhetően, többek között a japán Yanmar és a Kubota, valamint a John Deere cég is az automatizálást helyezi előtérbe a modern technológiák sorában, az elmondásuk szerint azonban az embereknek nem kell félniük attól, hogy az önállósodó traktorok elveszik a munkájukat, mivel a humán faktort nem lehet kiiktatni az egyenletből.

"Az automatizálás lényege nem az, hogy átvegye a kezelő helyét, hanem az, hogy a technológia használatával a lehető legjobb irányítást tegye lehetővé."

- írja a Deere a témával kapcsolatban.

(Future Farming Fotó: Kirovets-PTZ)

További cikkek a témában:

Három jármű a jövőből A modern technológiák a mérnököket és a formatervezőket sem hagyják hidegen, akik a korukat két lépéssel megelőzve kísérleteznek vele, hogyan lehet az önvezető technológiát, a mesterséges intelligenciát vagy az elektromos hajtást az eddiginél is szélesebb körben felhasználni.
Az Agrárminisztérium szerint a generációváltás lehet a precíziós gazdálkodás sikerének kulcsa Magyarországon Az Agrárminisztérium szerint Magyarországon elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók alkalmaznak precíziós gazdálkodást, ezért a precíziós technológiák sikere részben a generációváltás sikerétől is függhet.
Drónok, drónok mindenütt - a Zalazone bemutatóján Permeteződrón, rajban repülő drón, önvezetve driftelő BMW-t követő autonóm drónraj, lábbal irányított drón, csőrotoros meteorológiai drón.