Február harmadikán publikálták az idei olimpia első, playbooknak nevezett ütemtervét, ami nagy vonalakban vázolja, milyen szabályokhoz kell alkalmazkodnia idén a résztvevőknek Japánba érkezve és milyen feltételekkel lehet majd az országban tartózkodni az olimpia idején. A mostani playbookot még több másik fogja követni a tavasz folyamán, ami részletesebben is leírja a sportolókra vonatkozó követelményeket, de azt már most lehet tudni, hogy:
A szigetország éppen a járvány harmadik hullámának a közepén jár, március 7-éig hosszabbították meg a lezárásokat, melyek egyébként kevésbé szigorúak, mint nálunk, például este nyolc után már nem lehetnek nyitva az éttermek és mindenkit biztatnak az otthoni munkavégzésre. A jelenlegi vészhelyzet ellenére az olimpiai szervezőbizottság elnöke, Yoshiro Mori úgy nyilatkozott, hogy a játékokat mindenképpen megtartják.
"Túl kell lépnünk azon, hogy arról beszéljünk, megtartjuk-e vagy sem. Arról van szó, hogy hogyan fogjuk csinálni. Gondoljunk egy új típusú Olimpiára a mostani alkalommal."
Azonban sem a versenyzőket, sem a lakosokat nem szeretnék kitenni a fertőzés még nagyobb kockázatának, így az oltást, noha nem teszik kötelezővé senki számára, erősen ajánlják az olimpikonoknak, "tekintve a szerepüket, mint az országaik nagykövetei és tekintve a sport szerepét, mely hozzájárul az egyén és közösségek egészséghez és jólétéhez."
A magyar sportolók oltása prioritást élvez itthon, Szabó Tünde sportállamtitkár már január 14-én úgy nyilatkozott, hogy amennyiben kritériuma lesz az olimpiának az oltás, akkor kötelezően bele kell venni ezt is a tervezésbe. Január 29-én meg is kezdődött a Sportkórházban a nyári és a téli olimpiára készülők oltása a Moderna vakcinájával. Összesen 868 fős a beoltandók listája, de a részvétel önkéntes, nem kötelező érvényű. Megkérdeztük a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy előreláthatólag lesz-e elegendő vakcina mindenkinek, aki igényli, esetleg ezeket elkülönítették-e már számukra. Szabó Andrástól, a MOB kommunikációs vezetőjétől azt a választ kaptuk, hogy az oltások folyamatosan érkeznek, nem egy előre elkülönített tartalékról van szó. Azt még nem lehet tudni, hogy a sportolóknak pontosan milyen irányelvek alapján kell majd élniük az olimpiai faluban a verseny alatt, valamint azt sem, hogy a beoltott és be nem oltott versenyzőkre külön szabályok lesznek-e érvényesek.
Japán állami kontaktkövető applikációja a COCOA (Contact-Confirming Application, vagyis Kontakt Igazoló Alkalmazás), melyet a résztvevőknek le kell majd tölteniük a telefonjaikra és használniuk kell ott-tartózkodásuk alatt. A Playbook arról is rendelkezik, hogy az utazás előtt 72 órával tesztet kell végezni és a negatív teszteredményt be kell mutatni megérkezéskor, valamint utazás előtt tizennégy nappal egészségügyi alkalmazásokat kell (azt nem írják egyértelműen, hogy kötelező e) telepíteni, majd az ezekből származó adatokat megosztani a Tokyo 2020 bizottságával is.
A júniusban megjelent COCOA egy sokat kritizált applikáció, de éppen ellentétes okok miatt, mint amiért a kontaktkövető appokat általában bírálni szokták.
A japán kormány ugyanis annyira komolyan veszi a privát szféra védelmét, hogy az általuk fejlesztett app jóformán alig oszt meg információkat a hivatalos szervekkel, így csak akkor tudna igazán hatékonyan működni, ha sokan letöltenék, de, önkéntes jellege miatt, eddig nem sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Összesen 24 millióan töltötték le, ami a lakosság 20 %-át jelenti, míg például Szingapúrban ez az arány 80%-os. Az Oxford Egyetem tanulmánya szerint nagyjából 60% felett kezdenek el hatékony segítséget nyújtani az ilyen kontaktkereső applikációk. Az alkalmazás a szokásos Bluetooth-os megoldással működik, vagyis csak akkor jelez, ha a telefon (rajta a bekapcsolt applikációval), a másik telefon közvetlen közelében tartózkodott bizonyos ideig, de, a JapanTimes beszámolója szerint, ez sem mindig megy hiba nélkül. A COCOA határozottan nem lesz a rendőrség titkos fegyvere, mint ahogy az történt például a szingapúri TraceTogetherrel, mivel se GPS adatokat, se telefonszámokat vagy neveket nem gyűjt, valamint nem kapcsolódik egy nagy kormányzati adatbázishoz sem, mégis, illetve éppen ezért bizalmatlanságot szül a lakosok között.
"Úgy sejtem, hogy ami történik azt úgy nevezhetnénk, hogy "privát technológiai paradoxon",
amikor minél több rétegű lesz egy app technológiája a privát szféra védelmének érdekében, annál kevésbé tűnik átláthatónak a közönség számára - ez vezet a bizalmatlansághoz" - mondta Tatsuhiko Yamamoto, a Keio Egyetem jogi professzora, akit az alkalmazás ellenőrzésével bíztak meg.
Ebben az évben nem csak a járványhelyzet nehezíti az olimpia szervezését, hanem a szervezőbizottság elnökének, Yoshiro Morinak a kijelentései is. Mori múlt szerdán úgy nyilatkozott, hogy a bizottság női tagjai túl sokat beszélnek, ezzel nehezítik a gyűlések lefolytatását, majd javasolta, hogy
"amennyiben növeljük a női tagok létszámát, úgy biztosítanunk kell, hogy a hozzászólásaik idejét korlátozzuk valahogy, mert nehezen tudják befejezni, ami zavaró."
Az elnök megjegyzése nagy felháborodást váltott ki, mivel, a közvélemény szerint az ország rejtett nemi egyenlőtlenségeire világított rá és többek között ahhoz vezetett, hogy 390, a szervezésben segítkező önkéntes visszavonta regisztrációját, valamint a bizottság központja 350 hívást és 4200 e-mailt kapott a témával kapcsolatban csak a megjegyzést követő öt napban. Mori később nyilvánosan bocsánatot kért, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pedig a honlapján közzétett közleményben kijelentette, az elnök hozzászólását nem tartják helyénvalónak és ellentmond a NOB állásfoglalásnak. A mostani játékok résztvevőinek 49%-át teszik ki női sportolók, és a játékok történetében először a NOB felkéri mind a 206 nemzeti olimpiai bizottságot, hogy a zászlójukat egy női és egy férfi tag vigye a nyitóceremónián.
(Fotó: Flickr/ International Olympic Commitee)
Az ősi japándob elektronikus verziója lesz a tokiói olimpia egyik nagy szenzációja
Elektronikussá alakították az ősi japándobot, és ezzel készülnek a tokiói olimpiára.
Megjött a magyar koronavírus-követő alkalmazás, és vele együtt három nagyon fontos kérdés
Szerda óta androidos telefonokra már letölthető a VírusRadar nevű alkalmazás, ami jelzi, ha kapcsolatba kerültünk egy koronavírus-fertőzött személlyel, és mi is jelezhetjük másoknak, ha megfertőződtünk.
„Az életben maradás lesz a cél” – Az edzőtermek jelene Magyarországon a járvány alatt
A járványügyi intézkedések kapcsán nehéz helyzetbe kerültek az edzőtermek. Kocsis Tibor fitneszedzőt kérdeztük a jelenlegi lehetőségekről, a termek társadalmi hasznáról, valamint a komornak tűnő jövőről.