Tonhalszerű robot, ami majdnem szakasztott mása az eredetinek

2021 / 08 / 23 / Perei Dóra
Tonhalszerű robot, ami majdnem szakasztott mása az eredetinek
A biológusok számára a földi élővilág is rengeteg megoldatlan rejtélyt tartogat, a tengeri élővilág azonban talán még többet.

Vegyük például a halak mozgását, amely napjainkban is vita tárgyát képezi tudományos körökben, a folyamat ugyanis jóval összetettebb, mint korábban gondolták, és feltehetőleg ezért olyan nehéz mesterségesen reprodukálni. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kísérleteznek vele.

Tonhalszerű robot

Az mostanra világos, hogy a halak egyedi úszótechnikájukat uszonyaik változtatható merevségének köszönhetik, csakhogy eddig nem létezett olyan (hatékony) módszer, amivel ezt lemérhették volna. A virginiai Carnegie Mellon Egyetem kutatói viszont most azt állítják, hogy kidolgoztak egy modellt, amivel minden kérdésre választ kaphatunk.

A csapat kifejlesztett egy tonhalszerű robotot, ami egy fix merevségű uszonnyal ellentétben különböző sebességgel képes szelni a habokat, ráadásul mindezt nagyjából feleannyi energia felhasználásával, mint alapesetben.

Hogy szemléletesebben alátámasszák felfedezésük jelentőségét, a kutatók a váltós és váltó nélküli kerékpár közti különbséghez hasonlították a mostani és a korábbi kísérleteket: azáltal, hogy módosítottak az uszony merevségén, a

robothal képes alkalmazkodni az áramlatokhoz, ahogy a biciklisek is váltanak, ha dombon tekernek.

A csapat következő lépésben szeretné többféle méretben megvalósítani a technológiát, ami kulcsot jelenthet a hatékonyabb víz alatti drónok fejlesztéséhez. Ha pedig minden a terv szerint halad, idővel még a ráják hullámzó mozgását is átültetik a robotikába.

(Forrás: SyncedScience Robotics, fotó: Carnegie Mellon University, Unsplash/kate)

További cikkek a témában:

Atombombák kellettek a cetcápák korának pontos megméréséhez A hidegháborúban nyakra-főre zajlottak az atomrobbantások, jelentős környezeti károkat okozva. Az ekkor keletkezett radioaktív maradványanyagok most egy új, érdekes gyakorlati kutatást is lehetővé tesznek.

Közelebb került az összeomláshoz az AMOC áramlatrendszer, ami Európát is fűti A nagy óceáni áramlatok a bolygó fűtő és hűtőrendszerei, és ha tönkretesszük őket, éppen az történik majd velünk, mintha a tél vagy nyár közepén megszűnne a hűtés vagy a fűtés a házunkban.

Új sziget született a hétvégén a Csendes-óceánban, a jövőben Japánhoz tartozhat majd A nagyjából egy kilométer átmérőjű szigetet vasárnap fedezte fel a Japán Parti Őrség a Fukutoku-Okanoba vulkán látványos kitörése után.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Az MIT kutatóinak interaktív grafikonjai megmutatják, hány napot tudunk évente a szabadban tölteni számunkra kényelmes hőmérsékleti körülmények között most és néhány év/évtized múlva a világ különböző országaiban.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.