"Biztosítottak róla, hogy ilyesmi nem fordulhat elő, hiszen a hely különlegessége páratlan. Most pedig itt állunk, két és fél évvel később: az ígéret elszállt, a fal alapjait pedig már le is fektették."

Bár az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma ígéretet tett az élővilág védelmére, Jordahl nyilvánosságra hozott felvételén mégis élettelenül fekszik a földön egy letarolt, százötven éves saguaro, más néven kandeláberkaktusz. Jordahl szerint a közvélemény többnyire a falépítés embereket érintő oldalával foglalkozik, de nem mehetünk el szó nélkül a természetben okozott károk mellett sem. A Nemzeti Parkba szervezett tüntetése több mint háromszáz főt számolt, közülük sokan a Tohono ódhem, azaz a papagó indiántörzs tagjai:

"Mélységes fájdalmat érzek. A nagyszüleinknek hívjuk ezeket a kaktuszokat, hiszen lelkük van, ráadásul ez az otthonuk, amióta világ a világ. Hálával tartozunk nekik, amiért ellátnak minket élelemmel." - mondja Philip Morales, törzsi tag.

Jordahl attól tart, hogy a fal megépítésével huszonhárom faj, köztük az említett saguaro, a villásszarvú antilop, a mexikói farkas és a jaguár is a kihalás szélére kerülhet. Howard Quigley, a nagymacskák védelmén dolgozó szakember szerint a fal megállíthatja a helyi állatok génáramlását, ez pedig hosszú távon beltenyészet kialakulásához vezethet.

Jesse Lasky, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója úgy gondolja, az egyik legnagyobb probléma a 2005-ös Real ID Act, ami zöld utat adott a Belbiztonsági Minisztériumnak, hogy minden szabályozást -beleértve a környezetvédelmi előírásokat is- megkerülve építsen határmenti kerítést. Lasky ezért saját elemzéseket végzett, melyben felmérte a kerítés hatásait. Tanulmányai során bebizonyosodott, hogy a már elkészült és a tervezett vonalak komolyan fenyegetik a texasi és kaliforniai partok, illetve az Arizona és Új-Mexikó, valamint a mexikói Chihuahua területeinek jellegzetes élővilágát.

"Ha a határnál található populációk eltűnnek, az élővilág egyensúlya felborul. " - mondja a szakértő.

Példaként a jaguárokat említette, melyek elsősorban Mexikóban élnek, de egyedszámuk növekedésével egyre több átmerészkedik az Egyesült Államok területére. Eltűnésükkel viszont a zsákmányukat jelentő szarvasok és kistestű disznóféle pekarik jelentősen elszaporodnak.

A napelemek nem oldják meg a helyzetet

Trump-nak korábban az az ötlete támadt, hogy borítsák napelemekkel a falat, és majd a megtermelt energia fedezi az árát. Pontosítunk, az ötletet valójában a Wall Street Journal 2017-es márciusi cikkéből merítette, de persze a napelemek nem teszik környezetbaráttá az építkezést.

„Mindegy mibe öltöztetik a falat, az elképzelés borzasztó és hatalmas környezeti pusztítást okoz.” – írta Twitteren Michael Brune, a Sierre Club ügyvezető igazgatója.

A Bloomberg szakértője pedig kiszámolta, hogy napelemek telepítésével az építkezés összege legalább húsz-negyven milliárd dollárral növekedne, és mindössze évi 1,56 milliárd dollár értékű áramot termelne. Szemléltetésképp a falépítés költségeit Trump eredetileg nyolc-tizenkét milliárd dollárra becsülte, a belbiztonsági minisztérium huszonegy-huszonöt milliárdra, míg a szenátusi demokraták szerint hetven milliárd dollárba kerülhet maga az építkezés, fenntartása pedig évente százötven millióba.

(Fotó: Wikimédia Commons. Forrás: Cikkünk alapjául Adam Skolnick újságíró riportja szolgált, aki maga is részt vett Jordahl tüntetésén, és két hetet töltött a határvidéken.)