Amíg az ENSZ statisztikái szerint a világon mintegy 700 millió ember éhezik, a fejlett országokban éppen az élelmiszerpazarlás okoz egyre nagyobb problémát. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szerint Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer megy a kukába, a nyugat-európai országokban pedig még ehhez képest is nagyságrendekkel több élelmiszerhulladék keletkezik.

A tanításnak vége, az éhség marad: van megoldás a gyermekéhezésre? Mi az oka annak, hogy a huszonegyedik század második évtizedében ennyire sokakat érint ez a kérdés? Mi lehet a megoldás, és milyen hosszú távú következményei vannak az éhezésnek, különösen a gyerekek számára?

“A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék nagy része, 63%-a kommunális hulladékként végzi, amely környezetünk szempontjából a legkedvezőtlenebb hulladékkezelési megoldás” - írja a NÉBIH által életre hívott Maradék nélkül portál, amelynek célja, hogy csökkentse az elpazarolt élelmiszerek mennyiségét. Pazarolni persze semmiképp sem jó ötlet, de most kiderült, hogy a kidobott élelmiszerek egy része, még akkor is nagyon hasznos tud lenni, ha fogyasztásra már alkalmatlan.

Bizonyos zöldségek és gyümölcsök ugyanis képesek elnyelni az UV-fényt, amelyből aztán energiát lehet termelni. A módszert egy fülöp-szigeteki egyetemista, Carvey Ehren Maigue dolgozta ki, aki az AuREUS nevű találmányával nemrég a James Dyson díjat is elnyerte fenntarthatósági kategóriában. A módszer alapja, hogy a növények egy része foszforeszkáló részecskéket is tartalmaz, amelyből gyanta segítségével egyfajta organikus üveg hozható létre. Az így kapott anyag képes elnyelni az UV-sugárzást, majd a kerti lámpákhoz hasonlóan látható fényt bocsát ki magából, amelyet az AuREUS az üveg szélén elhelyezett napelemek segítségével összegyűjt és energiaként eltárol.

A találmányról beszámoló Gizmodo azt is megjegyzi, hogy az anyagot - a napelemekkel ellentétben - nem kell közvetlenül érnie a napsugárzásnak, vagyis felhős időben is tökéletesen működik. Az AuREUS egyik kézenfekvő felhasználási területe az lehetne, ha az épületek ablakaiban helyeznék el, így tulajdonképpen az egész épület egy megújulóenergia-erőművé változhatna.

Kiöntött tejjel a klímaváltozás ellen

Nem ez az egyetlen módja, ahogyan a kidobott élelmiszerek megmenthetik a világot. Az amerikai Potsdamban található Clarkson Egyetem kutatói egy nemrég megjelent tanulmányukban arra hívták fel a figyelmet, hogy a porállagú tej kémiai kezeléssel aktív szénné alakítható, ami kiválóan képes megkötni a légkörben található szén-dioxidot. Mivel évente mintegy 190 millió liter tej veszik kárba, így ennek a tejnek a hasznosítása szerintük egy meglehetősen olcsó és hatékony eszköz lenne a klímaváltozás elleni küzdelemben.

További cikkek a Rakétán:

Ezek lehetnek az új amerikai elnök első intézkedései a környezet védelme érdekében

A világ leggazdagabb embere is beszállt a klímaváltozás elleni harcba

Algából gyártanak lebomló strandpapucsot egy San Diegó-i laboratóriumban