A bejelentés után megkerestük a város polgármesteri hivatalát, kérdéseket küldtünk az adatvédelmi hatóságnak és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek valamint a kameratechnológiát biztosító kínai Dahua Technology magyarországi képviseletének is, hogy teljesebb képet kapjunk arról, mi is készül pontosan Siófokon és milyen jogi, technikai háttere van egy ilyen rendszer kiépítésének.

A legtöbb demokrácia megfigyeli az állampolgárait

Az arcfelismerő technológiák mára széles körben elterjedtek. Egy 2019-es tanulmány szerint, ami a mesterséges intelligenciával végzett megfigyelés globális térnyerését elemezte, a vizsgált 176 országból 64-ben használtak a hatóságok valamilyen arcfelismerő rendszert, ez az arány pedig még magasabb, ha a nyugati, fejlett demokráciákat vesszük górcső alá. Az Algorithm Watch nonprofit érdekvédelmi szervezet körképéből kiderül, hogy az Európai Unió országai közül legalább 11-ben használ a rendőrség jelenleg is valamilyen arcfelismerő technológiát, további 7 országban pedig már engedélyezték, vagy tervezik a technológia használatát. Magyarországon a parlament 2019-ben fogadta el azt a törvénymódosítást, ami lehetővé teszi a rendőrség számára, hogy igazoltatásnál arcfelismerő technológiát is bevessenek, "ha a személyazonosság megállapítása más módon nem biztosítható vagy hitelt érdemlően nem bizonyítható".

A mesterséges intelligenciával ellátott megfigyelőrendszerek elterjedését világszerte heves viták övezik, míg a hatóságok szerint a technológia hatékony eszköze a bűnözés visszaszorításának, addig több jogvédő szervezet kétségbe vonja ezt az állítást. Az egyik legnagyobb ilyen szervezet, az arcfelismerő kamerák teljes betiltását követelő brit Big Brother Watch szerint a technológiával nem csak az a baj, hogy rendkívül megbízhatatlan, de egyben a diszkrimináció melegágya is, emellett általános veszélyt jelent az emberi jogokra és az egyén szabadságára nézve.

A technológia ellenzői gyakran hozzák fel érvként a Human Rights Centre és az Essexi Egyetem által készített 2019-es tanulmányt, amely megállapította, hogy a londoni rendőrség (MPS) által használt, valós idejű arcfelismerésre alkalmas kamerák (LFR) az esetek 81%-ban hibásan azonosították a kameraképen szereplő egyéneket. A Pete Fussey és Dr. Daragh Murray által jegyzett tanulmány azt is megállapítja, hogy több független kísérlet alapján (például az amerikai Kereskedelmi Minisztérium alatt működő Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet 2018-as vizsgálata szerint) az arcfelismerő rendszerek teljesítményét befolyásolják az olyan tényezők is, mint a kor, a nemi hovatartozás és az etnikum, az idősebb emberek, a nők és a színes bőrű emberek esetében jellemzően rosszabb hatékonyságot állapítottak meg az ilyen rendszereknél.

Az arcfelismerő technológiákkal szemben rendszeresen visszatérő kérdés az is, hogy mennyire jogszerű az így végzett megfigyelés. Fussey és Murray például arra a következtetésre jutottak, hogy a rendőrség által használ megoldás jogilag nem biztos, hogy megállja a helyét. "A jelentésben részletezettek szerint nagyon valószínű, hogy az MPS által elfogadott LFR-eljárás jogellenesnek minősülne, ha bíróság előtt megtámadnák" - szól a tanulmány egyik fontos következtetése, aminek létjogosultságát azóta részben egy bírósági ítélet is alátámasztotta.

A londoni rendőrség jelenleg a japán NEC Corporation NeoFace nevű rendszerét használja, amely a kamerán látható arcokat egy központi bűnözői adatbázissal veti össze, egyezés esetén pedig riasztást küld a rendőröknek. A dél-walesi rendőrség 2017-től kezdődően vezetett be egy hasonló rendszert AFR Locate néven, amivel nagyobb tömegrendezvények, például koncertek és focimeccsek látogatóit ellenőrizték. Az arcfelismerő technológia alkalmazása miatt egy cardiffi lakos, Ed Bridges pert indított a rendőrség ellen, és bár a bíróság első fokon a rendőrség számára kedvező ítéletet hozott, ám az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága (UK Court of Appeal) 2020 augusztusában hozott ítéletében jogsértőnek nyilvánította a rendszer használatát. A bírák az ítéletben hasonló problémákra hivatkoztak, mint amit a jogvédők is fel szoktak hozni, többek között kifogásolták a szabályozás hiányát arra nézve, hogy a rendőrség mikor alkalmazhatja az arcfelismerő technológiát, és azt is szóvá tették, hogy a dél-walesi rendőrség nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a kamerarendszer által okozott diszkriminációt megértsék és orvosolják. Hogy az ítéletnek hosszú távon milyen hatásai lesznek az országban, az még ma sem látszik tisztán, de némi előrelépés azért mindenképp történt, ugyanis Tony Porter, a brit kormány video-megfigyelőrendszerekért felelős biztosa nem sokkal az ítélethirdetés után, 2020 novemberében kiadott egy részletes iránymutatást az ilyen jellegű technológiák használatával kapcsolatban.

A jogi szabályozás hiánya Európa más országaiban is visszatérő probléma, ami nem is biztos, hogy egyhamar rendeződni fog. Bár az Európai Bizottság áprilisban kiadott egy javaslatot a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek szabályozásával kapcsolatban, ennek törvényerőre emelkedése évekbe is telhet, és a várható hatásai sem világosak. A javaslat ellentmondásos értelmezésére jellemző, hogy míg több szakértő, jogvédő szervezet és sajtóorgánum úgy értelmezte a benne foglaltakat, hogy azzal Európa határozottan korlátozza az arcfelismerő rendszerek használatát, mások szerint ezzel éppen megnyitják a lehetőséget a technológia széles körű elterjedése előtt. Szerettük volna megtudni, hogy a készülő szabályozás hogyan érinti majd az arcfelismerő technológiával ellátott kamerarendszerek alkalmazását, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ az Európai Bizottság magyarországi képviseletétől.

Az adatvédelmi hatóság is vizsgálódik

"Jelenleg az arcfelismerő szoftverrel ellátott kamerarendszerekre nem vonatkozik külön szabályozás, ebből a szempontból tehát a közterület-felügyeletről szóló törvény alapján ugyanúgy telepíthetők, mint a hagyományos kamerarendszerek" - vázolta a magyarországi helyzetet Remport Ádám, a Társaság a Szabdságjogokért jogásza, amikor arról érdeklődtünk, hogy egy ilyen rendszer telepítése megfelel-e a hazánkban jelenleg hatályos jogi szabályozásnak. Ami viszont más elbírálás alá esik, az az adatkezelés, hiszen ahhoz, hogy megfeleljen az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) valamint az infotv.-nek (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény), már teljesülniük kell bizonyos többletkövetelményeknek az arcfelismerésre alkalmas kamerarendszerek esetében.

Remport szerint ilyen többletfeltétel, hogy az adatalanyok tájékoztatáshoz való joga csak úgy érvényesülhet, ha az arcfelismerő kamerákkal figyelt helyeken kihelyezett tájékoztató piktogramokon erre kifejezetten felhívják a figyelmet, emellett fontos, hogy a biometrikus azonosító rendszerek alkalmazása csak akkor lehetséges, ha ennél kevésbé jogkorlátozó megoldás nem áll rendelkezésre, és ha alkalmazzák is a rendszert, ennek konkrét ügy kapcsán, térben és időben behatárolt keretek között, emberi kontroll mellett kell történnie – vagyis nem folyamatosan működő, szűrő-kutató formában. "Mivel az adatkezelőnek érzékelnie kell, hogy az új technológia tömeges alkalmazása vélhetően kockázatot jelent az érintett személyek alapvető jogaira, köteles előzetesen adatvédelmi hatásvizsgálatot készíteni; ha ebben azt állapítja meg, hogy a kockázat valós, köteles konzultálni az adatvédelmi hatósággal" - teszi hozzá a TASZ jogásza, aki szerint habár ez a fajta adatkezelés a jogszabályokban nincs külön nevesítve, a GDPR és az infotv. mégis határokat szabnak az arcfelismerő rendszerek alkalmazásának.

Az arcfelismerés veszélyei: új arcot szerezni nehéz Egy jogvédő szervezet a kormányzati arcfelismerő rendszerek betiltásáért kampányol Amerikában. A technológiával kapcsolatos aggályaikról kérdeztük őket.

A siófoki városháza valóban egyeztetett szakjogásszal is a pályázat kiírása előtt, de úgy tűnik, hogy ez alapján nem érezték szükségesnek, hogy az adatvédelmi hatósághoz forduljanak. Bár kérdésünkre az Információs és Adatvédelmi Hatóságtól azt a választ kaptuk, hogy hivatalból vizsgálatot indítottak a Siófokon kiépíteni tervezett közterületet megfigyelő kamerarendszer ügyében, aminek keretében értékelik annak jogszabályi megfelelését, ám a válaszból az is kiderül, hogy ezt az eljárást "a sajtóhírekben megjelentek alapján" indították meg. Bár a vizsgálat eredményére még várni kell, Lengyel Róbert az önkormányzat honlapján megjelent, hozzánk is eljuttatott közleményben úgy nyilatkozott, hogy állnak a vizsgálat elé. "Nekünk is érdekünk, hogy papírunk legyen róla: minden szabályos" - mondja a polgármester, amihez Kovácsné Pomucz Barbara, a siófoki városháza hatósági osztályának vezetője annyit tesz hozzá, hogy ha esetleg jogsértőnek találnák, akkor nem alkalmaznák a mesterséges intelligenciát.

"A kínai megfigyelési mintából átvett kifejezés, az arcfelismerés sem pontos, ez ugyanis sokkal inkább arcdetektálás" - mondja Pomucz. Ez azt jelenti, hogy a fentebb bemutatott, külföldi példákkal ellentétben a kamerák képe nincs összekapcsolva rendőrségi nyilvántartással, vagyis a kamerák csak a többi kamera által detektált arcokat képesek felismerni, a rajta szereplőket nyomon követni. "Attól, hogy ezzel a mesterséges intelligenciával kiegészítjük a kamerahálózatot, egyetlen plusz információt sem tudunk meg a kameraképeken szereplő személyekről" - folytatja a tisztségviselő, aki szerint a kamerák nélkül ugyanezt a tevékenységet a rendőrségi központban dolgozó operátor végezné el, csak sokkal lassabban. "Ha a kamerarendszer beazonosítja például egy bűnelkövető arcát (de képes ruházat, testalkat, rendszám felismerésére is), akkor nyomon követi, hogy a sétányon belüli 39 kamera látótávolságán belül egy következő időpontban hol tartózkodik. Ez arra szolgál, hogy gyors információt adjon az operátornak a rendőrségi központban, aki ez alapján tudja utasítani, mozgatni rendőr, vagy városőr kollégáját, vagy a biztonsági őrszemélyzetet" - teszi hozzá Lengyel Róbert.

A siófokon kiépülő kamerarendszer tehát nem kapcsol sem nevet, sem más személyes adatot a kamerák képén látható személyekhez, vagyis a személyazonosságuk a felvételek alapján nem állapítható meg. Pomucz szerint a kamerák képe zárt, erre a célra kiépített optikai hálózaton jut el a sétányról a rendőrség operatív központjába, így a külső támadás gyakorlatilag kizárt. A kamerák képéhez csak a rendőrség és a városőrség munkatársai férhetnek hozzá a rendőrségen kialakított operatív szobában, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően maximum 30 napig tárolják azokat, kivéve, ha bizonyítékként kell a felvétel valamely hatóságnak.

A siófoki önkormányzat a város területén található közterületi kamerákkal kapcsolatban a honlapján elérhető Adatkezelési tájékoztatóban nyújt részletes tájékoztatást. A dokumentum az adatkezelési, adatbiztonsági információk mellett ismerteti az érintettek jogait, a jelenleg a városban felszerelt kamerák számát és pontos elhelyezkedését, valamint az is kiderül belőle, hogy az adatfeldolgozást a Techno Tel Kft. végzi. Ugyanakkor az adatkezelő (azaz a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Városőrsége) adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatát nem találtuk meg a megadott linken.

Amit a siófoki kamerákkal kapcsolatban nem lehet tudni, hogy pontosan milyen eszközökről van szó. A siófoki városházától és a tendert elnyerő Video Data Kft.-től is hiába érdeklődtünk arról, hogy a Dahua Technology melyik kamerarendszerét fogják telepíteni, és mennyibe kerül ennek a kiépítése, kérdéseinkre nem kaptunk választ.

A rendőrség munkáját segítik

"Mi nem a békésen sétálgató turistákat akarjuk megfigyelni, csak a rendőrség munkáját segíteni ezzel az újabb fejlesztéssel" - mondja Lengyel, aki azt is megmagyarázza, miért van erre szükség: miután 2014-ben polgármester lett, városszerte 291 biztonsági kamerát telepítettek, mert véleménye szerint a városnak anyagi eszközökkel is segítenie kell a rendőrség munkáját. "Ma már 90 százalékkal kevesebb bűncselekmény történik a sétányon, mint a kamerák és a biztonsági őrszemélyzet bevezetése előtt, a rablás gyakorlatilag megszűnt, és a zsebtolvajlás is visszaszorult" - sorolja az elért eredményeket.

A Balaton-parti város a 2010-es évek elején valóban nem örvendett jó hírnévnek, ami a közbiztonságot illeti. Az Otthontérkép 2014-ben még arról írt, hogy a vidéki városok közül Siófokon a legmagasabb a lakosságarányosan elkövetett bűncselekmények száma, a turisztikai szezonban valóságos "bulinegyeddé" alakuló Petőfi sétányon pedig a hírek szerint rendszeresek voltak az olyan incidensek, amikor bulizó csoportok verekedtek össze egymással. Bár ilyen hírek az idei szezonban is érkeztek a városból, a Siófoki Rendőrkapitányság 2020-as turisztikai idényről készült jelentéséből kitűnik, hogy a sétányon elkövetett bűncselekmények száma 2017 és 2020 között jelentős mértékben csökkent.

Nem ennyire egyértelmű a változás, ha a városban elkövetett összes bűncselekményt vizsgáljuk. Bár az Országos Rendőrfőkapitányság Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikája (ENyÜBS) alapján az országos trendhez hasonlóan az összes rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmény száma Sifókon is jelentősen csökkent 2014 és 2020 között, azonban közterületen elkövetett bűncselekményekből alig lett kevesebb, ez a szám hullámzó értéket mutatott az elmúlt években. A Siófoki Rendőrkapitányság jelentéséből ugyanakkor az is kiderült, hogy a bűncselekmények felderítési aránya ugyanebben az időszakban jelentősen emelkedett, a nem bolti lopások felderítési eredményessége például a 2013-as 17,24%-ról 2020-ra 33,33%-ra nőtt. "Úgy vélem, a megelőzés a legfontosabb, az, hogy visszatartó ereje van a kamerák jelenlétének" - mondja Lengyel a mesterséges intelligenciával ellátott kamerarendszer kapcsán, azonban a statisztikákból úgy tűnik, hogy a köztéri kameráknak nem annyira a bűncselekmények megelőzésében, mint a felderítésükben van hangsúlyos szerepük. (Ha a grafikonok nem jelennek meg, érdemes frissíteni az oldalt).

Kína a megfigyelési technológia trónján

A siófoki kamerarendszerrel kapcsolatban visszatérő kritika, hogy a város annak a Dahua Technologynak a kameráival építi ki a rendszert, amely az Egyesült Államok tiltólistáján is szerepel. Az USA Kereskedelmi Minisztériuma 2019 októberében tette feketelistára a Dahua Technologyt 27 másik céggel együtt, mert állításuk szerint ezek a vállalatok segítettek a kínai kormánynak Hszincsiang tartományban az ujgur kisebbség elnyomásában és erőszakos asszimilálásában. A tiltás értelmében az amerikai vállalatok nem adhatnak el technológiát a listán szereplő cégeknek.

Kína szép új világában épül a Skynet, a legalaposabb megfigyelőrendszer a történelemben Kína leckét adhat belőle, hogyan tudja egy kormány a modern technikát a lakosság totális megfigyelésére használni. Hszincsiang tartományban pedig elsősorban az ujgur kisebbség áll a kamerák kereszttüzében.

A Dahua Technology határozottan visszautasítja a velük szemben felhozott vádakat. "Tiszteletben tartjuk az USA kormányának a jogát arra vonatkozóan, hogy az általa megfelelőnek tartott módon szabályozza a piacot, másrészt azonban határozottan tagadunk minden olyan állítást, amelyre cégünk kereskedelmi tiltólistára való felvételét alapozták" - írja a cég magyarországi képviselete a hozzánk is eljuttatott közleményében, majd határozottan leszögezik: "A Dahua Technology-nak nincs olyan terméke, amely bármely etnikai csoport ellen irányulna".

A Los Angeles Times idén februárban közölt hosszabb cikket a témában, amelyben az IPVM nevű biztonságtechnikai szervezet által átadott dokumentumokra hivatkozva azt állítják, hogy a Dahua Technology egy olyan riasztórendszert fejlesztett ki, ami képes kiszűrni az ujgur kisebbséghez tartozó embereket, és automatikus riasztást küldeni a hatóságoknak. Hogy a rendszert valaha is bevetették-e élesben, azt nem lehet tudni - teszi hozzá a lap. A Dahua nem az első, amivel szemben ilyen vádak felmerülnek, tavaly decemberben szintén az IPVM információi alapján a Washington Post számolt be róla, hogy a megfigyelő rendszerekben szintén jelentős piaci részesedéssel bíró Huawei is hasonló rendszert fejlesztett ki "ujgur radar" néven.

A Times cikke ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy bár a Dahua tiltólistán van az Egyesült Államokban, ez nem jelenti azt, hogy az amerikai magáncégek ne vásárolhatnának tőlük eszközöket. A lap szerint az Amazon éppen nemrég írt alá egy tízmillió dolláros szerződést 1500 hőkamera beszerzéséről, a Dahuának pedig emellett is 80 további megrendelője van csak Kalifornia államban.

Ez nem is igazán meglepő, hiszen Kína mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált a szektornak. A Financial Times már 2019 végén arról írt, hogyan gyűrték maguk alá a kínai vállalatok (mint a Hikvision, a Dahua, a Huawei és a ZTE) az arcfelismerő technológiák piacát, amelyen az IHS Markit elemzése szerint 2018-ban már csaknem 50%-os piaci részesedéssel rendelkeztek. Ugyanez a szempont köszön vissza Lengyel szavaiból is, aki a vádakra reagálva elmondta: "Pályázatunkra egy szakcég, a magyar Video Data adta messze a legkedvezőbb ajánlatot, mely a kínai Dahua cég termékeit forgalmazza, de a magyarországi technikai berendezések háromnegyede ma már kínai. Tehát nem léptünk kapcsolatba kínaiakkal, nem velük szerződött a város, egyes rosszindulatú megjegyzésekkel ellentétben nem hoztuk a kínaiakat a városra..."

(Fotó: Matthew Horwood/Getty Images)