"Szeretném, ha még legalább tíz évig fogyasztanánk állati eredetű húst, de a jövőnket nem ebben látom"
2021 / 01 / 08 / Perei Dóra
Elképesztő ütemben nő a növényi eredetű élelmiszerek iránti kereslet, különösen a vegaburgereké. De vajon kik a fő fogyasztók, min megy a vita az EU-ban, és egyáltalán: mit érdemes tudnunk a huszonegyedik század húspótlóiról?

Az ENSZ becslése szerint a bolygó lakossága 2050-re elérheti a 9,7 milliárd főt, emiatt - a World Resources Institute adatai alapján - szintén 2050-re a globális hús- és tejfogyasztás közel hetven, a marhahús-fogyasztás pedig több mint nyolcvan százalékkal emelkedhet. Egy fenntarthatóbb élelmiszer-termelés kialakításához ezért mindenekelőtt érdemes megfontolni a sejttenyésztés és a növényi alapú alternatív fehérjék előállításának lehetőségét – olvasható a WESSLING Tudásközpont összefoglalójában.

Rohadó zöldségek segíthetnek a bolygó megmentésében Egy fülöp-szigeteki egyetemista ugyanis rájött, hogy hogyan lehet a rohadt zöldségekből és gyümölcsökből megújuló energiát előállítani.

Dr. Bánáti Diána, a Szegedi Egyetem Mérnöki Kar professzora - aki egyébként külföldön is elismert élelmiszertudományi szakember - cikkében többek között arról ír, hogy a már létező növényi eredetű húspótló termékek, alternatív húskészítmények – például a vegán hamburgerek, a szójahús, a tofu kolbász – folyamatos fejlesztés alatt állnak, sőt mi több, az egyes termékkörök megújításába olyan technológiákat is bevonnak, mint a 3D-nyomtatás vagy a fehérjemérnökség. Egyes zöldségburgerek az átlagos készítményekhez képest több, teljes értékű élelmiszer-alapanyagból készült összetevőt tartalmaznak, például lencsét, quinoát, kendert és fekete babot, a hús színét pedig céklával utánozzák. A vegaburger többnyire szója- és búzafehérjéből készül, a cékla-, sárgarépa-, valamint kaliforniai paprika-kivonatok pedig támogatják a húshoz hasonló megjelenést és textúrát. Az első, növényi alapanyagból készült húspótló termék, az ImpossibleTM Burger, egy kaliforniai vállalat találmánya, amit 2016 júliusától árusítanak az üzletekben. A terméket a szójából nyert leghemoglobin (bizonyos pillangós virágú növényekben található oxigén-szállító hem-vázas vegyület) különbözteti meg az egyéb, növényi alapú hamburgerektől.

Ettől lesz hamburger ízű a hamburger, és ettől „vérzik” felvágás közben a pogácsa.

Ahogy a professzor írja, táplálkozási rendszerünkben az elmúlt néhány év során megjelenő újfajta növényi nyersanyagokat a hús alapú nyersanyagoktól az állati hús ízének és állagának utánzására való törekvés különbözteti meg. Érdekesség, hogy az USA-ban készült egy felmérés 2019 végén, melyben ezer nagykorút kérdeztek arról, hogy kóstoltak-e már valaha új, húsmentes, „hús-szerű” élelmiszereket. Kiderült, hogy a fiatalok érdeklődnek leginkább az alternatív termékek iránt, míg a válaszadók negyvenegy százalékát a kíváncsiság vezérelte, amikor kipróbáltak egy-egy ételt. Egy 2020-as kutatás szerint a gyártóknak a táplálkozási kihívások mellett az érzékszervi követelmények szigorodásával is számolniuk kell: a fogyasztók az adott termék esetében az ár mellett ugyanis annak ízére és összetételére is kiemelten figyelnek. Szintén érdekesség, hogy

a növényi alapú termékeket keresők kilencven százaléka húsfogyasztó, akik úgy vélik, hogy a növényi termékek egészségesebbek és környezetvédelmi szempontból előnyösebbek a húsnál.

A „The Future of Plant-based Snapshot” című tanulmány adataiból arra következtethetünk, hogy az 1981-1996 között született Y-generáció tagjai a növényi eredetű húshelyettesítők legfőbb fogyasztói. Az Euromonitor International (EI) felmérése szerint 2018-ban a gyártók a húspótlók forgalmazásával tizenkilenc és fél milliárd dolláros árbevételt értek el, 2023-ra pedig az amerikai húspótló kiskereskedelmi piac elérheti az akár két és fél milliárd dollárt is.

Az állati hús jellemzőivel megegyező „álhús” termék előállítása során a hatósági engedélyezési folyamat jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Európában egy ilyesfajta új terméknek szigorú, az „új élelmiszerek” terminológiája szerinti szabályozási folyamaton kell átesnie, amely magában foglalja az új élelmiszer biztonságának dokumentálását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) felé. (A folyamat átfutási ideje legalább tizennyolc hónap.) Az Európai Parlamentben egy agrárreformmal kapcsolatos vita keretében 2020 októberében napirendre került az élelmiszeripari termékek megnevezése: a tanácskozáson felvetett kérdés az volt, hogy mennyire félrevezető a „zöldségburger” vagy a „szójakolbász” megnevezés. A Parlament nem fogadta el azt a jogszabályi javaslatot, amely megtiltaná a növényi alapú húshelyettesítők esetében a valódi húsféleségek jelölésére használt kifejezések használatát, így döntésük értelmében

a vegetáriánus húshelyettesítők (például az Impossible Burger) megőrizhetik hústermékre utaló neveiket.

A zöldséghamburger is nevezhető burgernek, ahogy a szójahamburger és a növényi fehérjékből készült steak is megtarthatta eredeti elnevezését. A Parlament ugyanakkor nem engedélyezte a nem állati eredetű, tejet utánzó készítmények nevében a „tej” szó használatát. (A dobozokra ezért növényi ital kifejezés kerül.)

Európában is nő a kereslet, egy holland hentes szerint ez a jövő

Az IRI Nederland piackutató cég elemzése szerint a holland szupermarketekben a növényi alapú húspótlók eladása 2017 óta ötvenegy százalékkal nőtt, míg ugyanebben az időszakban a marha-, sertés- és vadhús értékesítése kilenc százalékkal, a csirkehúsé 2019 első felében 0,4 százalékkal visszaesett. Az ország két vezető szupermarket lánca – az Albert Heijn és a Jumbo – ennek tükrében vegán és vegetáriánus termékkínálatuk bővítése mellett döntött. Az Albert Heijn 2016 óta harminchárom százalékkal gyarapította húsmentes termékeit, így a vásárlók jelenleg száz különböző élelmiszerből válogathatnak. Az elmúlt években az áruházlánc egy vegetáriánus hűtőszekrényt is bemutatott egyik népszerű amszterdami boltjában, az Uit de Keuken Van Maass vegán készételeivel.

A Jumbo üzletlánc kínálata ennél is nagyobb, közel kétszáz növényi alapú húskészítményt tartalmaz. 2019-ben ráadásul bejelentették, hogy egy nagyjából kilencméteres vegán termékekből álló polccal bővítik az egyik Groningeni üzletüket. A kínálat vegán édességekből, vegán alkoholos italokból, illetve fagyasztott élelmiszerekből áll.

A húsipar egyet tehet: alkalmazkodik

Gerard Steltenpool ötven éve dolgozik hentesként Hoevelakenben, egy, az NL Times-nak adott interjújában azonban a megújulás szükségességéről beszélt:

"Hentesként innovatívan állunk a világhoz, ezért bizonyosan dolgozni fogunk a húspótlókkal."

Roy Bolscher, az Enschede-i Bolscher húsfeldolgozó cég igazgatója pedig egy alkalommal azt nyilatkozta:

"Szeretném, ha még legalább tíz évig fogyasztanánk állati eredetű húst, ám a jövőnket nem ebben látom."

A Bolscher egyébként 2020-ban nyitotta meg első húsmentes áruházát: vezetői remélik, hogy forgalmuk egynegyedét 2029-re a vegetáriánus pogácsájuk és krokettjük teszi majd ki. A cég közleményében azt írta, hogy nem folytathatják tovább a járt úton, és teljesen megértik, hogy nem kell mindig állati eredetű ételt fogyasztanunk. 2019-ben a szintén holland székhelyű Vivera előrukkolt az első kereskedelmi forgalomban kapható vegán steakkel. Ugyanezen év júniusában anyavállalata, a Vivera Foodgroup eladta húsmárkáját, az Enkcot, ezzel a lépéssel pedig a világ első számú növényi alternatívákat forgalmazó cége lett.

Ha már a hollandoknál tartunk: jöhet a húsadó?

2020-ban a Holland Állatjogi Párt képviselője, Lammert van Raan benyújtott egy kezdeményezést, amelyben arra kérte az országvezetést, hogy Hollandia legyen a világ első országa, ahol megadóztatják a húst. Ahogy fogalmazott,

"Hollandia a mezőgazdasági termékek második legnagyobb exportőre, ezért foglalkozunk kell az éghajlati kérdéssel. A húsadó pedig tökéletes első lépés lenne."

Habár a párt a múltban is tett javaslatokat a húsadó bevezetésére, eddigi erőfeszítéseik jórészt süket fülekre találtak. A párt úgy érzi, hogy a törvény végrehajtása után a megnövekedett húsárak megkönnyítenék az állati fehérjékről a növényi eredetű fehérjeforrásokra való áttérést. Szerintük elengedhetetlen az élelmezési rendszer radikális átalakítása, hiszen egy ökológiai és éghajlati válság kellős közepén állunk, melynek egyik fő oka a hatalmas méreteket öltő húsfogyasztás. A PBL Hollandia Környezetvédelmi Értékelő Ügynöksége már felhívta a figyelmet a növényi fehérjékre való áttérésre, mivel ez az egyetlen módja az élelmiszerrendszerünk hosszú távú fenntarthatóságának garantálására – olvasható a párt sajtóközleményében. Az adórendszert az állatok levágásának megadóztatásához használnák, hogy mind a gyártók, mind a fogyasztók hajlandóak legyenek csökkenteni húsfogyasztásukat, és könnyebben választhassanak növényi alapú alternatívákat.

A jelenlegi állattenyésztés fenntarthatatlan

A Climate Healers jelentése szerint az állattenyésztés nagyban felelős az ember által okozott üvegházhatású gázkibocsátásokért. Az ENSZ tavaly augusztusban kiadott éghajlatváltozásról szóló értekezésében a húsfogyasztás csökkentésének sürgősségére hívja fel a figyelmet. A jelentésen százhét, nagy szaktekintélynek örvendő tudós dolgozott. A 2020 augusztusi Fitch Solutions makró-kutatási jelentésben pedig azt javasolták, hogy a kormányok fontolgassák az állati termékekre alkalmazandó “bűncselekményadó” kivetését a húsfogyasztás csökkentésének érdekében.

További cikkek a Rakétán:

Teljesen átformálhatja a biotechnológia a szarvasmarhatenyésztést, de vajon mit szólnak ehhez a fogyasztók? A szakértők célja a jobb minőségű húst adó marhagének átültetése a kevésbé húsos fajtákba, valamint a tenyésztés mérséklésével az ökolábnyom csökkentése. Egy új génmódosító kísérlet egereken már működik, a tényleges bevezetésig azonban még sok kérdés válaszra vár.

Ha kevesebb világjárványt akarunk, vissza kell vennünk a húsfogyasztásból Amíg korábban évszázadonként volt három világjárvány, jelenleg minden évtizedre jut egy. Pedig a WHO, a FAO és az OIE már 2004-ben figyelmeztetett, hogy az állati fehérjék iránti fokozott kereslet a világjárványok egyik fő kockázati tényezője, és ha nem változtatunk étkezési szokásainkon, a jövőben egyre gyakrabban szembesülnünk kell hasonló pusztításokkal.

Vízágyas matracokon pihenhetnek a tehenek az optimális tejtermelés érdekében Komfortosan érezhetik majd magukat a Szent István Egyetem szarvasmarhái az intézmény Kaposvári Campusához tartozó tangazdaságában, ahol folyamatban van egy precíziós tejtermelő laboratórium megépítése. A tehenek fejését, takarmányozását, valamint a trágya eltávolítását és kezelését is robotok végzik majd.

(Fotó: Getty Images Hungary, Unsplash/FitNish_Media, K8, Robert_Bye)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.