A NASA tudósai egy új ötlettel álltak elő az idegen planétákon található civilizációk kutatásával kapcsolatban: mi lenne ha vizsgálnánk a légkör összetételét, azon belül is a nitrogén-dioxid jelenlétét – a tanulmányt a The Astrophysical Journal fogadta el publikálásra. A csillagászok eddig egyébként több mint 4000, távoli csillagok körül keringő bolygót azonosítottak. Ezek némelyikén kifejlődhetett az általunk ismert élet, és a lakható bolygók közül páran akár technológiai civilizáció is akadhat. A gond az, hogy ezek az exobolygók nagyon messze vannak, ezért a jelenlegi fejlettségi szintünkön nem tudunk űrhajót küldeni oda. Ehelyett hatalmas teleszkópokkal tanulmányozhatjuk ezen planéták légkörének az összetételét. Kétféle nyomot keresünk: élétre utaló nyom (biosignature) lehet bizonyos gázok (oxigén, metán) kombinációja a légkörben. Ehhez hasonlóan azonban egy technológiai civilizáció is produkálhat nyomokat (technosignature), ilyen lehet például bizonyos, a Földön szennyezőnek tekintett anyagok jelenléte, amelyek az ipari folyamatok melléktermékei. Jelesül például a nitrogén-dioxid/NO2.

Ha idegen civilizációk kitermelik a fekete lyukak energiáját, akkor ez alapján akár ki is szúrhatnánk őket Ezért lenne jó egyebek mellett legalább elvileg tudnunk, hogy miként lehet egy fekete lyukból energiát kinyerni.

Az ötlet nem új egyébként, már eddig is kerestek szennyező anyagot, mint „technosignature-t”. A korábbi tanulmányok azonban a halogénezett szénhidrogén-származékokra (CFC) koncentráltak, méghozzá jó okkal: ezeket technológiai folyamatok termelik (például a hűtéstechnológiák). A Földön a CFC-ket betiltották az ózonréteget károsító hatásuk miatt. A CFC ugyanakkor üvegházhatással járó gáz, amivel akár terraformálni is lehetne bolygókat, például a Marsot. A gond csak az, hogy a CFC egyrészt kifejezetten a földi termelési körülmények közt megjelent, specifikus gáz, nem biztos, hogy máshol előfordul, míg az NO2 egy általános mellékterméke bármely égési folyamatnak. Ezzel pedig el is jutottunk oda, hogy mi a gond az NO2-vel, mint technológia meglétére utaló nyommal: felszabadulhat ugyan a fosszilis tüzelőanyagok elégésekor, de egyéb nem ipari tevékenység kapcsán is megjelenhet (biológia, villámlás, vulkanikus tevékenység).

Az élet nyomaira bukkanhattak a Vénuszon Egy nemzetközi kutatócsapat olyan vegyületet fedezett fel a bolygón, amely a Földön ilyen mennyiségben nem keletkezik magától, viszont ismertek olyan mikrobák, amik termelik és képesek életben maradni oxigénmentes környezetben is.

A Földön egyébként a legtöbb nitrogén-dioxidot emberi tevékenység idézi elő: a fosszilis anyagokkal üzemelő gépjárművek vagy a szénerőművek egyebek mellett. Az atmoszféra 10-15 kilométeres magasságában az ember által termelt NO2 dominál az egyéb forrásokhoz képest. Ezért aztán a hipotézis a következő: amennyiben sikerül NO2-t észlelnünk egy lakható planétán, az egy ipari civilizáció nyoma is lehet. És ez a mostani publikáció újdonsága, hogy a nitrogén-dioxidot először vizsgálja lehetséges technosignature-ként. A mostani publikációhoz számítógépes modellezést használták, és arra jutottak, hogy amennyiben egy, a Földünkhöz hasonló bolygó kering a Naphoz hasonló csillag körül, úgy egy a mi civilizációnknak megfelelő NO2-t termelő ipari tevékenység már 30 fényévnyi távolságból is észlelhető lenne 400 órányi megfigyelési idő alatt egy olyan jövőbeli NASA-teleszkóppal, amely érzékeli a látható fény hullámhosszát. Összehasonlításként: a hozzánk található legközelebbi csillag, az Alpha Centauri körülbelül 4 fényév távolságban van, míg a galaxisunk 100 000 fényév széles. A számítások azt is igazolták, hogy a Napnál gyakoribb K- és M-típusú csillagok esetén az NO2 még könnyebben érzékelhető. Ennek oka, hogy az említett csillagok hűvösebbek, mint a Nap, ezért kevesebb olyan ultraibolya fényt bocsájtanak ki, ami lebontja a légköri nitrogén-dioxidot. Mivel azonban az NO2 természetes folyamatok útján is megjelenhet, ezért a szóban forgó bolygót alaposan meg kellene vizsgálni, hogy nincs-e olyan felesleg a légkörben ebből a gázból, ami technológiai tevékenységre utalna. A Földön például az NO2-kibocsátás 76 százalékát mi, emberek okozzuk. Szóval talán érdemes azt is számításba venni, hogy az idegenek is épp olyan felelőtlenek, mint mi.

(Címlapkép, nyitókép: NASA/Jay Freidlander)

További cikkek a Rakétán:

Egy harvardi professzor szerint az idegenek küldhetnek nekünk jeleket Kanadai tudósok most februárban detektáltak erős, egy másik galaxisból érkező rádiójelsorozatot, amely tizenhat naponként jelent meg. A Harvard Egyetem egyik csillagásza szerint nincs kizárva, hogy a jelet egy idegen civilizáció küldi.

Ez történne a Földdel, ha mindörökre eltűnne a Nap az égről Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy túl sok jóra nem számíthatnánk, ha rendszerünk központi csillaga mintegy varázsütésre köddé válna. A cikkből viszont kiderül, miként festene a bolygónk és az emberiség agóniája, miután eltűnt az éltető fényforrás.

Milyen gyorsan és hogyan halnánk meg a naprendszerünk bolygóin szkafander nélkül? Az űrben barátságtalan körülmények uralkodnak. A naprendszerünk bolygóin pedig még annál is barátságtalanabbak. Kérdés, hogy csúcstechnológiájú védőöltözet nélkül melyik planéta felszínén milyen gyorsan halnánk meg. És miként festene a keserves vég?