Amíg az ENSZ statisztikái szerint a világon mintegy 700 millió ember éhezik, a fejlett országokban éppen az élelmiszerpazarlás okoz egyre nagyobb problémát. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szerint Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer megy a kukába, a nyugat-európai országokban pedig még ehhez képest is nagyságrendekkel több élelmiszerhulladék keletkezik.
“A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék nagy része, 63%-a kommunális hulladékként végzi, amely környezetünk szempontjából a legkedvezőtlenebb hulladékkezelési megoldás” - írja a NÉBIH által életre hívott Maradék nélkül portál, amelynek célja, hogy csökkentse az elpazarolt élelmiszerek mennyiségét. Pazarolni persze semmiképp sem jó ötlet, de most kiderült, hogy a kidobott élelmiszerek egy része, még akkor is nagyon hasznos tud lenni, ha fogyasztásra már alkalmatlan.
Bizonyos zöldségek és gyümölcsök ugyanis képesek elnyelni az UV-fényt, amelyből aztán energiát lehet termelni. A módszert egy fülöp-szigeteki egyetemista, Carvey Ehren Maigue dolgozta ki, aki az AuREUS nevű találmányával nemrég a James Dyson díjat is elnyerte fenntarthatósági kategóriában. A módszer alapja, hogy a növények egy része foszforeszkáló részecskéket is tartalmaz, amelyből gyanta segítségével egyfajta organikus üveg hozható létre. Az így kapott anyag képes elnyelni az UV-sugárzást, majd a kerti lámpákhoz hasonlóan látható fényt bocsát ki magából, amelyet az AuREUS az üveg szélén elhelyezett napelemek segítségével összegyűjt és energiaként eltárol.
A találmányról beszámoló Gizmodo azt is megjegyzi, hogy az anyagot - a napelemekkel ellentétben - nem kell közvetlenül érnie a napsugárzásnak, vagyis felhős időben is tökéletesen működik. Az AuREUS egyik kézenfekvő felhasználási területe az lehetne, ha az épületek ablakaiban helyeznék el, így tulajdonképpen az egész épület egy megújulóenergia-erőművé változhatna.
Kiöntött tejjel a klímaváltozás ellen
Nem ez az egyetlen módja, ahogyan a kidobott élelmiszerek megmenthetik a világot. Az amerikai Potsdamban található Clarkson Egyetem kutatói egy nemrég megjelent tanulmányukban arra hívták fel a figyelmet, hogy a porállagú tej kémiai kezeléssel aktív szénné alakítható, ami kiválóan képes megkötni a légkörben található szén-dioxidot. Mivel évente mintegy 190 millió liter tej veszik kárba, így ennek a tejnek a hasznosítása szerintük egy meglehetősen olcsó és hatékony eszköz lenne a klímaváltozás elleni küzdelemben.
További cikkek a Rakétán:
Ezek lehetnek az új amerikai elnök első intézkedései a környezet védelme érdekében
A világ leggazdagabb embere is beszállt a klímaváltozás elleni harcba
Algából gyártanak lebomló strandpapucsot egy San Diegó-i laboratóriumban
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
